
Hét végén megkezdődnek a 2016-os Európa-bajnoki selejtezőcsoportok mérkőzései. A magyarok a viszonylag gyenge F csoportból próbálnak kijutni a franciaországi kontinenstornára, ám a pótselejtezőt jelentő harmadik helyre a finnek és az északírek is pályáznak.
2014. szeptember 05., 12:132014. szeptember 05., 12:13
2014. szeptember 05., 12:162014. szeptember 05., 12:16
Az egyes selejtező mérkőzések sportszakmai színvonala és a teljes kvalifikáció színvonala is romlik a bővítéssel – jelentette ki a német csapat szövetségi kapitánya akkor, amikor elhatározták, hogy a 2016-os Eb-n már nem 16, hanem 24 csapat fog résztvenni. Joachim Löw igazát nehéz lenne vitatni. Az edző Olvier Bierhoff csapatmenedzserrel együtt bírálta az UEFA-t a kvalifikáció szakmai „aláaknázása” miatt. Szakmailag megkérdőjelezhetőnek, a selejtezők elértéktelenítésének és az Eb „felhígulásának” nevezték a bővítést.
Tény, hogy ennyire „lapos” selejtezősorozat még nem volt. Az UEFA ezt biztosította a létszámemeléssel, azzal, hogy a csoportok első két helyezettje biztosan továbbjut, és a harmadik is még biztosan pótselejtezős. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagy csapatot tulajdonképpen nem érhet meglepetés, Európa meghatározó válogatottjai szépen kisétálnak a kontinenstornára.
Ha végignézzük az utóbbi 25 év vb- és Eb-selejtezőit, akkor megállapíthatjuk: klasszikus nagy csapat egyszer sem szorult olyan helyre, amely a mostani kvalifikáción ne érne továbbjutást. Néhány erősnek számító válogatottnak voltak negyedik helyei – Dániának, Törökországnak, Belgiumnak, Görögországnak és Svájcnak. És voltak olyan nagy csapatok is, amelyek nem jutottak ki világversenyre, az előbbieken kívül Oroszország, Portugália vagy Svédország. Ám a jelenlegi rendszerben a nagyok, de még a jó közepesek is „érinthetetlenek” lesznek. Az esély a kisebb csapatoknak kedvezhet, mint a magyar, osztrák, bolgár stb. Az UEFA a bővítéssel ugyanis az európai középmezőny és alsó középmezőny kedvébe járt, esélyt biztosítva a csapatoknak a kijutásra. Ha leszámítjuk a hatodik kalap törpecsapatait, Izlandtól Albániáig, Fehéroroszországtól Walesig minden országban reális kijutási esélyről beszélnek. Nem véletlenül még a magyar csoport északír vezetői is. Épp ezért – mint arra az északír szövetségi kapitány, Michael O’Neill külön is felhívta a figyelmet – a játékosok más mentális állapotban lépnek pályára, és a közönség is teljesen másképp áll hozzá a selejtezőkhöz.
Gyengébbek és erősebbek
Ha végignézünk a csoportokon, láthatjuk, vannak erősebbek és gyengébbek, ám az igazán esélyesek – ha komolyan veszik a selejtezőcsoport mindegyik mérkőzését – mindenhol továbbjutónak számítanak. S ha netán egy baki be is csúszik, a harmadik helyről is nyugodtan továbbléphetnek, hiszen a legjobb harmadik automatikus résztvevője az Eb-nek, a többi pedig pótselejtezőt vív egymással.
Az ötcsapatos I csoport tűnik a legerősebbnek, a hatcsapatos csoportokból az A (Hollandia, Csehország, Törökország, Lettország, Izland, Andorra) és a C jelű (Spanyolország, Ukrajna, Szlovákia, Fehéroroszország, Macedónia, Luxemburg) követi. Magyarország csoportja a B-csoport mellett (Bosznia-Hercegovina, Belgium, Izrael, Wales, Ciprus, Andorra) az egyik leggyengébb: Görögország az egyetlen válogatott, amely a legutóbbi három nagy torna mindegyikére kvalifikálta magát. Románia a 2008-as Európa-bajnokság óta nem jutott ki nagy versenyre, Magyarországnál (1986, vb) és Észak-Írországnál (1986, vb) kevés európai válogatott vár régebben újbóli kvalifikációra. Finnország és Feröer még sosem jutott ki nagy tornára.
Pintér: mindegy, kik az ellenfelek
„Magyarországon mindig az ellenfelekkel foglalkoznak. Teljesen mindegy, kit sorsoltak mellénk, a fontos az, hogy úgy kell összerakni a válogatottat az adott mérkőzésre, hogy nyerési esélye legyen. Minél több pontot kell szereznünk, hogy esélyünk legyen a továbbjutásra. Ehhez sok közös munkára van szükség. A múltban is mindig akkor volt eredményes a válogatott, amikor sokat tudott együtt dolgozni. A meccsek előtti két napok alatt nem lehet rendesen felkészülni. Minden számításba jöhető játékosra szükségünk van, hiszen formaingadozás és sérülés bármikor közbejöhet, ezért lényeges, hogy a beszállók ismerjék a rendszert és a stratégiát. Jól fel kell készülni az aktuális ellenfélből. A románokat ismerjük a közelmúltból, a finnek is egységes, fegyelmezett csapatot alkotnak. Kérem a szurkolók segítségét is, mi mindent el fogunk követni, hogy bizonyítsunk nekik. Biztos lesz mélypontunk, ezért fontos, hogy maradjon meg a támogatás és adják meg nekünk a sanszot a sorozat végéig” – nyilatkozta Pintér Attila szövetségi kapitány.
Pintérrel azonban sokan nem értenek egyet. Egyrészt azért, mert nem mindegy, hogy erős vagy gyenge csoportból próbálunk meg 30 év után újra egy világversenyre kijutni. Másrészt egyre többen kérdőjelezik meg a kapitány válogatási elvét. Az általa oly fontosnak tartott nyári összetartások alkalmával ugyanis rengeteg játékost kipróbált, szinte minden felkészülési mérkőzésen 5-6 új játékos mutatkozott be – kevés sikerrel.
Pintér az idegenlégiósokra sem nagyon alapozhat, hiszen a külföldi csapatokból eltűntek a magyar légiósok. Többségük hazaigazolt (Gera, Varga, Kádár, Juhász, Priskin, Laczkó), klub nélkül van (Koman), vagy kölcsönbe alsóbb osztályokba került. A kapusokon kívül nemzetközi szinten három jó képességű magyar játékost tartanak számon, közülük azonban csak Dzsudzsák Balázs kerettag. Huszti évekkel ezelőtt már lemondta a válogatottságot, Szalai Ádámot pedig korábbi kritikái miatt Pintér Attila – érthetetlen módon – mellőzi.
Esélyek latolgatása
Görögország alighanem simán megnyeri a csoportot. Európa egyik legszervezettebb védelme, és a kilengések nélküli selejtezős szereplés a közelmúltban egyaránt a görögök mellett szól. 2008 óta tétmeccsen csak két csapat nyert Görögországban, általában nagyon kevés gólt kapnak, a világbajnokságon is kiválóan szerepeltek. A legnagyobb kérdés, hogy az új szövetségi kapitány, Claudio Ranieri mennyit fiatalít.
A román szövetségi kapitánynak, Victor Piþurcának – aki sajtóinformációk szerint a görög mérkőzést követően Szaúd Arábiába szerződik – a görögökéhez hasonló a merítési lehetősége: több külföldi topligában edződő játékosra számíthat. A csapat azonban igencsak kiszámíthatatlan. A korábban itthon félelmetes román válogatott a legutóbbi három selejtezősorozatban a hazai mérkőzéseinek legfeljebb a felét tudta megnyerni – igaz, hazai Eb-selejtezőn 2003 óta veretlen. Finnországnak jól jön, hogy nincs nagy csapat a csoportban, mert ezek ellen rettenetes a mérlege. Hasonlóan a magyarok ellen is, talán éppen ezért szeretnének törleszteni ellenünk. Feröer legutóbbi tizenhat válogatott mérkőzéséből tizenötöt elvesztett, 2011 nyara óta nem nyert meccset. Észak-Írország 2009 óta csupán három győzelmet aratott, ám Michael O’Neill szövetségi kapitány olyan játékosokra építhet, akik az angol és a skót pontvadászatban rúgják a lasztit, erőnlétben és taktikában tehát bárkivel felveszik a versenyt.
A szakemberek az első helyre egyértelműen Görögországot várják, a második hely megszerzésére játékosanyaga révén Románia az esélyes. A finn–magyar–északír hármas verseny nehezen megjósolható, de a skandinávok utóbbi években tapasztalt fejlődése a magyar foci jelenlegi állapotával kombinálva ezt a sorrendet valószínűsíti.
Kik a favoritok?
Az A csoportban Hollandia mögött Csehország és Törökország helye megkérdőjelezhetetlen, a B csoportban Bosznia és Belgium mögött Izrael, Wales és Ciprus harcol majd a harmadik helyért. A C-ben Spanyolország mögött négy csapat szeretné megszerezni a két továbbjutó helyet (Ukrajna, Szlovákia, Fehéroroszország, Makedónia). A D jelű hatosban Németországnak kibérelt helye van az elsőségre, ám az írek, lengyelek és skótok egyenlő eséllyel küzdenek a továbbjutásért. Az E csoportban Anglia és Svájc után ugyancsak egy hármasfogat küzd a francia repülőjegyért: Szlovénia, Észtország, Litvánia. A G csoportban az oroszok és svédek a favoritok, az osztrákok Montenegróval harcolnak a harmadik helyért. Hasonló a helyzet a következő hatosban, ahol Olaszország és Horvátország mögött a norvégek és a bulgárok próbálnak szerencsét. Bár az I csoportot tartják a legerősebbnek, a portugál, dán, szerb hármast nehezen fogják megzavarni az albánok és az örmények.
A csoport
Hollandia
Csehország
Törökország
Lettország
Izland
Kazahsztán
B csoport
Bosznia-Hercegovina
Belgium
Izrael
Wales
Ciprus
Andorra
C csoport
Spanyolország
Ukrajna
Szlovákia
Fehéroroszország
Makeedónia
Luxemburg
D csoport
Németország
Írország
Lengyelország
Skócia
Grúzia
Gibraltár
E csoport
Anglia
Svájc
Szlovénia
Észtország
Litvánia
San Marino
F csoport
Görögország
Magyarország
Románia
Finnország
Észak-Írország
Feröer-szigetek
G csoport
Oroszország
Svédország
Ausztria
Montenegro
Moldova
Liechtestein
H csoport
Olaszország
Horvátország
Norvégia
Bulgária
Azerbajdzsán
Málta
I csoport
Portugália
Dánia
Szerbia
Örményország
Albánia
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!