A könyvgyűjtő és könyvtáralapító kancellár – kétszáz évvel ezelőtt hunyt el Teleki Sámuel

Az ország sorsát alakító politikusok, a tudományos élet, az egyház, az iskola bőkezű pártfogói kerültek ki a családból. Sokan közülük maradandó irodalmi alkotásokkal tették ismertté nevüket.
Sámuel Gernyeszegen született 1739. november 17-én Teleki Sándor (1679–1754) gróf tordai főispán, guberniumi tanácsos és petki Nagy Zsuzsánna fiaként. Kilencévesen vesztette el édesanyját, gyermekéveit a Fehér megyei Celnán töltötte. Édesapja mellett korán bekapcsolódott a család gazdasági ügyeinek intézésében, emellett a korban szokásos latin nyelv és hittan mellett némi természettudományos oktatásban is részesült. Az apa 1754-ben bekövetkezett halála miatt Teleki Sámuel taníttatása tizenöt éves korában abbamaradt.

Az utazó és politikus

Teleki Sámuel Mária Teréziához folyamodott utazási engedélyért, hogy külföldi tanulmányokat folytasson. Noha a hétéves háború miatt az udvar korlátozásokat léptetett életbe, Sámuel, két unokaöccsével együtt, az elsők között kapták meg a jóváhagyást. Az utazás 1759. november 7-től 1763. november 17-ig tartott. Az utazás kezdetén anyanyelvén kívül még csak latinul tudott, hamarosan elsajátította a német és francia nyelvet is.

Hazatérve tartalmas politikai pályát futott be. Külföldi utazásán főleg könyvek gyűjtését tűzte ki céljául, de Mária Terézia uralkodása idején már királyi kamarás, azután küküllői főispán és erdélyi kormányszéki tanácsos volt. II. József uralkodása alatt belső titkos tanácsos, 1784-től 1790-ig királyi biztos az akkor alkotott nagyváradi kerületben. Szabolcs, Békés, Arad, Csanád, Csongrád vármegyék főispáni helytartója, a hajdú kerületben főkapitányi helyettes, 1785-től 1787-ig Bihar vármegye főispánja, 1792-ben Máramaros vármegye főispánja lett, majd II. Lipót uralkodása alatt erdélyi főkancellár.

Teleki a nagy francia enciklopédia két kiadása mellett megvásárolta a legjobb szaklexikonokat, megszerezte az európai tudományos társaságok, akadémiák közlönyeit. A könyvek legnagyobb része latin, görög, német, francia és magyar nyelvű, de sok más európai és keleti nyelven írott mű is fellelhető a könyvtárban. Az alapító a kontinens huszonöt városából vásárolt, mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket, nemcsak kortárs kiadványokat, hanem a nyomtatás kezdeteitől megjelent könyveket is.

Könyvtárának felbecsülhetetlen kincsei közé tartozik 52 ősnyomtatvány, unikumok, ritka könyvek, első kiadások, díszkiadások. Régi híres nyomdászműhelyek mesterremekei közül válogatott, ez is emeli a gyűjtemény értékét-hírnevét. Különös műgonddal válogatta össze a görög és latin klasszikus szerzőknek a szöveghűség, a kommentár és a nyomdai kivitelezés szempontjából a legjobb kiadásait.
Sok kiadványt híres festők és grafikusok illusztráltak, és jelentős azoknak a könyveknek a száma is, melyek az ókori világ művészetét, valamint az akkor már működő híres múzeumok gyűjteményeit mutatják be. Feleségének, iktári Bethlen Zsuzsannának kétezer kötetes magyar nyelvű gyűjteménye három generáció bibliofil érdeklődése eredményeként jött létre, az egyetlen 18. századi erdélyi arisztokrata asszonykönyvtár, mely teljes egészében fennmaradt.

A könyvtáralapító Bécsben hunyt el 1822. augusztus 7-én, Sáromberkén, a családi kriptában nyugszik.