„Japánosan” beöltözve a magyar előadók
Fotó: Magyar Állami Népi Együttes/Archív
A Magyar Állami Népi Együttes útjai során Japánba is eljutott. Erdélyi Tibor, az Együttes egykori táncosa, Sárosi Bálint népzenekutató és Gera Attila fúvós így emlékezik vissza az utazására.
2021. április 22., 20:072021. április 22., 20:07
2021. április 22., 20:162021. április 22., 20:16
Erdélyi Tibor: „A Magyar Állami Népi Együttessel 1977-ben egy távol-keleti turnén vehettem részt, Japánban és a Fülöp-szigeteken harmincegy alkalommal léptünk fel. Japánban egy buddhista szervezet látott vendégül minket, gondolván, hogy az akkor még feszült politikai helyzetben egy kommunista ország művészeinek fellépése az enyhülés irányába tehet lépést. Ne feledjük, ekkor még a brezsnyevi korszak utolsó éveit írtuk. Meghívóink ottlétünket ráfizetésesnek gondolták, viszont a végére szép nyereséget hoztunk.
A siker nemcsak a mi érdemünk volt, a történelmi körülmények is kedveztek nekünk. Megemlítem a szervezők precíz munkáját, akik három évre előre tervezték a produkciókat. Különleges megtiszteltetés volt számunkra, hogy fellépésünket később a televízió is bemutatta. Nem is akármikor: szilveszter este az NHK, hivatalos angol nevén Japan Broadcasting Corporation közszolgálati műsorszolgáltató egyórás műsort sugárzott fellépésünkről. Főidőben, mikor a Lakodalmas végére értek, megszólalt a gong, s a japán nézők koccinthattak az újév tiszteletére.
Magyar tánctanítás japán fiataloknak
Fotó: Magyar Állami Népi Együttes/Archív
A kezdet tehát nagyon jól sikerült, e fellépéssorozat hozadékaként Pálfi Csaba koreográfust felkérték táncot tanítani, majd feleségemmel, Semperger Ilonával, az Együttes örökös tagjával együtt 1977 őszén először hívtak meg minket a felkelő nap országába. Minden bizonnyal helytálltunk: ezt követően harminchárom éven keresztül oktathattunk Japánban.”
Sárosi Bálint Bejárt utak című – önéletrajzi ihletésű – könyvében emlékezik egyik Japán útjára: „A nyolcvanas évek közepe táján még egy alkalommal voltam Japánban. Az Állami Népi Együttes kiváló cigányprímását, Berki Lászlót az együttes cigányzenekarának nyolc tagjával kísértem Tokióba. Az volt a feladatom, hogy mielőtt a zenekar országszerte koncertkörútra indul, közreműködésével nagyszámú közönség előtt bemutassam a cigányzenekar múltját, játékát, repertoárját, improvizáló technikáját, ami szép sikerrel meg is történt. Meglehet, hogy ennek a koncertnek is szerepe volt abban, hogy Zenei anyanyelvünk című könyvem 1994-ben Tokióban japán nyelven is megjelent.”
A népzenekutató több mint három évtized távlatából így emlékezik az ottlétre:
Szapporóban rendezték az előadást, angolul mondtam el bevezetőmet, s azt fordították japánra. Nem vallottam szégyent a zenekarral, sikerült úgy bemutatnom őket, hogy nem is engedték le sokáig a művészeket a színpadról. Kértem Berkiéket, hogy az első számmal adják meg az est hangulatát, amit meg is tettek. A közönség ’felébredt’, s mikor már oldott volt a hangulat, megemlítettem a publikumnak, hogy adjanak egy zenei témát, amire a magyar művészek improvizálnának. Ez szokatlan volt számukra, így magam fütyültem egy egyszerű dallamot: a ’Megfogtam egy szúnyogot’. A zenekar ismét beleadott apait-anyait. A következő téma Liszt II. Magyar rapszódiájának kezdete volt, amit megint briliánsan interpretáltak. Utólag visszaemlékezve, kiváló zenészek voltak, éttermi muzsikusként edződtek, s az Állami Népi Együttesben pedig művészetük csúcsára jutottak. Ismerték a színpadi szereplés fortélyait, s tudtak bánni a közönséggel. A bemutatkozást követően a zenekar bejárta egész Japánt, s mindenütt sikert arattak.”
A népi együttes zenészei egy tokiói előadáson
Fotó: Magyar Állami Népi Együttes/Archív
Gera Attila, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának fúvósművésze 1998-ban került a társulathoz, s 2000-ben a Japánba utazó csapat tagja lehetett. Életének meghatározó élményére így emlékezik: „Fiatal, pályakezdő népzenészként lehettem egy nagyszabású turné részese, mintegy bedobtak a mélyvízbe. Akkoriban az Együtteshez három zenekar – két népi, a Galga Zenekar és a Major Zenekar, s egy cigánybanda – tartozott. Jómagam a Major zenekarban játszottam, s akkor csatlakozott hozzánk egy nagyon tehetséges ifjú muzsikus, Pál István Szalonna, aki később a Népi Együttes egyik meghatározó tagjává vált.
Feszített volt a program, természetesen a legnagyobb városokban mindenütt megfordultunk, de regionális kulturális központokban is bemutatkoztunk.
A magyar csapat tagjai
Fotó: Magyar Állami Népi Együttes/Archív
A repertoáron a Táncos magyarok című produkció szerepelt: ez a tánctörténeti összeállítás a historikus táncoktól kezdve mutatta be kultúránkat, s az utolsó részben a táncházmozgalom is modern formában kapott helyet. Szívesen emlékszem a déli szigeteken való utunkra, hiszen számos helyszínen nemcsak magyarok nem fordultak meg addig, de a külföldiek is ’fehér hollónak’ számítottak. A fogadtatás mindenütt példás volt, hiszen a magyar és a japán kultúra között sok a közös vonás. Ráadásul, számos magyar művész már megalapozta a magyar néptánc és népzene hírnevét, így nyitott kapuk vártak minket. Igen, jutalomjáték volt ottlétünk mindannyiunk számára, ráadásul személy szerint nemcsak zenészként állhattam helyt. Ennek előzménye, hogy korábban a békéscsabai Balassi Táncegyüttes tagja voltam, s mikor Sebő Ferencben, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjében ez tudatosult, egy számban táncolnom is kellett, majd fogtam a tárogatót, s visszaváltoztam zenésszé.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!