Gaudeamus igitur: Universiade Almatiban

Az Universiade nemzetközi sportesemény, amit a Federation International Sports University (FISU) szervez egyetemi sportolók számára több sportágban. A nyári tornák tizenkét kötelező (atlétika, kosárlabda, vívás, labdarúgás, torna, cselgáncs, tenisz, toronyugrás, vízilabda, asztalitenisz, röplabda) és a szervező ország által választott sportokból állnak. A téli versenyek nyolc kötelező (alpesisí, hódeszka, északisí, gyorskorcsolya, jégkorong, curling, műkorcsolyázás, biatlon) és a szervező ország által választott három sportból állnak. Hivatalos himnusza a Gaudeamus igitur. Az elnevezés egy latin (universitas) és egy görög (olimpiád) szóösszetétel eredménye, értelme „egyetemi olimpia”.

Bár kevesen tudják, az Uni­versiade is hosszú, szinte százéves múltra tekint vissza. Egyetemisták számára először 1923-ban Párizsban rendeztek nemzetközi versenyt a Francia Egyetemisták Nemzeti Szövetsége szervezésében (UNEF). A sportversenyt az idők folyamán sokszor átalakították, számos változtatáson esett át. A második világháború után 1949-től már kétévente rendeztek versenyeket, akkor már a  Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) szervezésében, a rendezvény pedig a Nyári Nemzetközi Egyetemi Sporthét nevet viselte. A sporthagyományok, a többi kontinens anyagi helyzete és különböző szervezési nehézségek miatt a verseny sokáig nem szakadt el Európától: 1957-ig 16 alkalommal rendezték meg, ötször is a francia főváros adott neki otthont. 1957-ben pedig már Egyetemi Világjátékok volt a rendezvény neve. Az egyetemisták számára szervezett sportolimpiával egyidőben a francia alapítású Union Internationale des Étudiants (UIE) egy másik, alternatív eseményt szervezett 1947–1962 között. Ennek az érdekessége az, hogy többnyire kelet-európai országok fővárosaiban került sor az eseményre: Prága (1947), Budapest (1949), Berlin (1951), Bukarest (1953), Budapest (1954), Varsó (1955), Moszkva (1957), Bécs (1959), Helsinki (1962).

A FISU által szervezett sorozatot 1959-ben keresztelték át Universiadénak. Ez a név azóta sem változott. A versenyeket 1947 óta kétévente rendezik meg (1967 és 1973 között csak egy Universiade volt, 1970-ben). 1960-ban pedig a téli játékokat is bevezették, amelyek 1981 óta a nyári játékokkal azonos évben kerülnek megrendezésre, azaz minden páratlan esztendőben.

Magyar érmek a versenyeken

Magyarország már a kezdetek óta részt vesz a téli Universia­dén, az ország téli sporthagyományainak megfelelően nyilván kevesebb sikerrel, mint a nyári játékokon. Az első, 1960-ban rendezett téli tornán, a franciaországi Chamonix-ban a magyar csapat ugyanúgy egy bronzérmet szerzett, ahogy a következő téli játékokon, a svájci Villars-ban. Mindkét alkalommal a műkorcsolyázó Zöllner Helga lett harmadik, érdekes módon a Magyar Olimpiai Bizottság kimutatásában a magyar hölgy ezüstérmet szerzett. Az egy-egy bronzéremmel különben az ország mindkét alkalommal az előkelő 10. helyen végzett.

A következő két alkalommal ennél is jobb eredmények születtek: a csehszlovákiai Špindlerův Mlýnben (1964-ben a Korda Györgyi–Vásárhelyi Pál jégtánc kettős) és az olaszországi Sestriere-ben (1966-ban a Mató Edit–Csanádi Károly jégtánc kettős) egy-egy arannyal lett gazdagabb a magyar csapat gyűjteménye, ezzel pedig a 9., illetve a 7. helyet szerezte meg az éremtáblázaton. Ugyancsak műkorcsolyában volt aranyérmes 1970-ben Almássy Zsuzsa is a finnországi Rovaniemiben. Ezt követően több mint 30 éves szünet következett: 2001–ben a lengyelországi Zakopanéban rendezett téli Universiadén nyert újra magyar: a snowboardos Zarándy András ezüstérmet szerzett. Újabb tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy téli Universiadén ismét magyar érem szülessen: 2011-ben a törökországi Erzurumban a női gyorskorcsolyázó csapat váltóban bronzérmet szerzett, ezzel Magyarország a 25. helyen végzett az éremtáblázaton. Két évvel később, az olaszországi Trentinóban érte el a magyar csapat a legjobb eredményt: minden színű éremből egyet-egyet gyűjtött. Heidum Bernadett ezüstérmet szerzett 1500 méteren rövidpályás gyorskorcsolyában, míg a férfi váltó arany-, a női pedig bronzérmet, ugyanebben a sportágban.

Visszatérés az olimpiai szellemhez

A magyar felsőoktatás idén csupán kétfős csapattal képviselteti magát. Alpesi síben Szepesi Bertold, biatlonban és sífutásban pedig Büki Ádám fog versenyezni. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség delegálása alapján két magyar gyorskorcsolyabíró is részt vesz a téli Universiadén: Novák Antal és Kövér Balázs.

Az Universiade sportértékével foglalkozó szakemberek nincsenek könnyű helyzetben. Vannak ugyanis, akik komolytalannak tartják a megmérettetést, hiszen a sportágak képviselőinek legjobbjai nyilván nem vesznek részt a versenyeken. Mások viszont azt állítják, hogy az Universiade visszatérés az eredeti olimpiai szellemhez, hiszen itt még tényleg kellemes, szinte családias a légkör, és a doppingolás gyanúja sem vet komoly árnyékot a résztvevőkre.

EN-összeállítás