PISA-teszt: Európa sereghajtói vagyunk

A 2012-es eredmények után az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) idén hozta nyilvánosságra az aktuális PISA-tesztek pontszámait. Ebből kiderül, hogy Szingapúr áll az élen, őt Japán követi, míg európai elsőként Észtország jelent meg a dobogón. Magyarország a középmezőnyben végzett, míg Románia az uniós tagországok közül az utolsóelőtti a rangsorban.

Mi a PISA-mérés?

A PISA egy angol betűszó, amely a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját jelöli. A nemzetközi felmérés három területen vizsgálja a 15–16 éves tanulók képességeit: alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség, valamint szövegértés. A felmérések célcsoportját azok a diákközösségek jelentik, amelyek az iskolaköteles kor vége felé járnak, és egy részük hamarosan távozik a közoktatásból. A tesztek fő célja az, hogy a mindennapi életben használatos tudást vizsgálják, amit a tanulók az iskolai évek alatt gyűjtöttek össze. Ebben a megközelítésben elmondható: a felmérés reális képet nyújt az adott állam oktatási rendszeréről, illetve a fiatalok felkészültségéről.

A 2016-os eredmények

Az idei felmérések jól tükrözik azt a tényt, hogy az ázsiai oktatási rendszer messze a legeredményesebb a világon: az első tízben hét távol-keleti állam nevével is találkozhatunk, míg Európából csak Észtország és Finnország képviselteti magát a legjobbak közt. Amerikai országként egyedül Kanada jelenik meg az elitben, a juharlevelesek a hetedik helyet foglalják el. Európát tekintve jól kirajzolódik az a tény, hogy a skandináv államok, a Balti-államok és a nyugati országok állnak a legjobban az oktatás terén. Magyarország az összesített táblázat alapján a mezőny közepén helyezkedik el, a mért hetven ország közül a harmincötödik. Fontos ugyanakkor kiemelni Románia helyzetét is: az uniós tagállamok között az utolsó előtti helyen található, egyedül Ciprus végzett mögöttünk. A kontinens egészét tekintve elmondhatjuk, hogy csak Moldovában, Törökországban, Albániában, Montenegróban, Grúziában, valamint Koszovóban felkészületlenebbek a fiatalok, mint Romániában.

Hogyan állunk az előző évekhez képest?

Az eddigi felmérésekhez viszonyítva az idei 48. helyezés mégis előrelépésnek számít. A romániai gyermekek a tudományok terén fejlődtek az elmúlt években, és az idei tesztek alapján bekerültek azon 11 ország közé, akiknek az előző felmérésekhez képest ebben a témakörben nőtt a tudásuk. A hat évvel ezelőtti eredményeket figyelembe véve van némi fejlődés a szövegértés terén is: ma már Uruguay, Trinidad és Tobago, valamint Bulgária szintjén állunk hasonló pontszámmal. A matematikai felmérőkön a hazai diákok hasonló eredményeket értek el, mint három éve, ezzel Görögország, Ciprus, Bulgária vagy Argentína mércéjét ütik meg.

Ştefan Vlaston román tanügyi szakember szerint a PISA-eredmények nem szolgáltatnak igazi meglepetéseket, hiszen az eddigi felmérések alapján Románia eddig is a táblázat utolsó harmadában helyezkedett el. Vlaston szerint „a tanulási folyamatoknak négy alappillére van: elméleti, gyakorlati, interdiszciplináris és egész életen át tartó tanulás. Nálunk ezek közül főként az elméleti képzésre összpontosítanak, amely egyben a legnehezebb is; ezzel szemben alig fektetünk hangsúlyt a gyakorlati képzésre”. A szakértő úgy véli, az illetékesek évek óta tudatában vannak a drámai helyzetnek, mégsem tesznek semmit a javulás érdekében. A szakember a tanárokat is hibásnak tartja, mivel önmagukat is képezniük kellene, erre azonban nem fordítanak sem időt, sem energiát. „Tanuljanak aggregált tudományokat, mint például az élettudományok vagy környezeti tudományok. Ezek komplex és interdiszciplináris tárgyak, amelyek átadásához még több tudásra van szükség. Ugyanakkor az is tény, hogy a szakszervezetek a jelenlegi tanügyi rendszert védik, hiszen ezzel saját tanáraikat oltalmazzák” – fogalmazott a tanügyi szakember.

A 2015 áprilisában készített felmérésben – amelynek eredményeit idén decemberben hozták nyilvánosságra – több mint ötezer romániai diák vett részt 185 iskolából.

Mennyire hiteles a felmérés?

A témában megszólaltattuk az RMDSZ oktatási főosztályának ügyvezető alelnökét, Magyari Tivadart is. Véleménye szerint az ilyen felmérések átfogó és hiteles képet nyújtanak egy-egy ország oktatási helyzetéről, hiszen csak azon információkat méri, amelyekről a gyermekeknek tanulniuk kell(ene) az iskolában. Arra a kérdésre, mennyire szerencsés az, hogy a különböző kultúrkörből származó országokban egységesen ugyanazt a felmérést alkalmazzák, a szociológus így fogalmazott: „az ilyen teszteken sokat agyalnak a készítők, évről évre javítanak rajtuk, tesztelik. Mivel csak OECD-tagok vesznek részt a felmérésekben, ezért a tananyag minden vizsgált országban igen hasonló, egyedül a leadási módszerben lehetnek eltérések. Emellett egy ilyen felmérés kitöltése minimális lokális jellegű tudást igényel, hiszen főleg szakkifejezéseket, bizonyos élethelyzeteket kell értelmezni. Így bátran állíthatjuk, az eredmények valós képet tükröznek.”

Mit sugallnak a válaszok?

Azt is megkérdeztük az egyetemi oktatótól, szerinte egy ilyen PISA-felmérés mit árul el a diákokról. Magyari szerint a „tesztkérdések általában egy bekezdésből állnak, amelyben gyakran benne van a válasz is; így mérhető, hogy az illető diáknak mennyire jó a megfigyelőképessége, megérti-e a szöveget, valamint össze tudja-e kapcsolni a már meglévő tudásával. A felmérés célja megállapítani, miként tudják a diákok felidézni az iskolában tanultakat, illetve az is, hogy ki tudják-e szűrni a lényegi információkat, vagy elvesződnek a részletekben.”

A PISA-felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy mind Romániában, mind Magyarországon komoly gondok vannak a szövegértéssel. Az ügyvezető alelnök szerint ennek hátterében a rossz oktatási rendszer áll. A romániai tanügyi rendszer ugyan megfelel az elvárásoknak, de a képzés minősége alapján messze el vagyunk maradva az európai átlagtól. Az iskolában nemcsak az ismeretek átadására és az elméleti oktatásra kell törekedni, hanem arra is, hogy a tudás maradandó, életre szóló legyen. Magyari követendő példaként a skandináv országokat, a Balti-államokat és az Egyesült Államokat hozta fel, ahol a tananyagot a felére, sőt sok helyen a negyedére csökkentették. Ezzel párhuzamosan a tanulásra fordított időt is redukálták annak érdekében, hogy a diákok aprólékosan fel tudják dolgozni a tananyagot. Ezeknek a drasztikus intézkedéseknek köszönhető, hogy eredményeik alapján jócskán megelőzik a közép- és kelet-európai államokat.

Jobb számok, rosszabb összkép

A szociológus véleménye szerint az oktatást irányító politikusoknak a jelenlegi felmérés egy kapaszkodót nyújt, hiszen Románia valamivel jobb eredményt ért el, mint három évvel ezelőtt, tehát tapasztalható némi fejlődés. „Ez az aprócska előrelépés mégsem jelent semmit, hiszen régiónkban messze le vagyunk maradva. Szomszédaink közül egyedül Moldova Köztársaságot előzzük meg, de Európa egészét tekintve nagyon hátul állunk. Szükségesek a tanügyi reformok, főleg, ha végre be is fejezik őket” – foglalta össze a végkövetkeztetést Magyari Tivadar.

A lemaradás súlyosságát ugyanakkor egyre több romániai szakember is veszélyesnek tartja. Oktatási rendszerünk hiányosságai kihatnak az utánpótlás-nevelésre, a jövő nemzedékek felkészítésére. Valós tenni akarás és épkézláb elképzelések nélkül egyhelyben toporgunk, míg lassan elhaladnak mellettünk a harmadik világ országai is.