János Zsigmond 1540. július 7-én, azaz 475 éve született. Alig néhány hónaposan II. János néven magyar királynak számított, János Zsigmondként az Erdélyi Fejedelemség első fejedelme volt egy rövid, de meghatározó időszakban. Lavírozás a török és német közt, „két pogány közt, egy hazáért” a 16. századi Erdélyben.
2015. július 05., 13:192015. július 05., 13:19
János Zsigmond Szapolyai János magyar király és I. Zsigmond lengyel király leányának, Jagelló Izabellának a fiaként született, s már szeptemberben Magyarország királyává választották. Jogállását viszont, a magyar királyi címet és hatalmat, az 1526-os pozsonyi országgyűlésen megszerző Habsburg Ferdinánd folyamatosan megkérdőjelezte. Szapolyai 1540-es halála után a Habsburg csapatok szinte évenkénti rendszerességgel támadták a Magyarországon állomásozó török hadakat és a török párton álló magyar seregeket, innen ered a máig ható mondás: „két pogány közt, egy hazáért.”
II. János magyar király hatalma a keleti országrészre terjedt ki. Az ország nyugati felét a Habsburgok birtokolták. 1541. május 25-én a török szultán Erdélyt a „fiának fogadott” János Zsigmondnak adta, közben a török csapatok csellel elfoglalták Buda várát 1541. augusztus 29-én. A törökök megengedték, hogy Izabella királyné és fia, illetve a magyar udvar Erdélybe költözhessen. II. János király helyett a hatalmat 1551-ig Martinuzzi Fráter György, annak meggyilkolása után Izabella gyakorolta haláláig, 1559-ig.
A Habsburg Ferdinánd és Izabella királynő közötti tárgyalások eredményeképp II. János 1551-ben lemondott királyi címéről és távoztak Magyarországról. Habsburg Ferdinánd uralma azonban hamar kiábrándította a magyarokat és a székelyeket. Az elégedetlen erdélyi és magyarországi rendek ezért 1556-ban visszahívták Izabella királynőt és II. János magyar királyt a Keleti Magyar Királyság trónjára.
Izabella királyné 1559. szeptember 15-ei korai halála miatt a Habsburgok újból megpróbálták a Keleti Magyar Királyságot megkaparintani, s a királynak később a kiváltságaik eltörlése miatt fellázadt székely hadakkal is szembe kellett néznie. Habsburg Ferdinánd halálát követően Miksa seregei támadták Magyarországot. 1570-ben – azt remélve, hogy a Magyar Királyság ismét egységes lesz – a speyeri szerződésben II. János magyar király lemondott a magyar királyi címéről és beleegyezett, hogy János Zsigmond fejedelemként címeztesse magát. Eltérő a történészek véleménye az Erdélyi fejedelemség születését illetően, a többség szerint mégis a speyeri szerződéssel alakult meg.
János Zsigmond igen művelt volt, nyolc nyelven, a magyaron kívül többek közt lengyelül, olaszul, németül, románul, latinul, görögül és törökül olvasott és beszélt. A leírások szerint kimondottan szép férfi volt, alkata közepes, haja szőke. Szenvedélyes könyvbarát volt, zenekedvelő lévén maga is jól játszott lanton, orgonán és fuvolán. Sokat vadászott, lándzsát vetett és jó céllövő volt. Műveltségén kívül híres volt türelméről és igazságosságáról. Órákon keresztül képes volt hallgatni a különböző hiten lévő papok hitvitáit.
János Zsigmond 1571. március 14-én, a speyeri szerződés ratifikálása után négy nappal – tisztázatlan körülmények között – elhunyt. Ravatalánál Dávid Ferenc búcsúztatta a dévai várban, mivel a fejedelem katolikusnak született, majd áttért a lutheránus, később a református hitre, végül unitárius lett. A törökök és németek közt lavírozó magyar király és erdélyi fejedelem megszüntette az államvallást és vallásszabadságot hirdetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!