Száz éve született Nemes Nagy Ágnes, a magyar költészet nagyasszonya

A 20. századi magyar költészet, esszéirodalom és fordítás egyik legjelentősebb alakjának megismerésére egy egész évet szentelnek Magyarországon, de Erdélyben is megemlékeznek róla: Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs levelei, versei és publicisztikája alapján írt és szerkesztett előadóestet Szorcsik Kriszta vajdasági színésznő és Bogdán Zsolt kolozsvári színész.

Távol a kultúrpolitikától

Nemes Nagy Ágnes Budapesten született 1922. január 3-án. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatójaként szerzett diplomát 1944-ben. Disszertációját Babits Mihályról, költői eszményképéről írta.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete Kettős világban címen 1946-ban jelent meg. Ez évben társalapítója volt az Újhold című irodalmi folyóiratnak, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg. Ebben az időszakban ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.
Lengyel Balázzsal 1944 áprilisában kötött házasságot, aki író, esszéista, irodalomszervező, az Újhold folyóirat körének legjelentősebb kritikusa volt. Kettejük sorsa szétválaszthatatlanul összefonódott, és annak ellenére, hogy házasságuk 1958-ban válással végződött, szellemi életközösségük, barátságuk mindvégig megmaradt.

A második világháború végén férjével, aki megszökött a katonaságtól, üldözötteket mentettek és bújtattak, részt vett a Szerb Antal, Halász Gábor és Sárközi György megmentésére irányuló kísérletekben is.
A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Elsőrendűen francia és német nyelvű műveket fordított, de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is készült fordítása megjelent. Rövid tanárkodás után 1958-tól szabad szellemi foglalkozású íróként dolgozott.

Eredetisége és költői ereje révén mégis a korszak meghatározó alkotója lett, egyúttal inspirálója a modern magyar líra további alakulásának. A hatvanas évek végétől neve egyre ismertebbé vált az országhatárokon túl is, külföldi folyóiratok, antológiák közölték verseit.

Objektív líra

Költészetét a kortárs elemzők – a költő nyilatkozataira is építve – az „objektív líra”, az új tárgyiasság vonulatához sorolják, és az ún. „klasszikus modernség” egyik kimagasló teljesítményét látják életművében. Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon. Versei külföldi folyóiratokban, antológiákban és önálló fordításkötetekben is megjelentek – angol, német, francia és olasz nyelven. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 80-as években is tartotta a kapcsolatot a magyar irodalmi emigráció több jeles tagjával. Sokszor képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben négy hónapot töltött Iowában (USA), az egyetem nemzetközi írótáborában.
Lengyel Balázzsal közösen 1986-ban – évkönyv formában – újraindították az Újholdat. Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette. Az évkönyvek a gondolati nyitottság jegyében, a magas művészi és szellemi minőség elve alapján szerkesztődtek. Nemzedéktől függetlenül azok publikáltak bennük, akik e gondolattal azonosultak és e mércét megütötték. A szépirodalom mellett bőséges teret kapott bennük az esszé, a tanulmány – a legkülönbözőbb művészeti és tudományos területről.

A sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával megszűnt.
A Magyar Írószövetségbe 1946-ban lépett be, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
Díjat, kitüntetést keveset kapott, bár fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat. 1969-ben első válogatott kötetéért József Attila-díjat kapott, majd életművének elismeréséért 1983-ban megkapta a Kossuth-díjat. Nemes Nagy Ágnes teljes költői életműve csak halála után, 1995-ben jelent meg.
Budapesten hunyt el 1991. augusztus 23-án. A 2005-ös könyvhét egyik meglepetése volt egyetlen regényének, Az öt fenyőnek megjelentetése, amelyben a művészregény és a krimi elemeit vegyítette.