
Xántus János etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője volt. 190 évvel ezelőtt született.
2015. október 07., 20:362015. október 07., 20:36
Az első magyar állatkert későbbi igazgatója Csokonyán, egy Somogy megyei kis községben született 1825. október 5-én. Ősei görög eredetűek voltak. Apja, Ignác előbb Széchényi Ferenc, majd Széchenyi István uradalmi jogtanácsosa, később Somogy vármegye főügyésze volt. Iskoláit szülőfalujában kezdte meg, középiskolai tanulmányait Győrben, majd Pécsett végezte. Pécsett tanult jogot. 1847-ben tette le ügyvédi vizsgáit Pesten.
Az 1848-as szabadságharcban honvédnek állt, több csatában is kitűnt hősiességével. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan többszöri próbálkozás után sikerült megszöknie. Sok viszontagság után Németországon keresztül 1850-ben Angliába menekült, majd 1852-ben az Egyesült Államokba távozott.
Az Amerikából hazaküldött beszámolók és múzeumi anyagok alapján Xántus János munkásságát egyre nagyobb elismerés övezte. Gyűjtőmunkájának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjai sorába választotta.
A politikai helyzet enyhülése lehetővé tette, hogy 1861 novemberében hazajöjjön. Nemzeti hősnek kijáró tisztelet és ünneplés vette körül országszerte.
1866. augusztus 9-én Xántus ünnepélyes keretek között megnyitotta Magyarország első állatkertjét, melynek – kisebb huzavona után – igazgatását is elvállalta. A látogatók mintegy ötszáz különféle állattal találkozhattak a kert tizenegy állatházában.
Önálló néprajzi múzeum megalakításán munkálkodott, mely élete alkonyán valósult meg. 1894 tavaszán súlyos tüdőgyulladáson esett át. Családtagjai az Adriai-tenger partjára vitték üdülni, ahonnan elborult elmével tért haza, és az év december 13-án meghalt.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!