A Budapesten született író-történész a kincses városban nőtt fel
Passuth László 1900. július 15-én Budapesten látta meg a napvilágot. Generációk kedvenc történetírója volt, akinek ifjú évei szorosan kötődtek Erdélyhez.
2020. július 26., 16:362020. július 26., 16:36
Számos korosztály nőtt fel Berkesi András és Szilvási Lajos ifjúsági könyvein. Aki mélyebb műveltségre vágyott, az Passuth László történelmi köteteit olvasta. A 70-es és 80-as években ez az írói triumvirátus volt az, amelyik Erdélyben is népszerűnek számított a fiatalság körében. Passuth könyvei is voltak olyan szórakoztatók, mint az előbbi kettő regényei, azzal a jelentős különbséggel, hogy tanulni is lehetett belőlük. Mára nagyrészt feledésbe merült, a modern korok gyermekei megkérdőjelezik Passuth könyveinek olvasmányosságát.
Bár Passuth tudomásunk szerint nem mondott olyanokat, mint például Erkel Ferenc, aki szerint mindent Kolozsvárnak köszönhetett, tény, hogy
Érdekes módon Passuth gyakorlatilag a szokásostól fordított utat tett meg: szülei válását követően édesanyjával a fővárosból költöztek Kolozsvárra 1901-ben.
Mátyás király szülővárosában a piaristákhoz járt iskolába (a mai Báthory István Elméleti Líceum elődjébe), majd egyetemi tanulmányait is itt kezdte. Csakhogy közbeszólt a történelem, jobban mondva az impériumváltás: 1919. május 10-én a Ferenc József Tudományegyetem (a későbbi Bolyai) vezetősége ultimátumot kapott a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra, illetve két éven belül kezdjék el románul tartani az előadásokat. A tanárok ezt a lehetőséget egyöntetűen elvetették arra hivatkozva, hogy békeszerződés megkötése előtt törvénytelen ez az utasítás.
Az elmenekült egyetem rövid budapesti kitérő után 1921-től Szegeden működött (1940 augusztusában költözött újra Kolozsvárra), így került vissza Passuth is szülőföldjére.
Édesanyja, Éber Emanuella még abban az évben – felszámolva kolozsvári létét és a hazaköltözést választva – követte. Elvégezte a jogot, ám sosem dolgozott a szakmában. Passuth 1950-ig banktisztviselő volt, ennek köszönhetően jutott egy évre Olaszországba, a pénzintézet anyavállalatához. Itt a munkája végeztével itta a reneszánsz benyomásokat, a kultúrát, járta a múzeumokat, könyveket vásárolt. Itáliából hazakerülve rövid idő múlva a bank Károly körúti fiókjában folytatta pénzügyi karrierjét, amelynek vezetője lett. 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Fordító Iroda szakfordítója volt. Művei az 1920-as évek közepétől több folyóiratban (Nyugat, Szép Szó, Magyar Szemle, Jelenkor, Válasz stb.) jelentek meg. Első, Eurázia című regényét 1937-ben adták ki.
amely 1937-ben jelent meg, de Négy szél Erdélyben című munkájában a Báthoryakat is megörökítette. 1945-ben a Magyar PEN Club főtitkárává választották. Ezt a tisztségét egészen 1960-ig töltötte be, ám 1948 és 1957 között csak formálisan, háttérbe szorítva, mivel 1948-ban kizárták a Magyar Írók Szövetségéből.
Passuth az Alma Mater Kolozsvárott című, a szegedi egyetemen 1977-ben mondott beszédében (megjelent a Vigília 1983. évi, 8. számában) részletesen megemlékezett a városban töltött időről. Többek között így látta a korabeli kincses várost: „1579-ben alapította Báthory István a kolozsvári katolikus főiskolát. Azon a jogon, hogy nyolc évig koptattam e nagyon is nevezetes intézet időtől meghajlott lépcsőit – a kegyeletnél többel, szeretettel emlékezem meg a négyszáz esztendős fordulókor arról az intézményről, amelynek (elsősorban írói pályámon) oly sokat köszönhetek (…) Aki a kolozsvári Főtérről behajtott a szép, nagy (akkor Keszey-féle) könyvkereskedés mellett az Egyetem utcába, már szemébe tűnt a rendház a barokk szoborral. Ezt a széles sarkot már az egykori igézet öleli át, ha erre ér a vándor. Ám szinte közvetlen közelben keskeny utca nyílt, melyet annak idején nemcsak illett, de el is kellett kerülnünk. Akkor Búza utca volt a neve, úgy tudom, ma Florea. Itt, a hajdani városfalak tövében épült Vöröslámpás házban játszódik Hunyady Sándor felejthetetlen története, amelyet Makk Károly filmrendező jóvoltából s művészetével kontinensünkön túl is megismertek. Most miért is kerülné ki az emlékezet, amikor az iskola alapításának négyszáz esztendős fordulóján kedves, öreg Alma Materemtől búcsúzom.”
Műfordítóként is kiemelkedőt alkotott,
1956-ban térhetett vissza a magyar irodalomba: életrajzi regényeit ifjúsági történelmi regényeknek minősítették, így újra publikálhatott. 1961-ban nyugdíjba vonult, csak az irodalomnak és a műveivel kapcsolatos filológiai kutatásoknak szentelte idejét. Alkotó munkássága utolsó húsz évében minden évben megjelentetett legalább egy új művet, s sorra adták ki régebbi, sikeres regényeit is. Munkássága teljesen feltáratlan, irodalomtörténeti tanulmány és életrajz sem készült róla, noha évtizedeken át ő volt a legtöbb kiadásban, legnagyobb példányszámban megjelenő magyar író. Balatonfüreden halt meg 1979. június 19-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!