
Első alkalommal szervezték meg Csíkszeredában a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt május 5–8. között. Romániai és magyarországi könyvkiadók újdonságaival, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, felolvasásokkal és még számos programmal készültek a szervezők.
2016. május 19., 11:222016. május 19., 11:22
Az idősebb és a fiatal generáció egyaránt talált magának olvasnivalót, belehallgathatott kerekasztal-beszélgetésekbe, könyvbemutatókba május 5–8. között. Első alkalommal szervezték meg ugyanis a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt a megyeszékhelyen. Az Expo-Har és a Media Proinc társszervezésben a csíkszeredai polgármesteri hivatallal, a Hargita Megyei Tanáccsal és a Hargita Megyei Kulturális Központtal, valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusával megrendezett vásár központi helyszíne a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza volt, de ezen kívül kávéházakban és a város különböző helyszínein is tartottak a könyvekhez kapcsolódó foglalkozásokat, előadásokat.
A megválasztott időpont szerencsésnek is mondható, a rendszeresen novemberben megszervezett vásárhelyi könyvfesztivál nem jelent konkurenciát, ráadásul a városban épp ekkor nyílt meg a sokak által várt Csontváry-kiállítás. „Úgy gondoltuk, hogy ha pár napra is, de megpróbáljuk Csíkszeredát olvasólázban tartani” – mondta Csipor Attila, az Expo-Har igazgatója. Azt is elárulta, hogy a vásárhelyi könyvfesztivál szervezőivel is konzultáltak: „ők adtak pár ötletet, hogy mivel érdemes foglalkozni, milyen elemeket próbáljunk előtérbe helyezni, hogy sikeres legyen a rendezvény”.
Feltenni az i-re a pontot
„A könyvet nagyon tisztelik és szeretik Csíkszeredában, a könyvvásár sikerével az i-re tehetjük fel a pontot” – fogalmazott a megnyitón Szarka Gábor konzul. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója bátor lépésnek nevezte a könyvvásár megszervezését. A Hargita Megyenapok főszervezőjeként elmondta, a tizenkettedik megyenapoknak nem is lehetett volna méltóbb indítást adni, mint egy ilyen rangos és színvonalas rendezvény megnyitójával. A vásárt Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere nyitotta meg. „Csíkszereda megérdemel egy ilyen rendezvényt, és bevallottan nemcsak egy hagyományos könyvvásárt terveztünk, hanem szerettük volna felöltöztetni minden olyan járulékos rendezvénnyel, amitől ez élő, kedves, szeretik az emberek, és talán támogatják azt, hogy a továbbiakban folytatása legyen.”
Jó bornak is kell a cégér
A kiadók munkatársai úgy vélik, annak ellenére, hogy első alkalommal szervezték meg ezt a vásárt, volt érdeklődés. Igaz, egyelőre inkább kiállításjellege volt a fesztiválnak. De mindez egy frissen indult rendezvény esetében afféle gyerekbetegségnek tekintendő, minden nagyobb fesztivál esetében szükség van néhány évre, míg a közönség megszokja és esetleg a kiadók is erre a rendezvényre időzítik az újdonságaik kiadását.
„Amikor felmerült a könyvfesztivál ötlete, maximálisan támogattam. De már akkor is óva intettem a szervezőket: a könyvvásár sikerét egyelőre ne a kereskedelmi részben mérjék le, jó pár évnek kell eltelnie, míg a közönség megszokja a vásárt” – értékelt Tőzsér László, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó és a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója. S noha a vásárlók száma elmaradt a várakozásoktól, Tőzsér bizakodó, hiszen most már azt is látják, melyek azok a programok, amelyeket nagyobb érdeklődés övezett. Éppen ezért a jövőre nézve igyekezniük kellene erősíteni a fesztivál eseményjellegét, hiszen sokan célorientáltan csak adott eseményre látogattak el. „A vásár a könyv ünnepe, a könyvvel foglalkozunk, és rajta keresztül természetesen a szerzőkkel, szerkesztőkkel, tartalommal. Legyen ez a hívó szó, amiért a csíkszeredai könyvvásárra érdemes volt bejönni.”
„Nem árulni jöttem a vásárra”
Ferencz Kornélia a Corvina Könyvesháztól úgy véli, ez elsősorban kiállítás volt. „Hoztunk használt könyveket is, elég alacsony áron, hogy ha valaki olvasni akar, tudjon olvasni. Jó dolog ez a könyvvásár, mert látnak, hallanak rólunk.”
Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója szerint a kiadóknak szüksége van a vásárokra. Akkor is, ha nem adnak el semmit, de a vásárlók látják, mivel foglalkozik az adott kiadó. „Erre a vásárra én nem árulni jöttem. Az volt a célunk, hogy megmutassuk: dolgozunk. A kiadónk jellege folytán a kiadott könyvek nagy része tudományos munka és nem a klasszikus értelemben vett könyvpiacra készül. Jöttünk, hogy lássák, vagyunk és tudjanak rólunk. A vásár egyértelműen jó, az emberek érdeklődtek a könyvek iránt, beszélgettünk. Ahogy elnéztem a körülöttem levő standoknál a többi kiadót, ők sem panaszkodhattak. Néhány év kell, amíg bejáratott lesz ez a vásár, de akkor meglesz a helye, a súlya, és mindenki tudni fogja, érdemes-e neki idejönni.”
A főszervező Csipor Attila szerint mindenképp érdemes volt belevágni a rendezvény megszervezésébe. „Ahhoz, hogy valaminek folytatása legyen, kell egy kezdet. Most már van, amire építeni. Lesz folytatás” – ígérte.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!