Csehov óta tudjuk: ha a színmű első felvonásában megjelenik egy puska, akkor annak a darab végéig el is kell sülnie. Száztíz éve hunyt el a 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője.
2014. július 11., 08:452014. július 11., 08:45
A fiatal Csehov mint fura ötletekben gazdag humorista lett hamar híres íróvá. Élete végső esztendeiben pedig – mint a drámairodalom megújítója és új utakra indítója – ösztönző példaképe volt, s maradt mindmáig a színpadi szerzőknek. Az a novellairodalom, amely Boccaccio óta kísérte az európai széppróza történetét, Maupassant-nal és Csehovval lépett a múlt század utolsó negyedében olyan magasságokig, amelyet az utódok azóta sem tudtak megközelíteni.” Hegedüs Géza Csehov-minősítése a teljesség igénye nélkül megfogalmazott, de afelé tendál. Az 1860. január 29-én született orosz író, drámaíró, Anton Pavlovics Csehov Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett az orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik.
Orvosíró, író orvos
Hatgyerekes családba érkezett harmadikként az Azovi-tengeri kikötővárosban, Taganrogban. Nagyapja még jobbágynak született, és 20 évvel az 1861. évi jobbágyfelszabadítás előtt váltotta meg saját és gyermekei szabadságát. Anton apjának kiskereskedő vállalkozása csődbe ment, az adósok börtöne elől 1876 tavaszán Moszkvába menekült. Később a család nagyobb része is követte, Anton Csehov azonban még három évig, iskolái befejezéséig Taganrogban maradt. A moszkvai állami egyetem orvosi fakultására irakozott be, de már az egyetemi évek alatt számos humoreszkje, szatirikus elbeszélése jelent meg. Az orvosi diploma megszerzése után, 1884-ben praktizálni kezdett, de másfél évvel később hosszú időre felhagyott az orvosi gyakorlattal. Rendszeres munkatársa lett Alekszej Szuvorin Szentpéterváron megjelenő Novoje Vremja (Új Idő) című lapjának, két év alatt több mint száz novellát írt, két novelláskötete is megjelent, amelyekkel Puskin-díjat nyert.
Az 1880-as évek közepén jelentkeztek rajta a tuberkulózis első tünetei, betegségét is kezelendő Kelet-Ukrajnába utazott, ahol anyagot gyűjtött a később folytatásokban megjelent A sztyepp című kisregényéhez. Régi terve volt a távoli Szahalin szigetén létesített fegyenctelepek meglátogatása is, amit 1890-ben végre is hajtott. Szibérián át, hajón és fogaton két és fél hónapig tartó utazás után érkezett meg, háromhavi megfeszített munkával 10 ezer fegyenc egyenkénti összeírását végezte el.
Egyre nehezebben viselve a városi életet 1892-ben a Moszkvától 100 kilométerre fekvő Melihovo faluban vásárolt birtokot, és szüleivel odaköltözött. Bekapcsolódott a helyi egészségügyi- és iskolaügyi szervek munkájába, felújította az orvosi praxist, részt vállalt a kolerajárvány elleni védekezésben, a parasztok gyógyítását ingyen végezte. Melihovóban készült el egyik legismertebb prózai műve, a 6-os számú kórterem, itt írta a Szahalin-szociográfiát, a Három év és az Életem című kisregényt, valamint egészen újszerű drámáját, a Sirályt.
Drámái azonban megbuktak: előbb a Sirály 1896-ban, majd az 1898-ban írt Az erdő szelleme című darabja is. A kudarc rendkívül megviselte, nem is akart többé drámát írni, ám az akkor alakuló moszkvai Művész Színház vezetőivel, Konsztantyin Sztanyiszlavszkijjal és Nyemirovics-Dancsenkóval való találkozás megváltoztatta elhatározását. A Művész Színházban nagy sikerrel mutatták be a Sirályt, ez a színház vitte sikerre a Ványa bácsit (1899), a Három nővért (1901) és a Cseresznyéskertet (1904) is.
Betegsége 1897 tavaszán súlyosbodott, orvosai tanácsára Délre költözött. Nyolc hónapig Nizzában volt, a következő télen a Krím-félszigeten, Jaltában tartózkodott, ahová – immár saját házába – a téli hónapokban rendszeresen visszatért. Bár egyre kevesebbet írt, ekkor született a Szakadékban című kisregénye és egyik legszebb elbeszélése, A kutyás hölgy.
Állapota azonban folyamatosan romlott, a németországi Badenweiler tüdőszanatóriumának szállodájában érte a halál 1904. július 15-én. Sírja a novogyevicsi temetőben áll, egykori jaltai és melihovói háza ma múzeum.
A csehovi puska
Drámái és prózai írásai többnyire a felszíni történések hétköznapiságának és a mögöttük megrajzolt lélekállapotok gazdagságának ellentétét hordozzák. Fő témái a munka és a szerelem, ám hősei egyik téren sem válnak sikeressé.
A látszólagos esetlegességek ellenére dramaturgiája nagyon szigorú szerkezeti elveket követ. E következetesség közismert példája az úgynevezett „csehovi puska” elve: ha az első felvonásban megjelenik egy puska, akár csak egy pillanatra is, annak a darab végéig el kell sülnie, ellenkező esetben a puskának nincs helye a dráma szövegében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!