Felmelegített csorba a CFR kispadján

Azért játszottak rosszul, hogy a mestert menesszék –vélték néhányan. Teljesen elképzelhető. Egyrészt azért, mert Kolozsváron nem ez az első alkalom, amikor a játékosok edzőt buktatnak. Másrészt azért, mert a szuperkupa-győzelmet nem lehet felhozni annak bizonyítására, hogy a játékosok akkor mégiscsak kitettek magukért. Persze hogy mindent beleadtak: egyetlen mérkőzés alatt ugyanis újabb kupagyőzelmet tudnak felmutatni a CV-jükben. Míg – edzőbuktatás esetén – egy Botoşani elleni hazai vagy egy-két idegenbeli botlás simán belefér, hiszen attól később egy másik edzővel magabiztosan meg lehet nyerni az amúgy is hosszú, rájátszással végződő bajnokságot.

Felröppent az a hír is, miszerint a játékosok közül csupán a külföldiek szerették volna megbuktatni Anghel Iordănescu fiát, a románok kiálltak mellette. Az előbbi feltételezések napfényre kerülése után Mario Camora csapatkapitány nyilatkozatban reagált. „Sok ideje vagyok a labdarúgásban, ne mondja senki, hogy az edzőt megdolgoztuk. A Malmö ellen is mindent beleadtam, nem csak miattam távozott Edi. A vezetőség döntése volt, engem itt azért fizetnek, hogy játsszam. Én nem dolgoztam Iordănescu ellen. Mi, játékosok megköszöntük a munkáját, örvendtünk, hogy együtt nyertük meg a Szuperkupát, és további sok sikert kívántunk neki” – olvasható Camora nyilatkozatában, amelyből azért elég sok minden kiolvasható. Ne felejtsük, bármilyen jó játékos is, Camora már akkor is Kolozsváron játszott, amikor a portugálok diktáltak az öltözőben és az edzőbuktatás „napirenden” volt a Fellegváron. Ráadásul a CFR mostani edzője pedig éppen egy portugál, akivel Camora már dolgozott együtt a CFR-nél.

Táborharcok

Egy másik pletyka szerint a klub vezetőségében két tábor alakult ki, a vita során pedig az győzött, amelyik más edzőt szeretett volna látni a vasutasok élén. Ez mintha hihetőbb lenne. Nelu Vargát – őt tartják most a CFR totumfaktumának –ugyanis meggyőzték, hogy Edi Iordănescu a helyes választás. Ám az első meccsek eredményei azt bizonyították, talán mégsem. Ezért a Iuliu Mureşan-féle vonal, amely az elmúlt évben háttérbe szorult, megerősödve előlépett, és talán győzött is. Ezért kellett végül mennie Iordănescuval együtt Bogdan Mara sportigazgatónak, valamint az általa hozott két munkatársának, Marian Copilunak és Marius Bilaşcónak. „Úgyis sokan voltunk” – nyilatkozta cinikusan Mureşan, akinek rövid elszólásában azért nem kevés igazság is rejlik.

amelynek során az argentin középpályás semmibe vette az edzőt. Állítólag még a lengyelországi edzőtáborozás során keveredett nézeteltérésbe a két középpályás, Culio pedig káromkodva torkollta le a feleket kibékíteni igyekvő Iordănescut. Hogy ez mennyire igaz, nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy a 34 éves, Kolozsváron sportolói pályafutásának második fiatalságát élő argentin tavaly még Dan Petrescunak is keményen beszólt. Akkor az ügy elsimult a bajnoki címért hajtó megfeszített tempónak köszönhetően.

Jó munkához idő kell

A hét végén született számos nyilatkozatot és találgatást követően megszólalt maga az érintett edző is, aki Facebook-bejegyzésében azt írta: naiv, aki azt gondolja, hogy sportszakmai szempontok miatt menesztették. „Rosszkor voltam egy jó helyen. Azokkal a személyekkel távozom, akiknek kérésére Kolozsvárra érkeztem, s akik az elmúlt idényben a csapattal bajnokságot nyertek. Köszönöm nekik a feltétlen bizalmat. Köszönöm a játékosoknak is, akik kiálltak mellettem. Kiváló sportemberek, miattuk is vállaltam el a megbízatást. A Culióval történt esetet felfújták, az ügyet elsimítottuk, a játékos a csapat előtt bocsánatot is kért. Köszönöm a szurkolók bizalmát, sajnálom, hogy nem tudtam folytatni a megkezdett munkát. A labdarúgásban időre van szükség az építkezéshez. Sok sikert, CFR!” – áll a román szakember levelében.

Hogy kinek lehet hinni és mi az igazság? Talán nem is érdemes a végére járni. Inkább

Kevés olyan csapat van az országban, ahol olyan gyakran váltanák az edzőket, mint a CFR-nél. A befektetők ugyanis azonnali eredményt szeretnének. Ha pedig az nem érkezik, akkor annak elsősorban az edző issza a levét, merthogy 20–25 játékost nem lehet kirúgni a csapatból, s azokat újakkal helyettesíteni.

Bejön, nem jön

Tavaly bejött: a Fellegvárra ingyen igazolható tapasztalt focisták érkeztek egy olyan edzővel, akinek labdarúgói és edzői tekintélye volt a játékosok, az ellenfelek, a bírók és nonkonformista viselkedése ellenére a vezetőség előtt is. Dan Petrescunak nem lehetett ellent mondani: sem játékosként, sem munkatársként. Mert bármilyen védekező, a szemnek egyáltalán nem tetszetős játékot is mutatott a CFR, a vasutasok mégiscsak megnyerték a bajnokságot. És ahogy Petrescu többször is nyilatkozta: a cél szentesíti az eszközt. És valljuk be: valahol igaza is volt. A szurkoló szívesebben örül egy gyenge játékkal megnyert bajnoki címnek, mint egy sziporkázóan játszó csapat hatodik helyének.

Ami pedig tavaly bejött, idén már nem. A gyengébb, sem meghatározó játékosmúlttal, sem jelentős edzői eredményekkel nem rendelkező Edi Iordănescu nem volt elég határozott: sem az öltözőben, sem az irodában, sem a pálya szélén. S a számos negatív körülmény mellett talán ez is a vesztét okozta.

Szurkolói bojkott?

A szomorú az egészben viszont az, hogy a klubban folyó harc nyilván hatással van a csapatra, a játékosokra, az eredményekre és természetesen a szurkolókra is. Akik a Facebookon közölt nyilatkozatukban helytelenítik az egyesületben a felszínre került feszültségeket, és sajnálattal állapítják meg: a harcok ártanak a CFR-nek. Egységre szólítják fel a vezetőséget, a játékosokat és a szurkolókat is. „Ne felejtsétek, csak együtt vagyunk A CFR! Szeretnénk, ha minden a legrövidebb időn belül rendeződne, az egyetlen harc pedig a pályán lenne, ellenkező esetben bojkottálni fogjuk a mérkőzéseket.”

Kérdés azonban, hogy a sok herce-hurcát követő időszak után mennyire válik be a felmelegített csorba. Az a portugál szakember, aki a CFR-rel nyert ugyan két kupát és egy Szuperkupát, de aki a maga rendjén kétszer is távozni kényszerült a CFR kispadjáról – éppen a gyenge eredmények miatt. Egyszer hat hónap után 2009-ben, másodszor 2016-ban. Vajon mennyit bírhat ki harmadik alkalommal?