Forró szurkolás, igazi meccshangulat. A szentgyörgyi szurkolók mindehova hűségesen elkísérik kedvenceiket
Fotó: Sánta Imre
Sokan újságíróként ismerik, mások lapszerkesztőként emlékeznek rá, vagy menedzseri közösségszervező munkáját emelik ki. Most új oldaláról mutatkozhat be, ezúttal szülővárosában, Sepsiszentgyörgyön. Csinta Samu, az Erdélyi Napló korábbi főszerkesztője a Sepsi OSK klubigazgatójaként nyilatkozott lapunknak.
2018. április 13., 21:112018. április 13., 21:11
2018. április 13., 21:202018. április 13., 21:20
– Az erdélyi nemesektől a fociklub igazgatóságáig: nem volt túl merész vállalkozás?
– Minden új vállalkozás rejt kockázatokat, ebben kétségtelenül az a rizikó, hogy korábban soha nem irányítottam sportklubot. Intézményt azonban igen, hiszen a Krónika, majd az Erdélyi Napló főszerkesztőjeként szerepelt már a feladataim között munkaközösség irányítása. A Sepsi OSK-nál vállalt feladat elsősorban jóval nagyobb léptékű anyagi eszközök kezelését, profi klubstruktúra kialakítását jelenti, illetve egy székelyföldi szinten példátlannak mondható infrastrukturális fejlesztés kezelését. A korábbi írói vállalkozásaim másfajta kockázatot rejtettek.
– Minden fenntartás nélkül elfogadtad a felkérést?
– Nyilván gondolkoztam rajta egy sort, kikértem egy-két ember tanácsát, de az ajánlat első pillanattól kihívást jelentett számomra. Miután sikerült tisztáznunk a részleteket – és itt elsősorban a teljes döntési jogkörre gondolok –, szívesen mondtam igent a felkérésre.
– A döntésben közrejátszhatott korábbi többéves sportújságírói tevékenységed is?
– Minden bizonnyal igen, hiszen a sportról vallott elveim rendszeresen és következetesen megjelentek írásaimban. Az újságírás ugyanakkor kétségtelenül segít az ember ismertségének kialakulásában. Valószínűleg mindez társulva a sepsiszentgyörgyi származásomból fakadó előnyökkel juttatta a klub tulajdonosi körének eszébe személyemet.
Csinta Samu: a szurkolótáborunk számít a csapat legeredményesebb részének
– Az amatörizmust szeretnéd felváltani a profizmussal. Miben állt az eddigi amatörizmus, és mit fog jelenteni az elkövetkezőkben a profizmus a klubnál?
– Az amatörizmus kifejezést kizárólag pozitív értelemben vagyok hajlandó használni, és alatta azt a lelkesedést, bajtársiasságot, egymás iránti lojalitást értem, amely 2011-ben létrehozta és hat év alatt a bajnokság első vonaláig repítette a klubot. Ez a státus azonban már megnövekedett munkavolument, jól körvonalazott munkaköröket és felelősségvállalást feltételez, ezt szeretném magasabb rendszerszintre emelni. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb jelentőséggel felruházni az utánpótlás-nevelő bázist azzal az eltökéltséggel, hogy belátható időn belül saját nevelésű játékosok is megjelennek a csapatban, ami hitem szerint még inkább erősíti a helyi identitásérzést és a szurkolói ragaszkodást.
– Milyen jog- és hatáskörrel bír a Sepsi OSK klubigazgatója?
– Teljes döntési jogkört kaptam a tulajdonosi kört képviselő alapító elnöktől, Diószegi Lászlótól. Ezzel élni is fogok, hiszen a működőképességet magasabb szintre emelő klubstruktúra kialakítása változtatásokat feltételez. Jogosítványaim a játékosszerződésektől a személyzeti kérdésekig mindenre kiterjednek – természetesen a munkatársaim véleményének meghallgatása után.
Ugyanakkor soha nem engedem meg magamnak, hogy nyilvánosan felülírjam a szakmai stáb döntéseit, nem én fogom összeállítani a csapatot.
– A rájátszás első mérkőzése után neveztek ki. Az elsőosztályban való bennmaradáshoz nem túl későn került sor az intézkedésre?
– Tekintve, hogy immár adott a játékoskeret, nincs más lehetőség, mint ezzel a csapattal teljesíteni a bajnoki rájátszást, kiharcolni a bennmaradást. Sem szükség, sem lehetőség nincs azonnali látványos beavatkozásokra, legfeljebb finomhangolásokat fogunk végrehajtani. Az igazi és lényegi változások a nyártól, a következő bajnoki idénytől lépnek majd érvénybe.
– Amennyiben a Sepsi OSK idén nem tudja kivívni a jogot, hogy jövőre is a Liga 1-ben szerepeljen, továbbra is klubigazgató maradsz?
– Ha a körülmények és a tulajdonosi bizalom nem változik, természetesen maradok. Nyilván más alapállást jelent majd egy másodosztályú bajnoki státus, de azt sem tekintjük világvégének, ha netán így alakul. Addig is azonban minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megkapaszkodjunk az első ligában.
– Úgy tűnik, minél jobb eredményt akar elérni az OSK, annál kevesebb magyar játékos kap szerepet a kezdő tizenegyben. Szeretnétek-e ezen változtatni, vagy kizárólag az eredmény a fontos?
– Mint mondtam, szeretnénk változtatni ezen az állapoton, tekintve azonban, hogy a sepsiszentgyörgyi futballt 2011 előtt több mint egy évtizeden át tetszhalott állapotba süllyesztették, legalább két generációnyi futballista hagyta abba a játékot az ifjúsági kor végén, vagy keresett más városban boldogulást.
– A felújított stadionnal a fociláz még jobban elterjedt Háromszéken. Hogyan vélekednek a szurkolók a csapat teljesítményéről, és mit várnak a jövőben?
– A szurkolótáborunk számít a csapat legeredményesebb részének. Eddig mindenhová hűségesen elkísértek, igazi meccshangulatot teremtettek, miközben soha nem dőltek be provokációknak, megmaradtak a civilizált, de forró szurkolás keretei között. A március 19-i stadionavatót is ők tették elsősorban emlékezetessé a mostoha időjárási körülmények között is zsúfolásig megtöltve a lelátót. A sikeres szereplés nyilván csak fokozhatja ezt az elkötelezettséget, ugyanakkor Székelyföld, sőt, Erdély más régióiból is vonzhat érdeklődőket. Mint ahogy már volt is rá példa.
– Melyek a közeli és a távoli célkitűzéseid az egyesülettel?
– A közvetlen célkitűzés a bennmaradás, jövőre viszont már stabil középcsapattá szeretnénk válni. Két-három éven belül pedig szeretnénk Európa-ligás selejtezőre jogosító helyen végezni a bajnokságban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!