Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész, a Zenetörténeti Múzeum és Adattár megálmodója
Fotó: Thurzó Zoltán családi archívuma
Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész tavaly év végén130 órás zongorajáték-maratont kísérelt meg Mozart halálának 230. évfordulójához kötve, ugyanakkor Thurzó Sándor Zenetörténeti Múzeum és Zenei Adattár néven egy múzeum létesítésének tervét is felvetette. Terveiről beszélgettünk.
2022. április 11., 11:242022. április 11., 11:24
2022. április 11., 11:252022. április 11., 11:25
– Bihar megye egyik legismertebb zeneművész-dinasztia sarjaként mikor fogant meg benned egy Zenetörténeti Múzeum és Zenei Adattár létrehozásának fontossága?
– Nagyapám, Thurzó Sándor (1920–2009) nagyváradi magyar hegedűművész, zeneszervező, zenei mentor volt. Munkásságának többrétű tevékenysége mellett kiemelkedő teljesítménye a nagyváradi opera- és balettelőadások, hangversenyek pontosan vezetett jegyzéke 1760-tól napjainkig, valamint a helyi lapokban 1862 óta megjelent zenei tárgyú írások lajstroma. Gyűjteményében 30 ezer kotta található. Thurzó Sándor emellett összegyűjtött komoly történelmi jellegű zenetörténeti tárgyi anyagokat is: dokumentumokat, kottákat, kéziratokat, jegyzeteket, fényképeket, festményeket, zenetörténeti tárgyakat, relikviákat, valamint a család birtokában vannak Bartók Béla Nagyváraddal kapcsolatos hagyatékának töredékei is. A család tulajdonában van Haydn korabeli püspöki zenekarának egyik eredeti mélyhegedűje is.
Dokumentációs adattárunk jelen pillanatban 1760-tól kezdve 17 482 részt rögzített, amely természetesen napjainkban is növekszik. Mintegy tucat másodlagos forrást tartunk számon 1199-ig visszatekintve. 174 helyi zeneszerzőről van kimutatásunk, több száz Nagyváradon koncertező előadóról, továbbá 238 helyszínt ismerünk, ahol 1199-től napjainkig valamilyen komolyzenei tevékenység zajlott. Azokról a személyekről is pontos információink vannak, akik nagyobb hatást gyakoroltak a város és a régió zenei fejlődésére – itt is több száz emberről vannak adataink. Jelen pillanatban édesanyámmal folytatjuk nagyapám elkezdett munkáját. Véleményem szerint mielőtt távoli vidékek értékeit vennénk számba és támogatnánk, előbb a saját közvetlen közelünkben levő értékőrző törekvéseket kellene előnyben részesíteni. Erről mindenkinek lehet saját véleménye, de valójában a magunk értékeiről, hagyatékainkról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Ezért szeretném Nagyvárad kulturális örökségét gazdagítani ezzel a múzeummal.
– Kevés olyan város van, amelynek több száz éves zenei múltját nyomon követi egy család. A múzeumalapítás tenné rá e tetemes munkára a koronát. Mennyire fogja érteni, értékelni ezt a mostani generáció?
– Célom, hogy napjainkban is tisztán láthassuk mindazt, ami a nagyváradi zenei élettel kapcsolatos. Szeretném azokat a nagyváradi zenetörténeti adatokat megosztani, amelyek a birtokomban vannak.
Mint említettem, a munkát együtt folytattuk édesanyámmal nagyapám elhunyta után is. Eddig is voltak, akik ismerték mindazt, amit a család 70-80 év alatt gyűjtött össze, de ezen emberek többsége vagy idős, vagy időközben elhunyt. A világ viszont sebesen halad, ezért frissíteni kell a dokumentációs adattárat és ennek folyamatos ismertetését. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az eddiginél tisztább kép rajzolódhasson ki Nagyvárad komolyzenei életéről. A helyi zenetörténelmet egy számunkra „másik korban” sokan ismerték. Egykor a zenetudományi berkek munkatársai és nem is olyan rég zenekutatók, monográfiák szerzői szerte a világból felkeresték a nagyváradi Thurzó Sándort. Ha olyan kutatási anyagot fedeztek fel, amely számukra is értékes volt, számba vették, és a későbbiekben közkinccsé tették.
Naprakész kimutatás a támogatókról a nagypapa, Thurzó Sándor fényképéve, aki 70 esztendőt szánt az adattár létrehozására
Fotó: Thurzó Zoltán családi archívuma
– Hogyan látod a cél megvalósítását?
– A támogatást két lehetséges módon képzeltem el: főként banki utalással, de ha Nagyvárad és a város közvetlen környékén könnyebb az adományozóknak, hogy személyesen adják át a hozzájárulást, én felteszem azon a héten az egyesület számlájára, ahol a kivonaton folyamatosan látható lesz, ki mennyivel támogatta a múzeum létrejöttét.
Mivel ez nagyléptékű terv, komoly nemzetközi zenei fórumon való ismeretség is szükséges, ezért vállalkozok Guinness-rekordok új eredményeinek a felállítására, mert ezzel egymilliárd emberhez jutna el nevemen keresztül a cél. Innen pedig a nemzetközi színpadokon való fellépés, illetve a szakmai fórumokon való prezentáció lehetővé tenné a cél kultúrapártoló közösségekhez való eljutását, éljenek bárhol: a Partiumban, Erdélyben, Romániában, Magyarországon, a Kárpátok ölelésében, országhatárokon innen és túl.
Gondoljunk bele, hányszor kérték egyházi és politikai vezetők adott tervekhez az összefogás gondolatát anyagi gyűjtés révén. Legyen szó szobrokról, egyházi épületekről, egyebekről. A jelzett esetekben addig jegyzik az adományozók nevét, ameddig célt nem érnek. Azután – de már az átadásnál is – elfelejtődnek az adományozók. Kis idő elteltével már senki sem tudja, kik járultak hozzá a megvalósításhoz, mert igazából nem a kezdeményezők, a mentorok, a patrónusok neve és személye marad időtálló, hanem azoké, akik szónokoltak.
– Hogyan próbáljátok megörökíteni és ,,közkinccsé” tenni az adományozók nevét?
– A leendő múzeumban lesz egy nagyméretű képernyő, amelyen láthatóak lesznek azon adományozók nevei, akik segítettek az intézmény létrehozásában függetlenül attól, ki mekkora összeggel járult hozzá. Erre a célra már ki is választottam egy történelmi épületet Nagyváradon, amelynek ára 500 ezer euró. A múzeumi berendezés költsége körülbelül 100–150 ezer euró lenne.
– Az épületbe sokrétű zenei tevékenységet álmodsz. Milyennek képzeled el a múzeumot?
– Az épület kulturális központ lesz, amelyet bővíteni fogok, és így minden nap új érdekességgel fog szolgálni az érdeklődők számára.
izgalmas, színvonalas eseményekkel. Nem egy helyileg mondogatott „színvonal”, hanem a valós nemzetközi szinten is értelmezett értéktár. Az épület járószintjén lesz többek között a Thurzó Sándor Zenetörténeti Múzeum és Zenei Adattár. Emellett lesz két hangversenyterem, zeneszalon, digitális adatfeldolgozó szoba, zenei stúdió, vetítőszoba, kulturális kávézó, kulturális HUB, átutazó zenészeknek szálláslehetőség, zenei oktatás stb. Az épület alagsorában multifunkcionális hangversenyekre alkalmas teret is ki lehet alakítani.
– Hogyan lehet ekkora összeget közadakozásból összegyűjteni?
Ne csak a közösségi oldalakon jelezzék az emberek, hogy támogatják a kultúrát, hanem amikor ennek megerősítésére terv jön létre, akkor tegyenek is ennek érdekében. Mindenki segíthet a kultúra időtállóságának megőrzéséért, csak igazán kell akarnia. Az egyéni támogatások mellett a cégek és egyesületek is támogathatják az intézmény létrejöttét. Az egyesületem számlaszámára történő anyagi támogatásnak utalását szerződéssel (igény szerint számlával is) tudom igazolni, amely a cég/egyesület könyvelésében fontos irat az anyagi kiadást illetően. E támogatások a cégek, egyesületek adójából leírhatóak. Az összegeket Thurzó Zoltán zongoraművész hivatalos Facebook-oldalán feltüntetett számlákra lehet átutalni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!