
Szálasy László orvosként belülről szemlélve élhette át a Győr fénykorát
Fotó: Gyorietokc.hu
Szálasy László 22 éve a Győri Audi ETO női kézilabdacsapatának egyik csapatorvosa. A Székelyudvarhelyről 1990-ben kivándorolt orvossal az erdélyi múltjáról, a kézilabdáról és a fénykorát élő győri csapatról beszélgettünk, kiváltképpen annak meghatározó egyéniségeiről, többek között Görbicz Anitáról.
2017. november 17., 11:092017. november 17., 11:09
2017. november 17., 11:122017. november 17., 11:12
– Meddig élt szülővárosában, Székelyudvarhely-en, és milyen emlékek fűzik oda?
– Szülővárosomat soha nem tudom elfelejteni, kellemes nosztalgiával gondolok mindig Udvarhelyre. 1964-től 1990-ig éltem a városban, de közben hat évig a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen voltam hallgató, illetve előtte kilenc hónapig katonai szolgálatot teljesítettem Temesváron.
– 1990-ben Magyarországra költözött. Miért döntött a kivándorlás mellett?
– Az elég nehéz időszak volt. A székelyudvarhelyi mentorom és példaképem, dr. Paul József – akit nem győzök minden egyes beszélgetés alkalmával megemlíteni, mert nagy hálával és szeretettel gondolok rá – emberi és szakmai hatására akartam baleseti sebész lenni. Abban az időben vagy a várostól távol lehettem volna baleseti sebész – egyesek gondoskodtak is arról, hogy egy marosvásárhelyi frissen végzett hallgató távoli román vidékre kerüljön –, vagy lehettem volna Székelyudvarhelyen valamilyen más szakirányú orvos. Én már akkor ezt a fajta sebészetet akartam választani: tudtam, hogy utaznom kell, és végül a kivándorlás mellett döntöttem.
– Győrben hogyan alakult az orvosi karrierje?
Nagy hagyományokkal és magas szakmai színvonallal rendelkező osztályon dolgozhattam. Igaz, hogy nagy energiabefektetéssel és rengeteg munkával járt, de a kollégáim segítségével, úgy érzem, előrehaladtam a szakmai úton.
– Orvosként hogyan került a kézilabda berkeibe?
– Még egészen kezdőorvos koromban az utánpótlásban vállaltam munkát. Igazából a szép emlékű nyári olaszországi, spanyolországi, svédországi utánpótlástornákra való kiszállások jelentették a kezdő lökést. Így kerültem orvosként közel a kézilabdázáshoz. Gyakorlatilag 1991-től vagyok elkötelezett a sport iránt: kezdetben az utánpótlásban, később már a felnőtteknél vállaltam munkát.
– Mióta dolgozik női kézilabdacsapat mellett a Győri Audi ETO-nál?
– Hivatalosan 1995-ben szakvizsgáztam és akkor rögtön alkalmaztak is a csapatnál. Azóta megszakítás nélkül szolgálom az ETO-t.
Jó barátommal és egyben főnökömmel, dr. Balog Péterrel látjuk el a munkát, aki munkahelyemen, a baleseti osztályon főosztályvezető.
– Legemlékezetesebb mérkőzés a Bajnokok Ligájából vagy a hazai pontvadászatból?
Több mint húsz éve élek a csapat környezetében. Fájó vereség a hét zsinórban elvesztett európai kupadöntő mindegyike, fantasztikus győzelem az első bajnoki cím a Dunaferr ellen egy hatalmas mérkőzésen 2005-ben. Nemrég egy ügyeletben visszanéztem és különleges volt látni az akkori gyönyörű küzdelmet. A három Bajnokok Ligája-győzelem is a fantasztikus eredmények kategóriájába tartozik. Ami pedig különösen fájt: a bukarestiek ellen hetesekkel elveszített Bajnokok Ligája-döntő 2015-ben Budapesten.
– A magyar és a világ kézilabdásának egyik legjobb játékosával, Görbicz Anitával dolgozhat együtt a kezdetektől. Hogyan jellemezné őt?
– Anita különleges személyiség, valóban a világ legjobb játékosai közé tartozik. Igazi extraklasszis, akit 2005-ben meg is választottak a világ legjobbjának. A magánéletben nagyon kedves, szimpatikus és szerény. A munkájában pedig azt mindenki láthatja, hogy milyen szinten és milyen magas fokú hozzáállással végzi a dolgát.
– Szintén a női mezőny egyik meghatározó játékosa Tomori Zsuzsanna. Róla hogyan vélekedik?
– Nagyon kedves személyiség, hatalmas akaraterővel. Súlyos sérülés után tért vissza a pályára, és meghatározó szerepet vállalt abban, hogy idén a Vardar ellen ismét sikerült megnyerni a Bajnokok Ligáját.
– Eduarda Amorim Brazíliával világbajnok lett, szintén az Audi ETO-t erősíti. Ő milyen személyiség?
– Igazi világklasszis, nem ismer határokat, egy gép. Rendkívül jó játékos, a pályán kívül pedig mosolygós, kedves személyiség.
– Az utóbbi években sok norvég játékos is megfordult a klubnál. Ők mit képviselnek?
– Profizmust felsőfokon. Ez megmutatkozik az életükben, a hétköznapokban, étkezésükben, sporttevékenységükben. Százszázalékosan oda figyelnek karrierjükre, profi mentalitással rendelkeznek, akiktől sokat lehet tanulni.
– A csapat eddigi legsikeresebb vezetőedzőjéről, Ambros Martínról mit tud mondani?
– Fantasztikus ember, igazán baráti viszonyban vagyok vele. A magánéletben rendkívül szerény, kedves ember, a munkájában pedig megalkuvást nem tűrő, adott esetben szigorú, indulatos. Nagyon jó szakembernek tartom, aki a klubbal elérte azokat a nagy sikereket, amelyre az ETO már régóta vágyott.
– Vissza a magánéletéhez. Sportol szabadidejében?
– Nem annyit, amennyit szeretnék, távolról sem. Inkább hobbiszerűen, amennyire szabadidőm megengedi. Futni szoktam, de mostanában sajnos ezt is kevesebbet.
– Hogyan érzi magát Győrben?
– Tavaly volt az a fordulópont, amikor azt mondhattam, életem nagyobb részét Győrben élem. Igazi otthonomnak mondhatom, jól érzem magam a városban, szeretem Győrt. Fantasztikus embereket ismertem meg és nagyon sok barátságot köthettem.
– Követi az udvarhelyi sportéletet is?
– Igen, többek között az önök hírportálján is. Képben vagyok az eredményekkel és szurkolok a székelyudvarhelyi kézilabdacsapatnak, hogy minél sikeresebben szerepeljen.
– Milyen gyakran van lehetősége Székelyudvarhelyre látogatni?
– Sokkal többször szeretnék, mint amennyire lehetőségem van. Sokirányú munkahelyi elfoglaltságaim miatt szűkösek a lehetőségeim. Évente két-három alkalommal látogatok otthonról haza.
Dr. Szálasy László
Székelyudvarhelyen született 1964. május 14-én. Orvosi tanulmányait 1989-ben végezte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. 1990-ben telepedett át Magyarországra és fiatal orvosként a Győr Megyei Kórház baleseti sebészeként kezdett dolgozni. A kézilabda-utánpótlásban vállalt szakorvosi munkái után 1995-től a Győri Audi ETO egyik csapatorvosa.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!