
Kolozsvári könyvbemutató. Nánó Csaba új kötetét az Erdélyi Napló főszerkesztője, Makkay József ismerteti
Fotó: Jakab Mónika
Nánó Csaba publicisztikai válogatásokat tartalmazó új könyvét mutatták be Kolozsváron. Munkatársunkkal lapunk főszerkesztője, Makkay József beszélgetett a közönségtalálkozón.
2019. október 19., 19:142019. október 19., 19:14
Eltűnt évszakok, visszaköszönő évek címmel jelent meg munkatársunknak, Nánó Csabának új kötete a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában. A szerző elmúlt huszonöt évben íródott publicisztikáinak színe-javát tartalmazó kötet mintegy kétszáz jegyzetet, glosszát, tárcát és vezércikket tartalmaz, amelyek zöme a kolozsvári Szabadság napilap és az Erdélyi Napló című hetilap hasábjain jelentek meg.
A kolozsvári Vallásszabadság Házában megtartott könyvbemutatón elöljáróban a kötetet Nagy Péter, a kiadó igazgatója ajánlotta az egybegyűlteknek. Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője a közönségtalálkozón kollégájával, Nánó Csabával beszélgetett. Mint fogalmazott, az utóbbi negyedszázadban szinte folyamatosan együtt dolgoztak, így a kötetbe foglalt írásokat jórészt már megjelenésük pillanatától ismeri.
Az „újságíróvá válás” első mozzanatairól Nánó Csaba így vallott: „első cikkemmel felkerestem Pillich Lászlót, a kolozsvári Szabadság napilap akkori főszerkesztő-helyettesét. Laci, nagy bajuszával, huncut, de mégis szigorú tekintetével bámult rám egy hatalmas íróasztal mögül. Eldadogtam, hogy mi járatban, leültetett egy rozoga székre, maga elé tette a lapokat, és elővett egy kihegyezett piros ceruzát. Tán még mormogott is magában, miközben elkezdte kihúzogatni nagy átéléssel és lelkesedéssel leírt mondataimat. A »húzás« annyira jól sikerült, hogy a két teleírt papírlapon megmaradt nagyjából három olvasható mondat. – No, ezt így már betehetjük a lapba – mondta Laci. Megörvendtem, hogy élve hagyom el az irodáját, meg hálás is voltam, hogy az egész nem a szemétben landolt”.
A kilencvenes évek elején indult újságíró-nemzedékkel kapcsolatban mondotta Makkay József, hogy
Nánó Csaba új kötete
Fotó: Jakab Mónika
„Akkoriban az erdélyi magyar újságírásnak még éltek a nagy öregjei, akik közül többen is átvészelték a kommunista rendszert, és kiváló szaktudással pallérozták az újonnan induló, fiatal nemzedéket, közöttük Nánó Csabát is” – fogalmazott az Erdélyi Napló főszerkesztője.
A Nánó Csabával folytatott beszélgetésből kiderült, hogy
Erről szól a Mindennapjaink fejezet. A szerző úgy ír az egyszerű emberekről, mint aki tökéletesen ismeri hétköznapjaikat, vívódásaikat. Életükön, munkájukon keresztül pedig akarva-akaratlanul is bemutatja az ezredforduló éveinek hangulatát és az erdélyi magyar közösség életérzését. Elhangzott a könyvbemutatón, hogy Nánó Csaba publicisztikái zömében szomorkás hangulatú írások, vagy legalábbis ezt érzi ki belőlük az olvasó. A Gyertyagyújtás című fejezet még inkább ráerősít erre, hiszen ennek írásaiban emlékezik a szerző azokra a közéleti emberekre, újságírókra, színészekre, akiket személyesen ismert, és fájó szívvel őrzi emléküket. Közéjük tartozik László Ferenc sportújságíró, Bara Margit, Senkálszky Endre, Vitályos Ildikó, Varga Vilmos vagy Jancsó Miklós színészek. Nánó újabb kötetében is folyamatosan visszatérő téma a színház, illetve a művészek világa. Ami nem véletlen, hiszen a szerző korábbi kötetei főleg színészinterjúkat, művészportrékat tartalmaznak.
A könyvet méltató Makkay József szerint azonban igazságtalan lenne csak szomorú hangvételű olvasmányként beskatulyázni az írásokat, hiszen a szerkesztőségben megesett számos anekdotaszerű történet is bekerült a válogatásba, amiből álljon itt most egy írás.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
szóljon hozzá!