Olimpiai reform: nőnek Budapest esélyei?

Nem számítottam rá, hogy javaslataim ekkora visszhangra találnak, arra pedig végképp nem, hogy a gyűlésen levő tagországok képviselői egyhangúlag fogják elfogadni a 20 plusz 20 pontból álló reformcsomagomat – jelentette ki Thomas Bach NOB-elnök a monacói közgyűlést követő sajtótájékoztatón.

A modernizációs program révén a jövőben a jelenleginél gazdaságosabban lehet majd olimpiát rendezni. A NOB szeretné vonzóbbá tenni a rendezést, lefaragni a költségeket. A program egyik lényeges pontja, hogy az eddiginél hatékonyabb és rugalmasabb jelentkezési lehetőséget biztosít a rendezés iránt érdeklődő városoknak. Újdonság, hogy a jelentkezők előzetesen egyeztethetnek terveikről a nemzetközi szervezettel, így elkerülhetők lesznek plusz kiadások.

Gazdaságosság, tévécsatorna

Bach szerint ártott az olimpia nimbuszának, hogy a 2022-es téli játékokra eredetileg hat jelentkező volt, de – elsősorban pénzügyi okokra hivatkozva – négyen visszaléptek, és csak Peking, illetve a kazahsztáni Almati maradt versenyben. A szervezet azt szeretné, ha a rendező ország nem roppanna bele gazdaságilag a feladatba, mint például a 2004-es házigazda görögök, hanem jól járna. Az újítások lehetővé tennék, hogy újra a közösség és a sport, nem pedig az óriási kiadások, valamint a gigantikus létesítmények olimpia utáni kihasználhatatlansága kerüljön előtérbe. Így újra rendezhetnének ötkarikás játékokat olyan városok is, mint annak idején a belga Antwerpen, Stockholm vagy Helsinki. Az utóbbi időben ugyanis a luxuskörülmények biztosítása, a szigorú gazdasági megkötések, a mamutbefektetések kizárólag a megalopolisoknak kedveztek: ezért rendezhet olimpiát Rio de Janiero és Tokió, ezért kapta meg korábban a rendezés jogát Atlanta, Sydney, Peking és London.

Létrehoznak egy digitális televíziós csatornát, amely az ötkarikás játékokkal foglalkozik. A megvalósítás 2015 és 2021 között nagyjából félmilliárd euróba kerül. Az összeget a NOB-alapból, valamint a nemzetközi sportági szövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok fedezik. E mellett eltörölték azt a határt, miszerint a nyári játékokon legfeljebb 28 sportág szerepelhet, így a programba bekerülőknek már nem kell kivárniuk az eddig megszokott hét évet. A mindenkori házigazda – megkötésekkel ugyan, de – maga határozhat sportágak felvételéről.

A házigazda városnak – bizonyos korlátok között – megengedik, hogy más helyszínen, akár az adott országon kívül rendezzen meg egy-egy versenyt. Ezáltal lehetségessé válhat, hogy akár Magyarország is olimpiát rendezzen. A NOB-javaslat szerint ugyanis a rendező város 200 kilométeres vonzáskörzetébe tartozó létesítmények is szolgálhatnának különböző sportági rendezvények helyszínéül.

Kötelező összefogás

„Mintha Magyarországra szabták volna a tervezetet – fogalmazott Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója. – A jövőben ugyanis a pályázat meghívásos lesz, a NOB partnerséget ajánl fel, és aktív segítséget nyújt a jelentkezőknek. Ráadásul most már országok is összefoghatnak, azaz akár a horvátokkal közösen is jelentkezhetünk. Jó referencia lehet ehhez például a 2021-es vizes világbajnokság rendezése, illetve az ahhoz kapcsolódó fejlesztések.”

Az elfogadott Agenda 2020 alapján különben feltétel lesz, hogy ne csak a város, hanem az egész ország támogassa az ötletet. Ezért a NOB külföldi közvélemény-kutató céggel állapíttatja meg, illetve ellenőrzi. Az is fontos szempont, hogy a rendezést egyetlen párt se sajátítsa ki magának. Ha a kormányon levők támogatják a jelentkezést, de az ellenzék elveti, nincs pályázat.

„Régóta beszédtéma a magyarországi olimpia megrendezése, a program nagy lehetőség számunkra és más, világviszonylatban kisebb városoknak, országoknak, amelyek a korábbi rendszerben nehezen tudnák megoldani a rendezést – jelentette ki Borkai Zsolt MOB-elnök. – A nemzetközi szervezet új programjának köszönhetően a korábbi gigaolimpiákat felváltja a gazdaságos olimpia modellje.” Az athéni játékok 2004-ben még veszteséges volt, az azóta rendezettek viszont már nyereségesek. A londoni olimpiát kétmilliárd dollárból rendezték meg, ebből 1,2 milliárd NOB-támogatás volt, a fennmaradó 800 millió dollárt fedezték a jegybevételek és a szponzoroktól befolyó összegek. Az infrastruktúra biztosítása, a létesítmények utólagos felhasználása jelent nehézséget, hisz mindez korábban hihetetlen összegeket emésztett fel, de az új olimpiai rendezéssel a probléma megszűnni látszik.

Másfél évtizeddel ezelőtt Budapest csupán álmodhatott arról, hogy olimpiát rendezzen, a megszavazott reformok azonban nagy lökést adhatnak a magyar főváros pályázati terveinek. Ráadásul az elmúlt időben számos infrastrukturális beruházás megvalósult: felújították a 2-es metrót és több villamosútvonalat, megépítették a 4-es metrót, rengeteg autópálya épült, modernizálták a Ferihegyi repülőteret. Ugyanakkor különböző világversenyek megrendezése apropóján több csarnokot építettek, a pályázástól függetlenül tervben van több modern sportlétesítmény, az általános stadionépítési lázról nem is beszélve. Az Agenda 2020 amúgy arról is rendelkezik, hogy a pályázó semmilyen beruházást ne ígérjen, amit egyébként nem valósítana meg.

Volt, van, lesz

Melyek lehetnek azok a helyszínek, amelyek szóba jöhetnek egy Budapest és környéki olimpia rendezése esetén? Több mint tíz éve, 2002-ben adták át a debreceni Főnix-csarnokot: a 8500 férőhelyes létesítményben helyet kaphatna a kézilabda mellett a cselgáncs, vívás, birkózás, ökölvívás, ritmikus sportgimnasztika. 2003-tól használják Budapesten a 13 ezer férőhelyes Papp László Sportarénát, amely különböző labdajátékok és tornaverseny megrendezésére lehet alkalmas. A 4000 férőhelyes budapesti SYMA-csarnok 2006 óta működik, tavaly a vívó-vb helyszínéül szolgált. A 2008-ban átadott Veszprém Aréna (5000) a kézilabdáról híres, de vívás, asztalitenisz, súlyemelés, küzdősportok vagy tollaslabda viadaloknak is helyet biztosíthat. Idén avatták Budapesten a multifunkcionális Tüskecsarnokot (4000), valamint a győri Audi Arénát (5500), mindkettő számos sportág – tollaslabda, taekwondo, vívás, asztalitenisz, súlyemelés – versenyének megrendezésére alkalmas.

Két év múlva, 2016-ban készül el Szilvásváradon a 8000 férőhelyes Lovas-és Rendezvényközpont, egy évvel később pedig a csepeli kajak-kenu központ (10 000). 2018-as tervezik az új Puskás Ferenc stadion (68 000) átadását, ahol a nyitó-és a záróünnepség mellett az atlétikai versenyeket is meg lehet rendezni. Ugyancsak 2018-ban épül fel Budapesten a Dagály Úszókomplexum (13 000), amely a 2021-es vizes világbajnokság helyszíne lesz. Mindezek mellett a szegedi Matyi-éri pályát és a Velencei tavat is lehet használni kajak-kenu, valamint evezés céljaira, a Balatonon pedig évek óta rendeznek különböző vitorlás sportok számára Világkupa-versenyeket. A stadionépítési munkálatok is javában zajlanak, néhány év múlva több magyarországi nagyvárosban is modern arénák várják a szurkolókat: Budapest és Debrecen mellett Győrött, Miskolcon és Székesfehérváron is.

Mert megérdemelnénk

Több magyar olimpiai bajnok és sportági szövetségi elnöke jelezte: messzemenően támogatják a 2024-es olimpiára való jelentkezést. „Ha valaki megérdemli sportszakmailag az olimpiai rendezést, az Magyarország. Ezt sem kérdőjelezheti meg senki – fogalmazott Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke. – A 2021-es úszó-vb olyan eseménynek ígérkezik, amellyel meg tudjuk magunkat mutatni, jó pontokat tudunk szerezni, mind a létesítményekben, mind magában a rendezésben. A létesítmények száma gyarapodik, az anyagi lehetőségek megmaradnak a mostani kiemelt szinten, vagy tovább bővülnek.”

„Sportolóként felkészülni és kijutni hatalmas dolog, ha ez hazai rendezéssel párosul, még nagyszerűbb. A hazai közönség való előtt versenyzés megsokszorozza egy sportoló erejét – mondta Gyurta Dániel olimpiai bajnok. – Nagyon sok sportoló ismerősöm rendelkezik jó tapasztalattal Magyarországról.”

A már átadott vagy még előkészületben levő sportlétesítményeken kívül a budapesti pályázat mellett szól az is, hogy Közép-Kelet Európában még nem rendeztek olimpiát, Magyarország pedig nemcsak a szomszédos országokhoz képest számít sportnagyhatalomnak. Az elmúlt néhány évben az ország több világversenyt rendezett már (úszó-Eb, vívó-vb, birkózó-vb, kajak-kenu-vb, ifjúsági nyíltvízi úszó-vb), amelyekről a nemzetközi szervezetek vezetői, és a résztvevő sportolók is rendkívül elismerően nyilatkoztak. És ha még ez sem lenne elég, akkor nem csak szurkolóként kérdezhetjük: miért ne annak az országnak a fővárosa adna otthont az ötkarikás játékoknak, amely a nyolcadik helyen áll az olimpiák összesített éremtáblázatán, az egy főre eső érmek számában pedig a harmadik a világon?