
Xántus János etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője volt. 190 évvel ezelőtt született.
2015. október 07., 20:362015. október 07., 20:36
Az első magyar állatkert későbbi igazgatója Csokonyán, egy Somogy megyei kis községben született 1825. október 5-én. Ősei görög eredetűek voltak. Apja, Ignác előbb Széchényi Ferenc, majd Széchenyi István uradalmi jogtanácsosa, később Somogy vármegye főügyésze volt. Iskoláit szülőfalujában kezdte meg, középiskolai tanulmányait Győrben, majd Pécsett végezte. Pécsett tanult jogot. 1847-ben tette le ügyvédi vizsgáit Pesten.
Az 1848-as szabadságharcban honvédnek állt, több csatában is kitűnt hősiességével. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan többszöri próbálkozás után sikerült megszöknie. Sok viszontagság után Németországon keresztül 1850-ben Angliába menekült, majd 1852-ben az Egyesült Államokba távozott.
Az Amerikából hazaküldött beszámolók és múzeumi anyagok alapján Xántus János munkásságát egyre nagyobb elismerés övezte. Gyűjtőmunkájának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjai sorába választotta.
A politikai helyzet enyhülése lehetővé tette, hogy 1861 novemberében hazajöjjön. Nemzeti hősnek kijáró tisztelet és ünneplés vette körül országszerte.
1866. augusztus 9-én Xántus ünnepélyes keretek között megnyitotta Magyarország első állatkertjét, melynek – kisebb huzavona után – igazgatását is elvállalta. A látogatók mintegy ötszáz különféle állattal találkozhattak a kert tizenegy állatházában.
Önálló néprajzi múzeum megalakításán munkálkodott, mely élete alkonyán valósult meg. 1894 tavaszán súlyos tüdőgyulladáson esett át. Családtagjai az Adriai-tenger partjára vitték üdülni, ahonnan elborult elmével tért haza, és az év december 13-án meghalt.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!