
Első alkalommal szervezték meg Csíkszeredában a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt május 5–8. között. Romániai és magyarországi könyvkiadók újdonságaival, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, felolvasásokkal és még számos programmal készültek a szervezők.
2016. május 19., 11:222016. május 19., 11:22
Az idősebb és a fiatal generáció egyaránt talált magának olvasnivalót, belehallgathatott kerekasztal-beszélgetésekbe, könyvbemutatókba május 5–8. között. Első alkalommal szervezték meg ugyanis a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt a megyeszékhelyen. Az Expo-Har és a Media Proinc társszervezésben a csíkszeredai polgármesteri hivatallal, a Hargita Megyei Tanáccsal és a Hargita Megyei Kulturális Központtal, valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusával megrendezett vásár központi helyszíne a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza volt, de ezen kívül kávéházakban és a város különböző helyszínein is tartottak a könyvekhez kapcsolódó foglalkozásokat, előadásokat.
A megválasztott időpont szerencsésnek is mondható, a rendszeresen novemberben megszervezett vásárhelyi könyvfesztivál nem jelent konkurenciát, ráadásul a városban épp ekkor nyílt meg a sokak által várt Csontváry-kiállítás. „Úgy gondoltuk, hogy ha pár napra is, de megpróbáljuk Csíkszeredát olvasólázban tartani” – mondta Csipor Attila, az Expo-Har igazgatója. Azt is elárulta, hogy a vásárhelyi könyvfesztivál szervezőivel is konzultáltak: „ők adtak pár ötletet, hogy mivel érdemes foglalkozni, milyen elemeket próbáljunk előtérbe helyezni, hogy sikeres legyen a rendezvény”.
Feltenni az i-re a pontot
„A könyvet nagyon tisztelik és szeretik Csíkszeredában, a könyvvásár sikerével az i-re tehetjük fel a pontot” – fogalmazott a megnyitón Szarka Gábor konzul. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója bátor lépésnek nevezte a könyvvásár megszervezését. A Hargita Megyenapok főszervezőjeként elmondta, a tizenkettedik megyenapoknak nem is lehetett volna méltóbb indítást adni, mint egy ilyen rangos és színvonalas rendezvény megnyitójával. A vásárt Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere nyitotta meg. „Csíkszereda megérdemel egy ilyen rendezvényt, és bevallottan nemcsak egy hagyományos könyvvásárt terveztünk, hanem szerettük volna felöltöztetni minden olyan járulékos rendezvénnyel, amitől ez élő, kedves, szeretik az emberek, és talán támogatják azt, hogy a továbbiakban folytatása legyen.”
Jó bornak is kell a cégér
A kiadók munkatársai úgy vélik, annak ellenére, hogy első alkalommal szervezték meg ezt a vásárt, volt érdeklődés. Igaz, egyelőre inkább kiállításjellege volt a fesztiválnak. De mindez egy frissen indult rendezvény esetében afféle gyerekbetegségnek tekintendő, minden nagyobb fesztivál esetében szükség van néhány évre, míg a közönség megszokja és esetleg a kiadók is erre a rendezvényre időzítik az újdonságaik kiadását.
„Amikor felmerült a könyvfesztivál ötlete, maximálisan támogattam. De már akkor is óva intettem a szervezőket: a könyvvásár sikerét egyelőre ne a kereskedelmi részben mérjék le, jó pár évnek kell eltelnie, míg a közönség megszokja a vásárt” – értékelt Tőzsér László, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó és a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója. S noha a vásárlók száma elmaradt a várakozásoktól, Tőzsér bizakodó, hiszen most már azt is látják, melyek azok a programok, amelyeket nagyobb érdeklődés övezett. Éppen ezért a jövőre nézve igyekezniük kellene erősíteni a fesztivál eseményjellegét, hiszen sokan célorientáltan csak adott eseményre látogattak el. „A vásár a könyv ünnepe, a könyvvel foglalkozunk, és rajta keresztül természetesen a szerzőkkel, szerkesztőkkel, tartalommal. Legyen ez a hívó szó, amiért a csíkszeredai könyvvásárra érdemes volt bejönni.”
„Nem árulni jöttem a vásárra”
Ferencz Kornélia a Corvina Könyvesháztól úgy véli, ez elsősorban kiállítás volt. „Hoztunk használt könyveket is, elég alacsony áron, hogy ha valaki olvasni akar, tudjon olvasni. Jó dolog ez a könyvvásár, mert látnak, hallanak rólunk.”
Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója szerint a kiadóknak szüksége van a vásárokra. Akkor is, ha nem adnak el semmit, de a vásárlók látják, mivel foglalkozik az adott kiadó. „Erre a vásárra én nem árulni jöttem. Az volt a célunk, hogy megmutassuk: dolgozunk. A kiadónk jellege folytán a kiadott könyvek nagy része tudományos munka és nem a klasszikus értelemben vett könyvpiacra készül. Jöttünk, hogy lássák, vagyunk és tudjanak rólunk. A vásár egyértelműen jó, az emberek érdeklődtek a könyvek iránt, beszélgettünk. Ahogy elnéztem a körülöttem levő standoknál a többi kiadót, ők sem panaszkodhattak. Néhány év kell, amíg bejáratott lesz ez a vásár, de akkor meglesz a helye, a súlya, és mindenki tudni fogja, érdemes-e neki idejönni.”
A főszervező Csipor Attila szerint mindenképp érdemes volt belevágni a rendezvény megszervezésébe. „Ahhoz, hogy valaminek folytatása legyen, kell egy kezdet. Most már van, amire építeni. Lesz folytatás” – ígérte.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!