
A magyar némafilmgyártás Budapesten és Kolozsvárott kezdődött. Erdély fővárosában a hetven esztendeje, 1945. november 16-án elhunyt Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója volt a műfaj létrehozója.
2015. november 15., 16:212015. november 15., 16:21
Janovics Jenő a kárpátaljai Ungváron született 1872. december 8-án sokgyermekes zsidó családban. Gyermekkorában került szüleivel Budapestre, ahol a család nehezen teremtette elő taníttatásának költségeit. Gépészmérnöknek szánták, ezért színészi tanulmányai mellett a műegyetem óráit is látogatnia kellett. A színművészeti akadémián 1894-ben szerzett oklevelet. Vidéki évek után 1896-ban került Kolozsvárra. 1900-ban Csiky Gergelyről írt dolgozatával doktori címet szerzett. Rövid ideig, 1902-től 1905-ig Szegeden volt színházigazgató. 1905-ben kinevezték a kolozsvári Nemzeti Színház élére. Ám Janovics nem érte be ennyivel, vállalkozóként is részt vett Kolozsvár életében. A Sétatéren nyári színkört épített, s az itt tartott rendezvények, elsősorban a filmvetítések bevételéből kiegészítette az államtól kapott támogatást.
Janovics érdemei az erdélyi filmgyártás létrehozásában elévülhetetlenek. 1914-ben önálló stúdiót alapított Kolozsváron, és szerződtette a később világhírűvé vált Kertész Mihály rendezőt. 1916 márciusában új filmgyárat alapított, ennek főrendezője a később szintén világhírű Korda Sándor lett. Egy év múlva ismét új vállalkozásba fogott: Transsylvania Filmgyár néven új vállalatot alapított.
A kolozsvári színházi élet gyakorlatilag az ő igazgatása alatt virágzott fel. 1905-ben még a Farkas utcai régi kőszínházban kezdte el a direktorságot, és az ő vezetése idején épült meg a Kolozsvári Nemzeti Színház új, impozáns épülete.
Az 1930-as évek végétől kezdve a méltatlan kirekesztettség körülményei között irodalmi munkásságára helyeződött át a hangsúly. Noha egész életét a magyar kultúrának és a magyar színjátszásnak szentelte, nem mentesült a zsidótörvények hatálya alól. Bandi nevű öccsét a nyilasok agyonlőtték, ő maga, feleségével, Poór Lili színésznővel úgy menekülhetett meg a holokauszt borzalmaitól, hogy a deportálás elől Budapestre mentek, ahol barátaik bújtatták őket.
Janovics 1945 tavaszán visszatért Kolozsvárra, és ismét átvette a Hunyadi-téri színház igazgatását. Ám októberben a társulatot újra kiköltöztették abból az épületből, amely gyakorlatilag Janovics elképzelései szerint épült fel. Az átköltözéssel egyidőben megkezdődtek a Bánk bán-bemutató előkészületei.
„A kényszerű átköltözés izgalma, a bizonytalan jövő, a fűtetlen színpadi próbák mostoha körülményei és a színház megnyitásával járó gondok felőrölték igazgatónk szervezetét” – emlékezett Senkálszky Endre színművész. Janovics Jenő 1945. november 16-án, a déli órákban, 73 évesen elhunyt. Sírja a Házsongárdi temetőben található.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!