
Egész napos adással jelentkezik a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége 2016. március 15-től. Rostás-Péter István, a rádió igazgatója több kultúrával, történelemmel, rétegzenével csábítaná rádiózásra a hallgatóságot. A megváltozott rádióhallgatási szokásokat felismerve középtávú tervei között a fiatal generáció megszólítása is szerepel.
2015. október 25., 21:162015. október 25., 21:16
– Egész napos magyar nyelvű műsor sugárzására kapott engedélyt a Kolozsvári Rádió. Milyen frekvencián, mikortól hallgathatják a kolozsváriak kedvenc műsoraikat?
– A 98,8-as ultrarövid hullámú frekvenciát ítélték meg nekünk, a leendő adásrács 24 órás. Az átállás műszaki és szervezésbeli előkészítése időigényes. A marosvásárhelyiek példájára hivatkozva, ahol négy hónapba telt a beindítás, valószínűnek tartom, hogy tavasszal rajtolunk el. Nem közömbös, hogy március 15. egyben a Kolozsvári Rádió születésnapja is, ezért jelöltem meg ezt a dátumot valószínű időpontként.
– Milyen a frekvencia lefedettsége, lesznek olyan hallgatók, akik ezentúl nem fogják tudni hallgatni a Kolozsvári Rádiót?
– Az újonnan megszerzett frekvencia kisebb kapacitású, mint a jelenlegi 95,6-os. Pontosabban Kolozsvárt és környékét fedi le. Döntéshelyzetbe kerültünk: maradunk az eddigi, román–magyar nyelvváltást feltételező műsorral, vagy kilépünk ebből a körből. Bevállalt kompromisszumos megoldásról beszélünk, hiszen kiesnek majd az adáskörzetből eddig lefedett vidékek, viszont cserébe egész napos adásunk lesz. A Kolozsvári Rádió többi frekvenciáján továbbra is a régi, mozaikrács működik majd, vagyis a reggeli 8–10-es sávban és a délutáni 16–18-as intervallumban sugárzunk magyar nyelven. Ez az állapot mindaddig fennmarad, amíg sikerül újabb frekvenciákat megszerezni és az önállósodás újabb szakaszába nem lépünk.
– Régóta tervezett váltás vagy égből pottyant ajándék az egész napos műsoridő?
– Többször nekifutottunk és visszapattantunk. A kilencvenes évek elejétől már foglalkoztatott a kérdés. Akkor még a kolozsvári és a marosvásárhelyi stúdiók egyfajta közös projektjeként képzeltük el (vagyis, hogy a két szerkesztőség mintegy váltva egymást folyamatos műsort szolgáltasson egyazon frekvenciákon), de aránylag korán kiderült, hogy ez nem életképes. A vásárhelyieknek sikerült két évvel ezelőtt szétválniuk, és ez volt a kedvező precedens. Szakmailag indokolt a váltás, hiszen a cél minél több hallgatót szerezni, ugyanakkor jogilag is fenntartható, mivel a közszolgálati médiaintézmények működését szavatoló törvényben van utalás arra, hogy a kisebbségek kultúrájának fenntartása az alapvető célkitűzések és feladatok egyike.
– Egy ilyen ütemű váltáshoz sok minden kell: ötletekből biztosan nincs hiány, de hogy állnak az emberanyaggal? Alkalmaznak új munkatársakat vagy a meglévő kerettel gazdálkodhatnak csak?
– Az ötletek önmagukban nem képesek az előttünk álló kihívásokra választ adni. Viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a jövő évi költségvetés tervezése éppen folyamatban van, így jó eséllyel a megnövekedett adásidő többletköltségeivel is számolhatunk, amikor a 2016-os büdzsé kereteit meghatározzuk. A Román Rádiótársaság többezer alkalmazottat működtető hatalmas gépezet, a döntések ennél fogva nehézkesek és számos bürokratikus „kötelező gyakorlat” ékelődik be a szándék és a megvalósítás közé. Ezért most csak a szándékról szólnék: a szerkesztőség jelenlegi csapatának frissítésre van szüksége, és ezt az igényt formálisan is megfogalmazzuk. Hogy hány új munkatárssal bővül a keret, arról még korai lenne beszélni.
– Elárulna esetleg néhány, szívének kedves tervet – miben lesz más, milyen műsorokkal gazdagodik a műsorrend?
– Inkább eddig nem vagy alig érintett témákra utalnék. Történelem, az eddiginél több rétegzene, és nóvum lesz a nem magyar kisebbségek zenei világának bemutatása. A további részletről majd idejében fogunk „üzenni” rádión és egyéb csatornákon.
– Mennyire rentábilis ma a rádióhallgatás, van – gazdasági, társadalmi, kulturális – tétje egy ilyen bővítésnek?
– Vannak ugyan felmérések, de most nem sorolnék számhalmazokat és százalékokat. Egyrészt mert minden médiafogyasztási mennyiségi mérés egy adott pillanatban rögzít egy bizonyos állapotot. Másrészt a mintavétel és a kérdezés technikája nagyban torzíthatja a valós arányokat. Léteznek viszont jól kitapintható trendek: a rádiózási szokások is módosultak, a helyhez kötött, lakásban-munkahelyen való hallgatás mára csak egyike a sok és egyre gyarapodó lehetőségeknek. Növekvőfélben az online rádiózás, a mobilalkalmazások iránti érdeklődés, bár még nem tartunk a nyugati médiafogyasztók dinamikájánál. Hallgatótáborunk zömét klasszikusan a 40–45 fölöttiek kategóriája alkotja. Látványos és gyors „fiatalításra” nincs mód – ez tűnik ki a szakirodalom eddigi visszajelzéseiből, de középtávú stratégiaként vállalható cél a Kolozsvári Rádió hallgatói átlagéletkorának fokozatos csökkentése.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!