Szép könyvek rossz időben

Supka Géza író, újságíró, történész – aki anyai ágon rokona volt Kazinczy Ferencnek – 1929-ben kezdeményezte az Ünnepi Könyvhét megtartását. A javaslatot tett követte, és még annak az évnek május 12. napján kezdetét vette Budapesten az első könyvfesztivál. Azóta természetesen túllépte a főváros határait, mára már Magyarország több városa is kapcsolódik a rendezvényekhez.
Hetvenévnyi kényszerszünet után 2011-ben Kolozsvár ismét felsorakozott az Ünnepi Könyvhét eseményeinek színhelyei közé. 1941-ben rendeztek utoljára a kincses városban hasonló rendezvényt, a könyvbörzék hatalmas népszerűségnek örvendtek korukban. Máig emlékezetes maradt, hogy a háború előtti években még Móricz Zsigmond is eljárogatott a kolozsvári könyvhétre, hogy olvasóinak könyveit dedikálja.
Harmadik éve, párhuzamosan a budapesti Vörösmarty-téren rendezett eseménnyel, Kolozsvár óvára is megtelik az irodalom szerelmeseivel, akik több száz cím között válogathatnak kedvükre való olvasmányt. Nem kevesebb, mint 35 kiadói stand várta az érdeklődőket öt napon át Mátyás király szülőháza előtt, de koncertekre, előadásokra, kerekasztal-megbeszélésekre, gyermekfoglalkozásokra is sort kerítettek a szervezők, a Romániai Magyar Könyves Céh és az RMDSZ Főtitkársága. A rendezvény célja, ahogyan azt a szervezők már az első kiadás alkalmával megfogalmazták: „az irodalmat, a könyvet közel kell vinni az olvasóhoz”.

Sok eső, kevés érdeklődő

Az idei könyvhét egy Cseh Gusztáv-emlékkiállítás megnyitójával vette kezdetét a Quadro Galériában, a rendezvény meghívottja Csapody Miklós irodalomtörténész volt, aki a grafikusról írt monográfiáját mutatta be az érdeklődőknek. Nem véletlenül esett a választás Cseh Gusztáv műveire: a kolozsvári születésű képzőművész több mint 200 könyv tervezője és illusztrátora volt.  
A könyvmustra gyakorlatilag másnap, június 6-án csütörtökön vette kezdetét, amikor a kiadók kiállították portékáikat a standokra. A borús, esős idő azonban első nap elriasztotta a könyvek szerelmeseit, de a később naposra fordult időjárás sem igen vonzott több látogatót a könyvsátrakhoz. Pedig a felhozatalra igazán nem panaszkodhatunk: Jókai díszkötésű munkáitól egészen a vonzó külsejű gyerekkönyvekig száz és száz cím kínálta magát eladásra. A könyvárusok keserűen tapasztalták, hogy az előző két Ünnepi Könyvhéthez képest jóval kevesebb kiadványt sikerült eladniuk. Ahogyan többen közülük megjegyezték: a kínálat évről-évre nő, a kereslet pedig csökken.

Bodor Ádám havasai

A legnagyobb érdeklődés Bodor Ádám író hazalátogatását övezte, a Sinistra körzet szerzőjével Demény Péter költő beszélgetett a Sapientia egyetem Óváry termében. Beigazolódott, amit Demény mondott a beszélgetés felvezetőjében: a Bodor Ádám-i stílus, hangulat nemcsak az írásokban, hanem az interjúkban, beszélgetésekben is jelen van, ettől válik egészen hitelessé. Megtudhattuk az írótól, hogy a prózában a neveknek különösen nagy jelentőségük van, Bodornál pedig különösen fontosak ezek, még ha neki teljesen spontánul jutnak is az eszébe. És kiderült a beszélgetés során az is, hogy Verhovina (a Verhovina madarai című, legutóbbi regényében) felföldet jelent, és nem az azonos nevű szovjet motorbicikli madarairól van szó. A humor elválaszthatatlan Bodor Ádámtól, még ha témái igencsak súlyosak is. Nem csak irodalomról esett szó a beszélgetésen: Bodor rajongói megtudhatták azt is, hogy az író például mind a mai napig „hazai terepre”, a Radnai-havasokba és a Gyimesekbe jár szívesen pihenni, itt érzi jól magát. A fordítói munkáról is vallott az író: egyebek mellett úgy véli, aki ilyesmire adja a fejét, annak ismernie kellene a szerző gondolkodásmódját, emellett nagyfokú nyitottságot és hűséget is megkíván ez a munka.
Szintén a Sapientia egyetemen derült fény arra, hogy a kolozsvári Báthory István Líceumban nyomdászképzés indul. Timár Ágnes, az iskola igazgatója elmondta, a humán-teológiai osztályok helyett indítanak nyomdászképzést a jövő tanévtől. A diákok elsősorban az alapvető munkafolyamatokat tanulnák meg, és nyomdászat terén szakosodhatnának már a középiskolában. Nagy Péter, az Idea nyomda igazgatója a majdani végzősök elhelyezkedési lehetőségeiről beszélt, felhívva a figyelmet arra, hogy nem kizárólag a nyomdáknak, de különböző civil szervezeteknek, iskoláknak és egyéb intézményeknek is hasznára válik, ha van olyan munkatársuk, aki ért a nyomdászathoz. Szó esett a megbeszélésen arról is, hogy van-e a nyomtatott könyvnek jövője. Könczey Elemér grafikus szerint „ahogyan a fotó nem ölte meg a képzőművészetet, úgy az e-book sem öli meg a könyvet”. Reménykeltő kijelentés, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalok egyre kevesebb nyomtatott kiadványt vásárolnak.

Könyvek a kávéházban

A Klausen kávézóban mutatták be a Riport Kiadó négy új kötetét, valamint Balázs Imre József Hadikórház a város szélén című könyvét, a Kriterion Könyvkiadó pedig a Kolozsvár Társaság székhelyén indította útjára újdonságait. Sajnos a könyvbemutatóknak alig volt közönségük, és ez már nem írható a rossz idő számlájára.
A tavalyi Kincses Kolozsvár kalendárium sikeres fogadtatásán felbuzdulva az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Kriterion Könyvkiadó közös munkája nyomán az idén is kézbe vehetik az érdeklődők a könyv alakú naptárt. Több újdonságot is tartalmaz az idei kiadás, a szerkesztők próbálták „szellősebbé” tenni a kalendáriumot, amely több rovatot, de kevesebb tömény adatot tartalmaz a tavalyihoz képest.
A Bulgakov Irodalmi Kávéház sem maradt ki az Ünnepi Könyvhét körforgásából: Molnár Vilmos író Az ördög megint Csíkban című novelláskötetéből olvasott fel vidám történeteket.
A Minerva-házban hazatérő vendéget üdvözölhettek a kolozsváriak: Kenéz Ferenc költő 1989 márciusában telepedett át Kolozsvárról Magyarországra. Legújabb verseskötetéből, amely a Vendéglétra címet viseli, Köllő Csongor színművész olvasott fel részleteket.
Számtalan egyéb esemény is zajlott a harmadik Ünnepi Könyvhét keretében, kisebb-nagyobb érdeklődés mellett, ám a vasárnap délutáni, immár napos időben megtartott közösségi versmondás végre megmozgatta a kolozsváriakat: több száz résztvevő mondta együtt többek között a Haragosi és A tündér című Weöres Sándor-verseket. És a Könyvhét szelleméhez méltó jótékonykodás sem maradt el: a Sebő együttes tagjainak kézjegyével ellátott esernyőkre lehetett licitálni, a bevétellel a szervezők a magyarországi árvízkárosultakat támogatják.  
Annak ellenére, hogy nem volt sikertelen a könyvfesztivál, talán többen is kilátogatnak a rendezvényre, ha nem az Ünnepi Könyvhéttel egy időben rendezik a városban a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált, illetve a stadionban két napon át nem neves előadók koncerteznek.

Díjazott könyvek Budapesten

A magyar fővárosban, a Vörösmarty téren, az idei rendezvényt a József Attila- és Márai Sándor-díjas író, Háy János nyitotta meg. A székesfehérvári megnyitót Csukás István Kossuth-díjas író és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke tartotta. A 84. Ünnepi Könyvhét nyitónapján adták át a Szép Magyar Könyv 2012 verseny elismeréseit és az Év Gyermekkönyve 2012 díjait Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Szép magyar könyv 2012 megmérettetésre 53 magyarországi és határon túli kiadó összesen 119 könyvvel pályázott. Gyermekkönyvek kategóriában Winkler Róbert Márton és Micike az autószerelő műhelyben című, a Kolibri Kiadónál megjelent könyve kapta a díjat, az ismeretterjesztő művek közül pedig Erdélyi Z. Ágnes és Hermann Irén 33 világhírű magyar a XX. századból című, a Sanoma Média által kiadott könyvének ítélte a zsűri az elismerést. A szépirodalmi és ifjúsági könyvek közül Gottfried von Strassburg Tristan című könyvét jutalmazták. A közönségdíjat az Eötvös Károly balatoni utazásai című könyv kapta. A kötetet Kisbán Gyula szerkesztette, és a Fiesta Stúdiónál jelent meg. A könyvhét nyitónapján adták át az Év Gyermekkönyve 2012 díjait is. Az elismerést Tasnádi István A kőmajmok háza című könyvéért, Kárpáti Tibor Szabó T. Anna Tatok tatok című könyvének illusztrálásáért, Szabó T. Anna Patrick Ness Szólít a szörny című könyvének (Vivandra) fordításáért, valamint Kányádi Sándor és Nógrádi Gábor életműve, munkássága elismeréséül vehette át.