
Első alkalommal szervezték meg Csíkszeredában a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt május 5–8. között. Romániai és magyarországi könyvkiadók újdonságaival, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, felolvasásokkal és még számos programmal készültek a szervezők.
2016. május 19., 11:222016. május 19., 11:22
Az idősebb és a fiatal generáció egyaránt talált magának olvasnivalót, belehallgathatott kerekasztal-beszélgetésekbe, könyvbemutatókba május 5–8. között. Első alkalommal szervezték meg ugyanis a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt a megyeszékhelyen. Az Expo-Har és a Media Proinc társszervezésben a csíkszeredai polgármesteri hivatallal, a Hargita Megyei Tanáccsal és a Hargita Megyei Kulturális Központtal, valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusával megrendezett vásár központi helyszíne a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza volt, de ezen kívül kávéházakban és a város különböző helyszínein is tartottak a könyvekhez kapcsolódó foglalkozásokat, előadásokat.
A megválasztott időpont szerencsésnek is mondható, a rendszeresen novemberben megszervezett vásárhelyi könyvfesztivál nem jelent konkurenciát, ráadásul a városban épp ekkor nyílt meg a sokak által várt Csontváry-kiállítás. „Úgy gondoltuk, hogy ha pár napra is, de megpróbáljuk Csíkszeredát olvasólázban tartani” – mondta Csipor Attila, az Expo-Har igazgatója. Azt is elárulta, hogy a vásárhelyi könyvfesztivál szervezőivel is konzultáltak: „ők adtak pár ötletet, hogy mivel érdemes foglalkozni, milyen elemeket próbáljunk előtérbe helyezni, hogy sikeres legyen a rendezvény”.
Feltenni az i-re a pontot
„A könyvet nagyon tisztelik és szeretik Csíkszeredában, a könyvvásár sikerével az i-re tehetjük fel a pontot” – fogalmazott a megnyitón Szarka Gábor konzul. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója bátor lépésnek nevezte a könyvvásár megszervezését. A Hargita Megyenapok főszervezőjeként elmondta, a tizenkettedik megyenapoknak nem is lehetett volna méltóbb indítást adni, mint egy ilyen rangos és színvonalas rendezvény megnyitójával. A vásárt Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere nyitotta meg. „Csíkszereda megérdemel egy ilyen rendezvényt, és bevallottan nemcsak egy hagyományos könyvvásárt terveztünk, hanem szerettük volna felöltöztetni minden olyan járulékos rendezvénnyel, amitől ez élő, kedves, szeretik az emberek, és talán támogatják azt, hogy a továbbiakban folytatása legyen.”
Jó bornak is kell a cégér
A kiadók munkatársai úgy vélik, annak ellenére, hogy első alkalommal szervezték meg ezt a vásárt, volt érdeklődés. Igaz, egyelőre inkább kiállításjellege volt a fesztiválnak. De mindez egy frissen indult rendezvény esetében afféle gyerekbetegségnek tekintendő, minden nagyobb fesztivál esetében szükség van néhány évre, míg a közönség megszokja és esetleg a kiadók is erre a rendezvényre időzítik az újdonságaik kiadását.
„Amikor felmerült a könyvfesztivál ötlete, maximálisan támogattam. De már akkor is óva intettem a szervezőket: a könyvvásár sikerét egyelőre ne a kereskedelmi részben mérjék le, jó pár évnek kell eltelnie, míg a közönség megszokja a vásárt” – értékelt Tőzsér László, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó és a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója. S noha a vásárlók száma elmaradt a várakozásoktól, Tőzsér bizakodó, hiszen most már azt is látják, melyek azok a programok, amelyeket nagyobb érdeklődés övezett. Éppen ezért a jövőre nézve igyekezniük kellene erősíteni a fesztivál eseményjellegét, hiszen sokan célorientáltan csak adott eseményre látogattak el. „A vásár a könyv ünnepe, a könyvvel foglalkozunk, és rajta keresztül természetesen a szerzőkkel, szerkesztőkkel, tartalommal. Legyen ez a hívó szó, amiért a csíkszeredai könyvvásárra érdemes volt bejönni.”
„Nem árulni jöttem a vásárra”
Ferencz Kornélia a Corvina Könyvesháztól úgy véli, ez elsősorban kiállítás volt. „Hoztunk használt könyveket is, elég alacsony áron, hogy ha valaki olvasni akar, tudjon olvasni. Jó dolog ez a könyvvásár, mert látnak, hallanak rólunk.”
Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója szerint a kiadóknak szüksége van a vásárokra. Akkor is, ha nem adnak el semmit, de a vásárlók látják, mivel foglalkozik az adott kiadó. „Erre a vásárra én nem árulni jöttem. Az volt a célunk, hogy megmutassuk: dolgozunk. A kiadónk jellege folytán a kiadott könyvek nagy része tudományos munka és nem a klasszikus értelemben vett könyvpiacra készül. Jöttünk, hogy lássák, vagyunk és tudjanak rólunk. A vásár egyértelműen jó, az emberek érdeklődtek a könyvek iránt, beszélgettünk. Ahogy elnéztem a körülöttem levő standoknál a többi kiadót, ők sem panaszkodhattak. Néhány év kell, amíg bejáratott lesz ez a vásár, de akkor meglesz a helye, a súlya, és mindenki tudni fogja, érdemes-e neki idejönni.”
A főszervező Csipor Attila szerint mindenképp érdemes volt belevágni a rendezvény megszervezésébe. „Ahhoz, hogy valaminek folytatása legyen, kell egy kezdet. Most már van, amire építeni. Lesz folytatás” – ígérte.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!