Az óvodai nagycsoport legkésőbb 2020-ig, a középcsoport 2023-ig válik kötelezővé, 2030-ig pedig a kiscsoport is törvényes előírás lesz
Fotó: Barabás Ákos
Legkésőbb 2030-ig módosítják az óvodai nevelés minden szintjét Romániában: az óvoda kötelezővé válik, amint a gyermek betölti a harmadik életévét. A szenátus döntéshozatali fórumként fogadta el a tanügyi törvényt módosító tervezetet, miszerint 11-ről 15-re nő a kötelező oktatási évek száma.
2018. május 26., 11:162018. május 26., 11:16
2018. május 26., 11:192018. május 26., 11:19
A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szenátorai közösen olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a tanügyi törvény módosítására, amely a kötelező oktatás 11-ről 15 osztályra történő kiterjesztését írja elő. A Klaus Johannis államfő asztalán aláírásra váró törvény kimondja: az óvodai nagycsoport legkésőbb 2020-ig, a középcsoport 2023-ig válik kötelezővé, 2030-ig pedig a kiscsoport is törvényes előírás lesz. Ez nem jelenti azt, hogy a mostanihoz képest a gyerekeket más rendszerben oktatják majd: ugyanúgy óvodába járnak azzal a különbséggel, hogy kötelező lesz minden gyereket beíratni, és rendszeresen vinni.
Az eddig érvényben lévő oktatási törvény csak az iskolakötelesség korát szabályozta, ami a hatodik életévüket betöltött gyerekekre vonatkozott.
A dokumentum kezdeményezői az indokolásban arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg a falusi gyermekek egynegyede nem jár óvodába, ami az iskolai évek elején jelentősen megkülönbözteti őket az óvodában szocializálódó társaiktól. Az iskolakészséget illetően hátrányból indulnak azok a gyerekek, akik az előkészítő osztály előtt nem jártak óvodába. Megkeresésünkre Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke úgy fogalmazott: az óvodai képzés azért fontos, mert ennek segítésével még az iskolai évek előtt hozzászoknak a gyermekek a közösséghez, és készségük jobban fejlődik. Pedagógusok is megerősítették: az a gyermek, aki óvodába jár, korán megtanulja, hogyan legyen független, és ez tetten érhető az iskolai évek alatt is.
Magyari Tivadar lapunknak elmondta,
„az alacsony arány a falvaknak tudható be, ahol átlagban a 40 százalékot sem éri el az óvodába járók száma, elsősorban az óvodák hiánya miatt”. Szabó Ödön Bihar megyei képviselő, a jogszabály kidolgozója is alátámasztotta ezt egy rádiós interjújában. Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora sajtótájékoztatón kiemelte, az óvodai oktatás hangsúlyosabbá tétele azért fontos, mert az óvoda több az egyszerű játéktérnél: a szülők biztonságban tudhatják gyerekeiket, amíg dolgoznak. Az oktatási intézmény a megfelelő színtere az oktatási és közösségi rendszerekkel való ismerkedésnek, ugyanis a foglalkozásokon a gyerekek megtanulnak figyelni, tevékenységekbe bekapcsolódni, ami fejleszti memóriájukat, türelmüket, együttműködési készségeiket, emellett pedig megtanulnak bizonyos órarendet és bizonyos szabályokat követni.
Az óvodák azonban nemcsak a falvakból hiányoznak, hanem városon sincs elegendő hely az oktatási intézményekben. Általános jelenség, hogy például a nagyvárosok belvárosi óvodáiba csak a jelentkezők bizonyos százalékát tudják felvenni a túljelentkezés miatt. Magyari szerint a jogszabályok nem engedik meg a zsúfoltságot, emiatt több gyermek marad ki az óvodai ellátásból, mert először a nagyobbakat veszik fel. A kisebbeket csak akkor fogadják, ha marad hely.
Az újonnan elfogadott törvénymódosításból viszont az következik, hogy óvodákat kell létesíteni, felszerelni, és képzett személyzettel ellátni. Az RMDSZ-politikus abban látja a gondokat, hogy
Az is kérdés, hogyan oldható meg szórványvidéki óvodákban a különböző korú gyerekekkel történő közös foglalkozás. Az oktatásért felelős alelnök kifejtette, a jogszabály teljes mértékben az óvodákra bízza, hogy a különböző korú gyermekekkel egy csoportban vagy különböző csoportokban foglalkozzanak a pedagógusok. Sok helyen a vegyes csoportokat választják. A politikus véleménye szerint szakmai szempontból ma már ez az előnyösebb megoldás.
Nem meglepő, hogy Romániában is kötelezővé teszik az óvodai rendszert, ugyanis Európa 13 országában ez régóta bevett gyakorlat. Bulgária, Csehország, Görögország, Ciprus, Lettország, Málta, Hollandia, Ausztria, Nagy-Britannia, Svájc, Macedónia, Szerbia és Törökország is előírja, hogy kötelező módon részt kell venni az óvodai képzésben. Romániában már korábban voltak szakmai viták erről, ugyanis a pedagógusok szerint a későbbi iskolai hiányzások és az iskolaelhagyás megelőzésének egyik legjobb módszere, ha a kisgyerek minél korábban megszokja a kötöttséget és rendet. Másrészt a mélyszegénységgel küszködő roma közösségekben a felzárkóztatás fontos eszköze lehet, ha a gyerekek az óvodai oktatással kezdődően kötelező módon bekerülnek a tanügyi rendszerbe.
Gedő Dalma-Orsolya
A szerző újságíró szakos egyetemi hallgató
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!