
Egész napos adással jelentkezik a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége 2016. március 15-től. Rostás-Péter István, a rádió igazgatója több kultúrával, történelemmel, rétegzenével csábítaná rádiózásra a hallgatóságot. A megváltozott rádióhallgatási szokásokat felismerve középtávú tervei között a fiatal generáció megszólítása is szerepel.
2015. október 25., 21:162015. október 25., 21:16
– Egész napos magyar nyelvű műsor sugárzására kapott engedélyt a Kolozsvári Rádió. Milyen frekvencián, mikortól hallgathatják a kolozsváriak kedvenc műsoraikat?
– A 98,8-as ultrarövid hullámú frekvenciát ítélték meg nekünk, a leendő adásrács 24 órás. Az átállás műszaki és szervezésbeli előkészítése időigényes. A marosvásárhelyiek példájára hivatkozva, ahol négy hónapba telt a beindítás, valószínűnek tartom, hogy tavasszal rajtolunk el. Nem közömbös, hogy március 15. egyben a Kolozsvári Rádió születésnapja is, ezért jelöltem meg ezt a dátumot valószínű időpontként.
– Milyen a frekvencia lefedettsége, lesznek olyan hallgatók, akik ezentúl nem fogják tudni hallgatni a Kolozsvári Rádiót?
– Az újonnan megszerzett frekvencia kisebb kapacitású, mint a jelenlegi 95,6-os. Pontosabban Kolozsvárt és környékét fedi le. Döntéshelyzetbe kerültünk: maradunk az eddigi, román–magyar nyelvváltást feltételező műsorral, vagy kilépünk ebből a körből. Bevállalt kompromisszumos megoldásról beszélünk, hiszen kiesnek majd az adáskörzetből eddig lefedett vidékek, viszont cserébe egész napos adásunk lesz. A Kolozsvári Rádió többi frekvenciáján továbbra is a régi, mozaikrács működik majd, vagyis a reggeli 8–10-es sávban és a délutáni 16–18-as intervallumban sugárzunk magyar nyelven. Ez az állapot mindaddig fennmarad, amíg sikerül újabb frekvenciákat megszerezni és az önállósodás újabb szakaszába nem lépünk.
– Régóta tervezett váltás vagy égből pottyant ajándék az egész napos műsoridő?
– Többször nekifutottunk és visszapattantunk. A kilencvenes évek elejétől már foglalkoztatott a kérdés. Akkor még a kolozsvári és a marosvásárhelyi stúdiók egyfajta közös projektjeként képzeltük el (vagyis, hogy a két szerkesztőség mintegy váltva egymást folyamatos műsort szolgáltasson egyazon frekvenciákon), de aránylag korán kiderült, hogy ez nem életképes. A vásárhelyieknek sikerült két évvel ezelőtt szétválniuk, és ez volt a kedvező precedens. Szakmailag indokolt a váltás, hiszen a cél minél több hallgatót szerezni, ugyanakkor jogilag is fenntartható, mivel a közszolgálati médiaintézmények működését szavatoló törvényben van utalás arra, hogy a kisebbségek kultúrájának fenntartása az alapvető célkitűzések és feladatok egyike.
– Egy ilyen ütemű váltáshoz sok minden kell: ötletekből biztosan nincs hiány, de hogy állnak az emberanyaggal? Alkalmaznak új munkatársakat vagy a meglévő kerettel gazdálkodhatnak csak?
– Az ötletek önmagukban nem képesek az előttünk álló kihívásokra választ adni. Viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a jövő évi költségvetés tervezése éppen folyamatban van, így jó eséllyel a megnövekedett adásidő többletköltségeivel is számolhatunk, amikor a 2016-os büdzsé kereteit meghatározzuk. A Román Rádiótársaság többezer alkalmazottat működtető hatalmas gépezet, a döntések ennél fogva nehézkesek és számos bürokratikus „kötelező gyakorlat” ékelődik be a szándék és a megvalósítás közé. Ezért most csak a szándékról szólnék: a szerkesztőség jelenlegi csapatának frissítésre van szüksége, és ezt az igényt formálisan is megfogalmazzuk. Hogy hány új munkatárssal bővül a keret, arról még korai lenne beszélni.
– Elárulna esetleg néhány, szívének kedves tervet – miben lesz más, milyen műsorokkal gazdagodik a műsorrend?
– Inkább eddig nem vagy alig érintett témákra utalnék. Történelem, az eddiginél több rétegzene, és nóvum lesz a nem magyar kisebbségek zenei világának bemutatása. A további részletről majd idejében fogunk „üzenni” rádión és egyéb csatornákon.
– Mennyire rentábilis ma a rádióhallgatás, van – gazdasági, társadalmi, kulturális – tétje egy ilyen bővítésnek?
– Vannak ugyan felmérések, de most nem sorolnék számhalmazokat és százalékokat. Egyrészt mert minden médiafogyasztási mennyiségi mérés egy adott pillanatban rögzít egy bizonyos állapotot. Másrészt a mintavétel és a kérdezés technikája nagyban torzíthatja a valós arányokat. Léteznek viszont jól kitapintható trendek: a rádiózási szokások is módosultak, a helyhez kötött, lakásban-munkahelyen való hallgatás mára csak egyike a sok és egyre gyarapodó lehetőségeknek. Növekvőfélben az online rádiózás, a mobilalkalmazások iránti érdeklődés, bár még nem tartunk a nyugati médiafogyasztók dinamikájánál. Hallgatótáborunk zömét klasszikusan a 40–45 fölöttiek kategóriája alkotja. Látványos és gyors „fiatalításra” nincs mód – ez tűnik ki a szakirodalom eddigi visszajelzéseiből, de középtávú stratégiaként vállalható cél a Kolozsvári Rádió hallgatói átlagéletkorának fokozatos csökkentése.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!