2015. november 24., 20:552015. november 24., 20:55
Negyvennégy év. Ennyi kellett ahhoz, hogy a magyar labdarúgó-válogatott ismét eljusson az Európa-bajnokságra. Ez alatt az idő alatt pedig generációk nőttek fel anélkül, hogy tudták volna, milyen érzés az, amikor a csapat az utolsó csoportmérkőzésen, hazai pályán ünnepli a továbbjutást. Valószínűleg vasárnap este minden szurkoló meghatódva figyelte az utolsó perceket, a lefújást követően pedig megkönnyezte azt, hogy oly sok balszerencse közt, oly sok idő után a nemzeti tizenegy újra Európa legjobbjai között legyen. Azok is, akik még emlékeznek arra, hogy a nyolcvanas évek végén volt egy csapat, amely kijutott a mexikói világbajnokságra. Azóta is harminc év telt már el.
Persze a kijutáshoz kellett az UEFA elnökének, Platininek a reformja, melynek értelmében nem 16, hanem 24 csapat vesz részt az Eb-n. Kellett az is, hogy a legkönnyebb csoportba sorsoljanak. Kellettek az utolsó percekben szerzett gólok. De kellettek a pályán a szívüket is kitevő játékosok. És a szövetségi kapitányok is. Pintér Attila azért, hogy a rossz játék és negatív eredmény már az első, Észak-Írország elleni mérkőzés után rákényszerítse a Magyar Labdarúgó-szövetséget: új kapitány kell a kispadra. Kellett aztán Dárdai Pál, hogy munkamániájával és pontosságával összerakja a csapatot, de főleg azért, hogy elhitesse a játékosokkal: igenis képesek kijutni Franciaországba. És persze kellett az a Bernd Storck, akinek a döntéseivel a szakma nem mindig értett egyet, de akinek a mentalitása és – a norvég–magyar párharc után kimondhatjuk nyugodtan azt is, hogy – szakmai tudása nyomán született egy valóban szerethető válogatott. A magyar csapat. Ahogy humorosan az egyik internetes kommentelő fogalmazott: újra bebizonyosodott az a mondás, hogy a focit két csapat játssza, de a végén mindig a németek nyernek. Nekünk most kettővel több volt, mint a norvégeknek: Bernd Storck és segítője, Andreas Möller.
Arra a kérdésre, milyen impulzust adhat ez az eredmény a magyar labdarúgásnak, most nehéz válaszolni. Egyelőre minden szurkoló a felhőtlen boldogságot érzi. No meg azt a jóleső érzést, hogy várjuk december 12-ét, az Eb sorsolását. Amikor nem úgy ülünk le a tévé elé, hogy már megint nem vagyunk ott, hanem úgy, hogy most vajon kit kapunk. Az olaszokat vagy németeket? Akár jöhet mind a kettő is, hiszen játszottunk már velük világbajnoki döntőket is. Ha lúd, hát legyen kövér. Vagy szoríthatunk azért, hogy könnyebb csoportba jussunk, hátha onnan is továbbsurranunk, elvégre evés közben jön meg az ember étvágya. Bárhogy is alakuljon, veszíteni valónk jövő nyáron már úgysem lesz. Irány tehát a franciaországi Eb!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!