
A tudomány világába született bele, hiszen szülei Maria Sklodowska-Curie és Pierre Curie Nobel-díjas házaspár volt. Hatvan éve, 1956. március 17-én hunyt el Irene Joliot-Curie, aki maga is megkapta a legnagyobb tudományos elismerést.
2016. március 19., 18:442016. március 19., 18:44
Aligha volt a történelemben olyan család, amelyik összesen három Nobel-díjat tudhat magáénak, és az is nagyon ritkán fordult elő, hogy egy gyermek ugyanakkora elismerésben részesüljön a tudóstársadalomban, mint szülei. ACurie-család a kivételek közé tartozik.
A tudós házaspár nagyobbik lánya 1897. szeptember 12-én született Párizsban. Kevésbé köztudott, hogy miután 1912-ben leérettségizett, a „nagy háborúban” együtt járta a frontot édesanyjával, röntgenvizsgálatokat végzett a sérült katonákon. Úgy tűnik, mindkét asszony korai halálában közrejátszott, hogy mindezt védőfelszerelés nélkül tették: mindketten leukémiában haltak meg.
Két zseni gyermeke
Alig 24 évesen már az édesapja által vezetett intézet munkatársa volt, 28 éves korában védte meg doktori értekezését – témája az édesanyja által felfedezett polónium alfasugárzása volt –, tulajdonképpen ekkor döbbent rá, milyen örökséget hagytak rá szülei: „egy zseni gyermekének lenni sem könnyű, de kettőének?”
Tudatosan készült a tudományos pályára, de Irene-t a szerelem sem kerülte el. 1925-ben ismerte meg édesanyja fiatal asszisztensét, Fréderic Joliot mérnököt. A férfi 1900-ban született Párizsban, évfolyamelsőként végezte az egyetemet és egy híres francia fizikus ajánlására kapott munkát Curie-ék intézetében. A fiatalok egymásba szerettek, és 1926. október 9-én összeházasodtak. Joliot felvette a Curie nevet is, két gyermekük született, Hélene (férje után: Langevin-Joliot) 1927-ben, Pierre pedig 1932-ben (mindketten élnek még). Szinte természetes módon ők is tudósok lettek, noha őseik eredményeit már nem érték el. De hogy ebben a családban valóban egyetlen alma sem esett messze a fájától, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Maria Sklodowska-Curie és Pierre Curie dédunokája, Hélen Langevin-Joliot és Michel Langevin fia, az 1955-ben született Yves atomfizikusként ért és ér el kimagasló eredményeket.
Házasságuk után Irene és Fréderic együtt vágtak bele a kutatói munkába. A radioaktivitást kutatták, az asszony fizikai, férje kémiai vonalon. 1935-ben a házaspár új radioaktív elemek előállításáért elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Ez volt a Curie család harmadik Nobel-díja.
Becsületrend és Sztálin-díj
Irene a tudományos munka mellett a politikában is szerepet vállalt, rövid ideig kutatási államtitkárként dolgozott a háború előtti francia kormányban. Még 1934-ben beléptek a Szocialista Pártba, egy évre rá pedig az Antifasiszta Értelmiségiek Éberségi Bizottsága tagjai lettek. Kiálltak a köztársasági Spanyolország mellett, a II. világháború alatt részt vettek az ellenállási mozgalomban, robbanószereket gyártottak laboratóriumukban a partizánoknak. Irene 1944-ben két gyermekükkel Svájcba menekült, Frédéric illegalitásba vonult. A megszállt Franciaországban biztosította, hogy a laboratóriumába érkező németek ne tudják felhasználni az eredményeit és berendezéseit, megakadályozta, hogy ezeket Németországba szállítsák. Kommunista beállítottságuk miatt rengeteg bírálatot kaptak – a férfit felmentették a francia atomenergia-bizottság főbiztosi tisztségéből, időközben azonban a Béke Világtanács elnöke lett, és megkapta a Sztálin-díjat is –, de tudományos munkásságuk jelentőségéhez nem fért kétség. Bár a Becsületrenddel is kitüntették a házaspárt, politikai nézeteik miatt elég sok megkülönböztetés érte őket: 1954-ben például Irene felvételét kérte az amerikai kémiai társaságba, de a tagságot politikai meggyőződéseire hivatkozva megtagadták tőle.
Irene egészsége az 1950-es évekre megromlott. Több műtéten is átesett, miközben férje hepatitiszrohamokkal küzdött. Ennek ellenére a munkával nem hagytak fel: 1955-ben Irene új magfizikai laboratóriumok terveit dolgozta ki, ahol a tudósok mind a mai napig rendkívül jó körülmények között végezhetik munkájukat.
Halálának évében, 1956 elején a súlyosan beteg asszonyt orvosai a hegyekbe küldték, de állapota nem javult. Akárcsak édesanyja, ő is a leukémia áldozata lett, furcsamód, a szüleiről elnevezett kórházban érte a vég. Férje, Frédéric, két évet élt még, betegen is folytatta Irene befejezetlen munkáit, az egyetemen pedig felesége megüresedett posztját vette át. 1958. augusztusában hunyt el, a Holdon egy kráter viseli a nevét.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!