Diáksport-seregszemle igazi példaképekkel

A Sportolimpián  a kolozsvári Báthory István Gimnázium szerezte a legtöbb érmet, épp csak megelőzve a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumot és a szintén kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumot. A résztvevő diákok, tanárok és a közönség legnagyobb élményét azonban jó eséllyel a Szabó Katalinnal való találkozás jelentette. Sokan most először láthatták „élőben” Los Angeles olimpiai bajnokát, hiszen 1984-ben, Romániában csak a kiváltságosok rendelkeztek színes televízióval.

A mindenki által csak Szabó Katiként emlegetett kedvenc tornászlegenda hatalmas ováció és tapsvihar kíséretében vette át a rendezvény nyitógáláján az RMDSZ által frissen alapított sport-életmű díjat. Saját bevallása szerint a kitüntetés „nagyon jól esett”. Természetesen a sportoló diákoknak is szolgált jó tanáccsal: „minden napra legyen egy célotok, amibe kapaszkodhattok” – mondta. A Kolozsvári Magyar Operában megrendezett eseményen ugyanakkor egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen Szabó Katalin mellett Trandafir Norbert és Miklós Andrea, a Rio de Janeiro-i olimpiát megjárt két aktív erdélyi magyar sportoló is részt vett. A beszélgetést szintén a brazil nagyvárosban zajló Paralimpiáról hazatért Kádár Zoltán sportriporter moderálta. Többek közt megtudhattuk: Szabó Kati tornász pályafutását annak köszönheti, hogy hatéves korábban egy orvos azt tanácsolta, hogy valamit kezdjenek a kislánnyal, mert „sokat mozog”. Az olimpiai bajnoki cím megszerzése előtt is halmozta a sikereket, ifiként egyedül neki sikerült a címvédés az ifjúsági világbajnokságon. A négyszeres olimpia bajnok nem hazudtolta meg székely mivoltát, ugyanis arra kérdésre, hogy újra kezdené-e, úgy válaszolt: „újrakezdeném és még jobban csinálnám!”

A beszélgetésen a kommunista sportvezetés kulisszatitkaiba is betekintést nyerhettünk. Szabó Katalin elmesélte, hogy az 1983-as budapesti világbajnokságon aranyérmet hozó talajgyakorlatát azért mutathatta be csárdásra, mert a vezetők mindig a nemzetközi versenyeket rendező országra jellemző zenét választottak. Hozzáfűzte: a magyarországi sajtó számára nem nyilatkozhatott magyarul, azt megtiltották számára. Ennél is sokkolóbban hatott, amikor azt is elárulta, hogy Déván az őt edző Károlyi házaspárral sem beszélhettek magyarul, csak románul.

Természetesen a Los Angeles-i olimpia is szóba került. Noha a megszerezhető öt arany éremből Szabó Katalin négyet szerzett meg, az egyetlen ezüst, jobban mondva az aranyérem elvesztése egyéni összetettben mégis fájdalmas volt számára, mert alig fél ponttal maradt alul amerikai riválisával szemben. Azt is elárulta, hogy utána sokáig nem beszélgettek, míg idén Mary Lou Retton felvette vele a kapcsolatot a világhálón. „Az első kérdése az volt: emlékszel milyen fiatalok voltunk az olimpián?” – nevettette meg közönségét Szabó Katalin.

Trandafir Norberttől megtudhattuk: négyévesen kezdett el úszni, 15–16 évesen kezdett el tudatosan arra készülni, hogy kijusson az olimpiára és persze örül annak, hogy ez három alkalommal is sikerült. Elárulta, hogy van egy úszóiskolája is Marosvásárhelyen, ugyanakkor annak dacára, hogy három olimpián is megfordult, 150 gyerekből kettő ismerte fel. Hozzáfűzte: ez őt nem zavarja, ellenben szomorúnak tartja, hogy a szülőket nem érdekli az élsport.

A mindössze 17 éves Miklós Andrea – aki síkfutásban a román 4x400-as váltó tagjaként 14. helyezést el Rióban – arról beszélt: nyolc éve kezdett el edzeni, azaz „fél életét” sportolással töltötte, és ha ismét sportágat kellene választani, ma is az atlétika mellett döntene. „A sport életmód, megtanítja az embert, hogy tudja beosztani az idejét” – mondta.

Legeredményesebbek: Molnár László, Mihály Zsolt és Szőcs Boróka
A középiskolások legnagyobb hazai sporteseményét az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ), a Testnevelő Tanárok Országos Tanácskozásával (TTOT), az Országos Oktatási és Tudományos Kutatási Minisztériummal és a Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel közösen rendezték meg. Bodor László, az RMDSZ programokért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: ebben az az újdonság, hogy idén az oktatási szaktárca is felkarolta az eseményt és felvette hivatalos rendezvénynaptárjába. Ez azt jelenti, hogy az elért eredményeket és az esemény szakmaiságát hivatalosan is elismeri az állam.
A középiskolás sportvetélkedő legeredményesebb sportolói Molnár László, az Apáczai Csere János Gimnázium diákja, illetve Mihály Zsolt, a Mikes Kelemen Gimnázium diákja lettek. Előbbi az atlétikai versenyszámokban, utóbbi úszásban jeleskedett: mindketten két-két aranyat és egy-egy ezüstérmet szereztek. A lányok közül Szőcs Boróka bizonyult a legjobbnak – a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja atlétikában két arany- és egy ezüstérem tulajdonosa lett.