
A könyvhéten a kiadók igyekeztek egyensúlyt teremteni régebbi és újabb kiadványaik bemutatásában
Fotó: Nánó Csaba
Május 9. és 12. között szervezték meg Kolozsváron az Ünnepi Könyvhét kilencedik kiadását. Ha szubjektíven akarjuk megítélni az eseményt, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy a könyvhét alkalmából minden évben nagyjából ugyanazokkal az emberekkel találkozunk.
2019. május 17., 11:362019. május 17., 11:36
2019. május 17., 11:362019. május 17., 11:36
Létezik egy (egyre szűkebb) kör, amely olvas és könyveket vásárol. És egy olyan réteg, amely számára hétvégi sétát és kikapcsolódást jelent a kiadók könyvfelhozatalának megtekintése az egyébként patinás Fogoly utcában. A harmadik kategória – és talán a legnépesebb – az, amelyik a gyerekeit hozza el, és jó esetben vásárol is a kínálatból. Többnyire meséskönyveket. Hiszen a kicsiknek nehéz ellenállni: ha meglátnak egy szép színes kiadványt, azt általában ki is könyörgik apukától vagy anyukától. Ahogyan Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a könyvhét megnyitóján elmondta, az ő nemzedéke még könyvek között nőtt fel és reméli, hogy a mostani mobiltelefonos, internetes világban is meg lehet szerettetni a könyvet a gyermekekkel, hiszen az olvasás varázslatos világba helyezheti az olvasót.
Supka Géza író, újságíró, történész – aki anyai ágon rokona volt Kazinczy Ferencnek – 1929-ben kezdeményezte az Ünnepi Könyvhét megtartását. A javaslatot tett követte, és még annak az évnek május 12. napján kezdetét vette Budapesten az első könyvfesztivál. Azóta túllépte a főváros határait, mára már Magyarország több városa is kapcsolódik a rendezvényekhez.
a könyvbörzék hatalmas népszerűségnek örvendtek korukban. Máig emlékezetes maradt, hogy a háború előtti években még Móricz Zsigmond is eljárogatott a kolozsvári könyvhétre, hogy olvasóinak könyveit dedikálja.
A kisebbek szórakoztatása elsődleges szempont volt
Fotó: Nánó Csaba
Néhány évig a budapesti Vörösmarty téren rendezett eseménnyel párhuzamosan szervezték Kolozsváron a könyvhetet, ahol az irodalom szerelmesei több száz cím között válogathattak kedvükre való olvasmányt. A könyvmustra mellett idén sem maradtak el a koncertek, előadások, kerekasztal-megbeszélések, gyermekfoglalkozások és mindenekelőtt a könyvbemutatók. A 9. alkalommal rendezett ünnepi könyvhét szervezője idén is a Romániai Magyar Könyves Céh és a Communitas Alapítvány volt. A rendezvény célja, ahogyan azt a szervezők már az első kiadás alkalmával megfogalmazták: az irodalmat, a könyvet közel kell vinni az olvasóhoz. A könyvek valóban közelebb kerültek az olvasókhoz, ám a mostani tapasztalat azt mutatja, az emberek nagy része viszont távol maradt az eseménytől. Mindazonáltal
Csak részben fogható a rossz időjárásra az, hogy a Fogoly utcában rendezett könyvhéten viszonylag kevés érdeklődő vett részt. Igaz, két napig szinte folyamatosan szemerkélt az eső, és az évszakhoz képest hűvös volt. Ám mondjuk ki: az érdektelenségre ez nem igazán mentség. Annak, hogy kevesen fordultak meg a standoknál, összetett okai vannak.
A kolozsvári eseménnyel egyidőben szervezték meg Csíkszeredában is az Ünnepi Könyvhetet, ahol több mint 20 erdélyi és magyarországi könyvkiadó kínálatából, 40 rendezvény közül válogathattak az érdeklődők. Ezzel nem is lenne gond, de több kiadóigazgató is arra hívta fel a figyelmet, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egyszerre két eseményen is részt vegyenek. Az áruszállítási költségek magasak, és a kiadók, könyvesboltok emberállományban sem bővelkednek. Így aztán a legtöbben kényszerhelyzetbe kerülnek, és mindenki azt a helyszínt választja, amely közelebb esik az otthonához. Az egyik kiadó munkatársa pedig elmondta: az Erdélyi Kárpát Egyesület által szervezett Jókai Emléktúra is arra a hétvégére esett, amikor a kincses városban javában zajlottak az ünnepi könyvhét programjai. Az említett esemény is elvont a könyvektől jó néhány potenciális vásárlót. Ezzel együtt
Pedig adott volt az alkalom, hogy az irodalom kedvelői akár kedvezményesen is vásároljanak köteteket, hiszen a legtöbb kiadó még árleszállításra is hajlandó volt ez alkalomból.
A szervezők igazán nem hibáztathatók a gyér érdeklődés miatt. Frissen vagy a közelmúltban megjelent könyvek bemutatói mellett változatos programokban az idén sem volt hiány, és különleges eseményre is sor került. Május 8-án ugyanis a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus koncertje előtt a Kolozsvár Társaság díját adták át. A város magyar közösségéért tevékenykedőknek járó elismerést idén éppen a társaság alelnöke, Horváth László fotós kapta – aki az Erdélyi Napló számára is gyakran készített fényképeket – fáradhatatlan és önkéntes munkájáért, amellyel minden helyi magyar rendezvényt dokumentál. A Kolozsvár Büszkesége oklevelet és a Balázs László által készített bőrmetszetet Buchwald Péter, a Kolozsvár Társaság elnöke adta át.
Az Exit Kiadó standján újból megjelentek a kolozsvári helyszíneket ábrázoló képeslapok, amelyek az okostelefon és elektronikus posta időszakában lassan kezdtek kitörlődni még a köztudatból is. A tinédzserek számára hatalmas örömöt okozott Lupescu Kata újabb köteteinek bemutatója a Kalózlány című fantasykönyvekből. Az Exit Kiadó sikersorozata szép számban vonzza a (főleg) kamaszokat: a bemutatón a szemerkélő eső ellenére is nagyszámban vettek részt érdeklődők. A szerző elárulta, a kalózsorozat munkája a végéhez érkezett, két kötet még kinyomtatásra vár, de a 17 éves író, a Báthory István Elméleti Líceum diákja – aki 11 éves kora óta szőtte a sorozat darabjait – immár új utakat keres az irodalomban.
Kolozsvári helyszíneket idéznek az Exit Kiadó képeslapjai
Fotó: Nánó Csaba
A kisebbeket bábelőadásokkal is szórakoztatták, jelen voltak a bohócok is, és szokás szerint nem maradt el a zene sem: többek között a Johannes Kájoni 390 emlékév égisze alatt a Codex régizene együttes és a Passeggio táncegyüttes a Kájoni-kódexben található táncdallamokból mutatott be válogatást.
Budapesten június 13. és 17. között 90. alkalommal tartják az Ünnepi Könyvhetet, a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepét. A hagyományos helyszín, a Vörösmarty tér felújítása miatt idén a Dunakorzón, a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen várják a könyvbarátokat.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!