
A tudomány világába született bele, hiszen szülei Maria Sklodowska-Curie és Pierre Curie Nobel-díjas házaspár volt. Hatvan éve, 1956. március 17-én hunyt el Irene Joliot-Curie, aki maga is megkapta a legnagyobb tudományos elismerést.
2016. március 19., 18:442016. március 19., 18:44
Aligha volt a történelemben olyan család, amelyik összesen három Nobel-díjat tudhat magáénak, és az is nagyon ritkán fordult elő, hogy egy gyermek ugyanakkora elismerésben részesüljön a tudóstársadalomban, mint szülei. ACurie-család a kivételek közé tartozik.
A tudós házaspár nagyobbik lánya 1897. szeptember 12-én született Párizsban. Kevésbé köztudott, hogy miután 1912-ben leérettségizett, a „nagy háborúban” együtt járta a frontot édesanyjával, röntgenvizsgálatokat végzett a sérült katonákon. Úgy tűnik, mindkét asszony korai halálában közrejátszott, hogy mindezt védőfelszerelés nélkül tették: mindketten leukémiában haltak meg.
Két zseni gyermeke
Alig 24 évesen már az édesapja által vezetett intézet munkatársa volt, 28 éves korában védte meg doktori értekezését – témája az édesanyja által felfedezett polónium alfasugárzása volt –, tulajdonképpen ekkor döbbent rá, milyen örökséget hagytak rá szülei: „egy zseni gyermekének lenni sem könnyű, de kettőének?”
Tudatosan készült a tudományos pályára, de Irene-t a szerelem sem kerülte el. 1925-ben ismerte meg édesanyja fiatal asszisztensét, Fréderic Joliot mérnököt. A férfi 1900-ban született Párizsban, évfolyamelsőként végezte az egyetemet és egy híres francia fizikus ajánlására kapott munkát Curie-ék intézetében. A fiatalok egymásba szerettek, és 1926. október 9-én összeházasodtak. Joliot felvette a Curie nevet is, két gyermekük született, Hélene (férje után: Langevin-Joliot) 1927-ben, Pierre pedig 1932-ben (mindketten élnek még). Szinte természetes módon ők is tudósok lettek, noha őseik eredményeit már nem érték el. De hogy ebben a családban valóban egyetlen alma sem esett messze a fájától, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Maria Sklodowska-Curie és Pierre Curie dédunokája, Hélen Langevin-Joliot és Michel Langevin fia, az 1955-ben született Yves atomfizikusként ért és ér el kimagasló eredményeket.
Házasságuk után Irene és Fréderic együtt vágtak bele a kutatói munkába. A radioaktivitást kutatták, az asszony fizikai, férje kémiai vonalon. 1935-ben a házaspár új radioaktív elemek előállításáért elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Ez volt a Curie család harmadik Nobel-díja.
Becsületrend és Sztálin-díj
Irene a tudományos munka mellett a politikában is szerepet vállalt, rövid ideig kutatási államtitkárként dolgozott a háború előtti francia kormányban. Még 1934-ben beléptek a Szocialista Pártba, egy évre rá pedig az Antifasiszta Értelmiségiek Éberségi Bizottsága tagjai lettek. Kiálltak a köztársasági Spanyolország mellett, a II. világháború alatt részt vettek az ellenállási mozgalomban, robbanószereket gyártottak laboratóriumukban a partizánoknak. Irene 1944-ben két gyermekükkel Svájcba menekült, Frédéric illegalitásba vonult. A megszállt Franciaországban biztosította, hogy a laboratóriumába érkező németek ne tudják felhasználni az eredményeit és berendezéseit, megakadályozta, hogy ezeket Németországba szállítsák. Kommunista beállítottságuk miatt rengeteg bírálatot kaptak – a férfit felmentették a francia atomenergia-bizottság főbiztosi tisztségéből, időközben azonban a Béke Világtanács elnöke lett, és megkapta a Sztálin-díjat is –, de tudományos munkásságuk jelentőségéhez nem fért kétség. Bár a Becsületrenddel is kitüntették a házaspárt, politikai nézeteik miatt elég sok megkülönböztetés érte őket: 1954-ben például Irene felvételét kérte az amerikai kémiai társaságba, de a tagságot politikai meggyőződéseire hivatkozva megtagadták tőle.
Irene egészsége az 1950-es évekre megromlott. Több műtéten is átesett, miközben férje hepatitiszrohamokkal küzdött. Ennek ellenére a munkával nem hagytak fel: 1955-ben Irene új magfizikai laboratóriumok terveit dolgozta ki, ahol a tudósok mind a mai napig rendkívül jó körülmények között végezhetik munkájukat.
Halálának évében, 1956 elején a súlyosan beteg asszonyt orvosai a hegyekbe küldték, de állapota nem javult. Akárcsak édesanyja, ő is a leukémia áldozata lett, furcsamód, a szüleiről elnevezett kórházban érte a vég. Férje, Frédéric, két évet élt még, betegen is folytatta Irene befejezetlen munkáit, az egyetemen pedig felesége megüresedett posztját vette át. 1958. augusztusában hunyt el, a Holdon egy kráter viseli a nevét.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!