Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) bejelentette: 2018 őszétől új küzdelemsorozatot, a Nemzetek Ligáját indítja útjára. A sorozat tétje a trófeán, illetve a divíziókon belüli mozgásokon (kiesés-feljutás az A, B, C és D divízió között) kívül négy Európa-bajnoki kvalifikációs hely.
2014. december 14., 10:252014. december 14., 10:25
Már 2011 óta tervezgeti az UEFA az új küzdelemsorozat bevezetését, az 54 tagállam szövetsége az idei asztanai kongresszuson egyhangú szavazással fogadta el a tervet. Még Greg Dyke, az újításoktól általában húzódozó angol futballszövetség (FA) elnöke is lelkesedett az ötletért, kijelentve: a Nemzetek Ligájában az angol válogatottnak lehetősége nyílna rendszeresen olyan nívós ellenfelekkel játszani, mint Spanyolország, Németország és Olaszország.
A sorozatban induló csapatokat az első kiírásban négy divízióra (A, B, C, D), ezeken belül négy csoportra (1-4) osztják az aktuális UEFA-koefficiens alapján. Az első két divízióban (A, B) 12-12 csapat verseng, négy hármas csoportra osztva. A C-ben két hármas és két négyes csoportot alakítanak ki, a D-ben pedig négy négyes csoportot. A csoportokon belül oda-visszavágós mérkőzéseket játszanak. Az első három divízió csoportutolsói kiesnek, a B-, C- és D-divízió csoportelsői pedig eggyel feljebb lépnek. Az A-divízió négy csoportelsője csap majd össze a Nemzetek Ligája trófeáért.
A sorozat beindítására az UEFA-tisztségviselők szerint azért volt szükség, hogy az Eb- és vb-selejtezők mellett játszott barátságos mérkőzéseket tétre menő összecsapásokkal váltsák fel. A jelenlegi rendszerben ugyanis nem mindegyik nemzeti szövetség használja ki a lehetőségeit: vannak olyan csapatok, amelyek nem kötnek le a szabad időpontokban barátságos mérkőzéseket, más válogatottak pedig a „kötelező” barátságos összecsapásokat nem veszik komolyan. „Ezzel a formátummal nőhet az európai válogatottak közötti mérkőzések iránti érdeklődés” – érvelt az újítás mellett Gianni Infantino, az UEFA főtitkára a szervezet vezető testületének egyik idei, nyoni ülése után.
Árnyalja némileg a képet, hogy az új sorozatban induló válogatottak négy Európa-bajnoki kvalifikációs helyért is versenyeznek. A 2020-as Európa-bajnokság 20 helye dől el a hagyományos selejtezőkön (10 csoportgyőztes és 10 csoportmásodik), négyért pedig az új küzdelemsorozatban versenghetnek a nemzeti csapatok. Valamennyi csoportelső (négy-négy mindegyik divízióból) jogot nyer az új rendszerű Eb-pótselejtezőre.
A tizenhat válogatottat négy négyes kalapba sorolják be, a csapatok egyenes kieséses rendszerben határoznak a kiadó Eb-helyek sorsáról. A kiírás alapján egy csoportba kerülnek az azonos divízióból érkező csapatok, amivel lehetőség nyílik arra, hogy a legalacsonyabb (D) divízió egy válogatottja is eljusson az Európa-bajnokságra. Így ösztönzik a „kis csapatokat” is, hogy minden mérkőzést komolyan vegyenek, és érezzék: van esélyük akár az Eb-re való kijutásra is.
Mi történik azonban, ha a csoportelsők már kvalifikálták magukat az Európa-bajnokságra a hagyományos selejtezősorozatból? Ebben az esetben az utánuk következő legjobb mérlegű divíziótárs csapat kapja meg a lehetőséget. Ha szükséges (például az A-divízió valamennyi tagja már Eb-résztvevő), a helyeket a „gyengébb” divíziók között osztják szét. Mivel nagy valószínűséggel az európai topcsapatok a hagyományos sorozatban már kijutnak a kontinensviadalra, a Nemzetek Ligájába visszaosztott kvalifikációs helyekkel a gyengébb csapatoknak több esélyük marad kijutni az Eb-re.
A Nemzetek Ligája csoportkörét 2018. szeptember-november között rendezik, az A-divízió négy csoportgyőztese 2019 júniusában vív meg a Nemzetek Ligája trófeájáért. A hagyományos Eb-selejtezőket 2019 márciusa és novembere között rendezik. Az új rendszerű Eb-pótselejtezőt – amelyet a Nemzetek Ligájából bejutott 16 csapat játssza – 2020 márciusában rendezik. Az Eb-re 2020 júniusában kerül sor.
A magyar válogatott a koefficiensek alapján jelenleg a 19. helyen áll az európai együttesek rangsorában, azaz jelen állás szerint a második divízióba nyerne besorolást a következő ellenfelekkel: Dánia, Görögország, Bosznia-Hercegovina, Svédország, Románia, Ukrajna, Ausztria, Szlovákia, Norvégia, Írország, Izrael. A besorolás azonban csak a pillanatra érvényes, az elkövetkező években ugyanis a csapatkoefficiensek a lejátszott mérkőzések alapján változhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!