
A nők után a férfiak is lemaradtak a brazíliai olimpiáról. Miután Németh András szövetségi kapitány a rendelkezésére álló értékes játékoskerettel képtelen volt kiharcolni a riói kvótát, a kirgiz születésű, spanyol állampolgárságú Talant Dujsebajev is pórul járt: az általa megfiatalított magyar férfi kézilabda-válogatott csúnyán leégett a lengyelországi Eb-n, és csupán 12. lett.
2016. február 06., 18:472016. február 06., 18:47
Kilátástalan játék, vergődés a pályán, és egy tanácstalan Talant a kispadon – ez jellemezte a kézilabda Eb-mérkőzéseit magyar szempontból. Nagy Laci és társai csupán az első, Montenegró elleni mérkőzést tudták megnyerni, az azt követő öt összecsapáson vereséget szenvedtek. A probléma nem is abból adódott, hogy a csapat nem nyert, hanem a pocsék, ötlettelen játék volt az, amely a szurkolókat, de még a szakembereket is felháborította. A mérkőzések között Dujsebajev még magyarázkodott, a spanyolok elleni mérkőzést követően pedig pozitívumot is talált a játékban. Az egyik sajtótájékoztató alkalmával például a következőket nyilatkozta:
„Az elképzeléseim jelenleg még nincsenek a parkettán. Több idő kell ahhoz, hogy a játékosok megértsék, mit szeretnék látni a pályán. A vereség is az én felelősségem. Egyszerűen nem lehet az ellenfélnek ennyi lehetőséget adni az ellentámadásra. Én leszek az első, aki továbbmegy és küzd... Tanulni, tanulni, tanulni, meg kell érteni a kézilabdát. A taktikába ne menjünk bele. Nyilván mindenki okos, mindenki tudja, hogy mit kellett volna tennünk. Egyértelműen úgy jöttem ide, hogy ha hibázunk, akkor én hibázok”.
Kirgiz harakiri
A torna végén azonban már ő is látta, hogy öt vereség után, egy rendkívül gyenge szereplést követően nem magyarázkodhat: „nincs még egy ember, aki annyira szégyelli magát, mint én. El sem tudom képzelni, hogyan tudunk élni e szégyen után. Ha olyan emberek lennénk, mint amilyenek Japánban voltak, akkor harakirit kellene elkövetnünk. És én lennék az első. Nem tudok mit mondani a dán, német és svéd meccsről. Leírhatatlan, hogyan érzem magam. Hihetetlen, amit megéltem e két hét alatt.”
A leégés nem csoda, hiszen Dujsebajev a selejtezőcsoportot azért nyerte meg maximális pontszámmal, mert a régi kerettel dolgozott, akik (például Gulyás Péter, Balogh Zsolt) oszlopos tagjai voltak a válogatottnak. Néhány meghatározó játékost azonban érthetetlen okok miatt otthon hagyott: a két legjobb magyar irányítót, Császár Gábort és Lékai Mátét, az egyik legjobb védekezőt, Illyés Ferencet. A keretet pedig fiatal, de tapasztalatlan játékosokkal töltötte fel. Többek között ezeknek a változásoknak tulajdonítható, hogy a védekezés nem állt össze, a támadás pedig finoman szólva is akadozott. A Tatabányától, Balatonfüredtől és főleg a Csurgóból beválogatott fiatalok képtelenek voltak felvenni az Eb ritmusát, és megérteni egy teljesen új játékfilozófiát, amelyet a spanyolországi szakember a sportolókra kényszerített. A 22 éves Faluvégi Rudolf például lehet, hogy a faluvégi Csurgóban nagy sztár, de ahhoz még kevés, hogy egy kvalifikációs kontinenstornán egy csapatot irányítson. A szakemberek és szurkolók számára az is érthetetlen volt többek között, hogy öt plusz egyes védekezésnél az edző miért küldi ki zavaróba a köztudottan lassú Schuch Timuzsint, és miért nincs egy meghatározó heteslövő a csapatban.
Sikertelen újítás
Marczinka Zoltán, a Magyar Kézilabda-szövetség szakmai- és sportigazgatója a múlt héten nyíltan ki is jelentette: „a válogatott szereplése nem igazolta a szövetségi kapitány döntését nagyon sok tekintetben”. Marczinka a válogatott összeállításáról is beszélt, elmondta, hogy természetesen az elnökség hagyja jóvá az utazó kereteket, de a szokásjog az, hogy a szövetségi kapitányok szabad kezet kapnak a keret kialakításában. Ugyanakkor hozzátette: „Dujsebajev egy nyolc-tíz éven át sikeres válogatottat vett át, ahol nem volt indokolt ilyen szinten felforgatni a játékoskeretet, és megbontani azt a játékkultúrát, játékstílust, amiben a játékosok felnőttek, utánpótláskoruktól kezdve ebben élnek. Úgy gondolom, az edző tevékenysége nemcsak abban rejlik, hogy a saját edzői hitvallását, mentalitását átplántálja a csapatra, hanem esetenként a csapathoz tudni kell igazodni, esetleg azokat a játékstílusokat, berögzött és tényleg készségszintre kifejlesztett játékkapcsolatokat, ami egy adott kézilabda-kultúrát jellemez, azt inkább adaptálni kell a válogatottba. Nem történt előrelépés, ez a mindenáron a saját edzői filozófiát átvivő stílus ebben az esetben nem vált valóra.”
Az Eb-t különben kisebb meglepetésre a fiatal német csapat nyerte meg, a rutinos spanyolok ezüstéremmel gazdagodtak, a bronzmérkőzésen pedig az ugyancsak fiatalításon átesett horvát csapat győzte le az újoncokkal felálló norvég együttest. A magyar csapat a 12. helyen végzett, és hogy a baj sohasem jön egyedül, bizonyítja az is, hogy a jövő évi, 2017-es kézilabda világbajnokságra a sorsolást követően a második kalapból a legnehezebb selejtezős ellenfelet kapta Magyarország: Szerbiát. A többi párosítás: Svédország–Bosznia-Hercegovina, Csehország–Macedónia, Lengyelország–Hollandia, Oroszország–Montenegró, Izland–Portugália, Szlovénia–Norvégia, Fehéroroszország–Lettország, Dánia–Ausztria.
Sporttörténelmi bukás
Először fordul elő az olimpiák történetében, hogy a magyar férfi és a női kézilabda-válogatott nem jut ki az ötkarikás játékokra. Az olimpiai játékok programján (megszakítással) 1936 óta szerepel a kézilabda. A magyar férfi válogatott ezelőtt az 1996-os, a 2000-es és a 2008-as olimpiára nem jutott ki a kvalifikációs sorozatból, ám a női csapat mindhárom alkalommal kijutott (Atlantában a 3., Sydneyben a 2., Pekingben a 4. helyen végzett).
Amikor a nők nem kvalifikálták magukat (1988, 1992, 2012), akkor a férfi csapat mindig kint volt (Szöulban 4., Barcelonában 7., Londonban ugyancsak 4. lett). Az egyetlen olimpia, amelyen szerepelt a programban kézilabda, ám magyar csapat nem lépett pályára, az 1984-es volt – Los Angelesben viszont a szovjet tagországok bojkottja miatt nem vettek részt csapataink.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!