
December 1-je a Magyar Rádiózás Napja – 90 esztendővel ezelőtt, 1925-ben ekkor avatták fel ugyanis az első rádióstúdiót Budapesten, a Rákóczi úton.
2015. december 03., 09:392015. december 03., 09:39
Ám nem ekkor rádiózhattak először a magyarok: az első hírszóró adó – a 250 wattos csepeli adó stúdiója – 1924-ben egy rozzant bútorszállító kocsi volt, amely a Gyáli úton a Postakísérleti Állomás udvarán vesztegelt. Paskay Bernát postai műszaki igazgató irányítása alatt innen indult el egykor hódító útjára a magyar rádióműsor. Ám a gyönge teljesítményű adó nem volt elegendő a közönség igényeinek kielégítésére. 1925 januárjában érkeztek Csepelre a 2 kW-os Telefunken-adó alkatrészei, ezek összeszerelése után április végén megkezdődtek – hetenként háromszor este – a kísérleti adások. 1925 nyarán a műsorszóró rádiózás a Rákóczi út 22. szám alatt a Telefonhírmondó épületében folytatta működését. Végül 1925. december 1-jén délután 5 órakor ünnepélyesen felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, amely e naptól kezdve közös műsort sugárzott. A megnyitó után ünnepi műsorban egyebek mellett elhangzottak régi magyar dalok a 17–18. századból, Kern Aurél feldolgozásában, Sándor Erzsi kamara-énekesnő áriákat énekelt, és felcsendült Hubay Jenő egyik műve is. Az előfizetők száma ekkor még a tízezret sem érte el.
1926-ban Szőts Ernő műsorigazgató rájött, hogy az opera, az operett, a színműelőadás közvetítése a stúdióból a rádió művészi műsorainak gerincét képezhetik és ezek esti csúcsidőt kívánnak. A gyermekeket délutánonként két mesemondó szórakoztatta. Ugyancsak a délutáni programhoz illeszkedett a speciális női problémákkal foglalkozó Asszonyok tanácsadója. 1925 decemberétől már istentiszteleteket is közvetített a rádió. A hőskor szenzációi közé tartozott a 88 éves Szentgyörgyi István kolozsvári színművész látogatása a rádióban, aki nemes pátosszal mondta mikrofonba Tiborc panaszát.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!