Meghökkentő UEFA-döntések: a magyarok rasszisták, a románok nem

Részleges stadionlezárás mellett köteles lejátszani a Finnország elleni november 14-i Eb-selejtező mérkőzését a magyar válogatottnak. Az európai szervezet ezen kívül 30 ezer eurós büntetéssel sújtotta a Magyar Labdarúgó-szövetséget, valamint arra kötelezte, hogy 30 napon belül térítse meg a magyar szurkolók által a stadionban okozott károkat. A román szövetséget hasonló léptékű büntetéssel sújtották: a november
14-i, Észak-Írország elleni selejtezőn nem engedhetnek be nézőket a bukaresti Nemzeti Aréna egy részébe, emellett 32 ezer eurós bírság befizetésére kötelezték a szövetséget.

A döntés érthetetlen, a két szurkolótábor viselkedése ugyanis távolról sem tekinthető azonosnak. A román sportlobbi azonban ezúttal is hatásosnak bizonyult. Az UEFA a románokat lelátói rendbontás, tiltott pirotechnikai eszközök és egyéb tárgyak használata, illetve bedobálása, lézerezés, tiltott molinók, valamint a játékosok helytelen viselkedése (öt vagy több sárga lap) miatt vizsgálták, míg a magyarok ellen rasszista bekiabálások, lelátói rendbontás, tűzijáték használata és szintén a csapat által begyűjtött sok sárga lap miatt indult eljárás. És bár az erdélyi Civil Elkötelezettség Mozgalom feljelentést tett a rasszista román megnyilvánulások miatt (fotóval, képpel és filmmel dokumentált zászlóégetés, a magyar himnusz kifütyülése, sértő rigmusok és transzparensek), a magyar szövetség pedig szintén hivatalos beadvánnyal élt a románok viselkedése miatt, az UEFA fegyelmi bizottsága nem emelte a rasszizmust a románok ellen felhozott vádak közé. Holott erre már korábban is volt példa: a román szurkolók a tavalyi román–magyar, valamint a holland–román mérkőzésen is magyarellenes rigmusokat skandáltak és sértő transzparenseket mutogattak. Akkor elhangzott: a következő hasonló alkalommal a visszaesőnek számító Romániának zártkapus mérkőzést kell játszania.

Mégsem így történt: a bukaresti mérkőzés német megfigyelője szemet hunyt a magyarellenesség felett, a dokumentált szabálysértéseket pedig az UEFA nem vette figyelembe. Ehhez képest a tavalyelőtti Izrael–Magyarország barátságos mérkőzésen elhangzott maroknyi szurkoló antiszemita megnyilvánulása miatt a válogatottnak Románia ellen zártkapus mérkőzést kellett játszania.

Az UEFA a Szerbia–Albánia Eb-selejtező ügyében is furcsa döntést hozott. Mint ismeretes, a mérkőzés 0-0-s állásnál félbeszakadt, mert egy drónon Nagy-Albánia zászlót repítettek a pálya fölé. A zászlót egy szerb játékos elkapta, ezt követően dulakodás kezdődött, majd elszabadult a pokol. Az albán játékosokat nemcsak a szerb csapat tagjai, hanem a pályára tóduló szurkolók, sőt, a biztonságiak és a helyi rendfenntartók is verni kezdték. Az albán szurkolók nélkül rendezett mérkőzésen az incidens előtt a szerbek pirotechnikai eszközöket használtak, fáklyákat dobtak a pályára. Ennek ellenére az UEFA nemcsak a szerb szövetséget, hanem az albánt is büntette. A mérkőzést – amelyet az albánok nem akartak újrajátszani – Szerbia 3-0-s győzelmével rögzítették, a szerb válogatottól levontak három pontot, a soron következő két hazai mérkőzését pedig nézők nélkül kell lejátszania. Viszont mindkét labdarúgó-szövetséget 100 ezer eurós büntetéssel sújtotta az európai fórum.

Bár Gibraltárt nem szabad Spanyolországgal egy csoportba sorsolni, az UEFA szerint az albánokat és szerbeket, a magyarokat és románokat vagy az oroszokat és ukránokat igen. Legfeljebb az előre borítékolható összetűzések miatt a nemzetközi szervezet tovább gazdagszik: az érintett szövetségek a fegyelmi döntéseket követően kemény eurószázezreket utalnak az UEFA számlájára. A nemzetközi szervezetnek különben „jól jött” az október 23-i Slovan Bratislava–Sparta Praga meccsen történt rendbontás is: a csehektől 80, a szlovákoktól 50 ezer eurót kasszírozhattak.