Nemes Nagy Ágnes távol tartó magát a hivatalos kultúrpolitikától
Fotó: • Forrás: Fortepan
A Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra inspirálója születésének századik évfordulója kapcsán az anyaországban több érdekes esemény is várható.
2022. január 21., 09:332022. január 21., 09:33
Az évforduló alkalmából a tervek szerint a Budai-hegységben létrejön a Nemes Nagy Ágnes–meseösvény, a Móra Kiadó és az Aktív Magyarország közös projektje, amely a költőnő XII. kerületi, Böszörményi úton található egykori otthonától indul majd.
A 20. századi magyar költészet, esszéirodalom és fordítás egyik legjelentősebb alakjának megismerésére egy egész évet szentelnek Magyarországon, de Erdélyben is megemlékeznek róla: Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs levelei, versei és publicisztikája alapján írt és szerkesztett előadóestet Szorcsik Kriszta vajdasági színésznő és Bogdán Zsolt kolozsvári színész.
Nemes Nagy Ágnes Budapesten született 1922. január 3-án. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatójaként szerzett diplomát 1944-ben. Disszertációját Babits Mihályról, költői eszményképéről írta.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete Kettős világban címen 1946-ban jelent meg. Ez évben társalapítója volt az Újhold című irodalmi folyóiratnak, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg. Ebben az időszakban ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.
Lengyel Balázzsal 1944 áprilisában kötött házasságot, aki író, esszéista, irodalomszervező, az Újhold folyóirat körének legjelentősebb kritikusa volt. Kettejük sorsa szétválaszthatatlanul összefonódott, és annak ellenére, hogy házasságuk 1958-ban válással végződött, szellemi életközösségük, barátságuk mindvégig megmaradt.
A második világháború végén férjével, aki megszökött a katonaságtól, üldözötteket mentettek és bújtattak, részt vett a Szerb Antal, Halász Gábor és Sárközi György megmentésére irányuló kísérletekben is.
A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Elsőrendűen francia és német nyelvű műveket fordított, de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is készült fordítása megjelent. Rövid tanárkodás után 1958-tól szabad szellemi foglalkozású íróként dolgozott.
Eredetisége és költői ereje révén mégis a korszak meghatározó alkotója lett, egyúttal inspirálója a modern magyar líra további alakulásának. A hatvanas évek végétől neve egyre ismertebbé vált az országhatárokon túl is, külföldi folyóiratok, antológiák közölték verseit.
Költészetét a kortárs elemzők – a költő nyilatkozataira is építve – az „objektív líra”, az új tárgyiasság vonulatához sorolják, és az ún. „klasszikus modernség” egyik kimagasló teljesítményét látják életművében. Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon. Versei külföldi folyóiratokban, antológiákban és önálló fordításkötetekben is megjelentek – angol, német, francia és olasz nyelven. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 80-as években is tartotta a kapcsolatot a magyar irodalmi emigráció több jeles tagjával. Sokszor képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben négy hónapot töltött Iowában (USA), az egyetem nemzetközi írótáborában.
Lengyel Balázzsal közösen 1986-ban – évkönyv formában – újraindították az Újholdat. Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette. Az évkönyvek a gondolati nyitottság jegyében, a magas művészi és szellemi minőség elve alapján szerkesztődtek. Nemzedéktől függetlenül azok publikáltak bennük, akik e gondolattal azonosultak és e mércét megütötték. A szépirodalom mellett bőséges teret kapott bennük az esszé, a tanulmány – a legkülönbözőbb művészeti és tudományos területről.
A sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával megszűnt.
A Magyar Írószövetségbe 1946-ban lépett be, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
Díjat, kitüntetést keveset kapott, bár fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat. 1969-ben első válogatott kötetéért József Attila-díjat kapott, majd életművének elismeréséért 1983-ban megkapta a Kossuth-díjat. Nemes Nagy Ágnes teljes költői életműve csak halála után, 1995-ben jelent meg.
Budapesten hunyt el 1991. augusztus 23-án. A 2005-ös könyvhét egyik meglepetése volt egyetlen regényének, Az öt fenyőnek megjelentetése, amelyben a művészregény és a krimi elemeit vegyítette.
Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell
Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-erdőt.
Tanulni kell a mézet, diót,
jegenyefát és űrhajót,
a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,
tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,
ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!