Kolozsvári könyvhét: fantasytól a betegnaplóig

a szerzőt jóformán alig hagyták dedikálásra váró rajongói, hogy eljusson a színpadig kötetének bemutatására. A kígyózó sor a beszélgetés után pedig csak nőtt. A klasszikus irodalom kedvelői méltánytalanul kicsinylik le a fantasyt, holott ez a műfaj sokszor még erőteljesebb elvárásokat követel egy teljesen új, kitalált világ felépítésével olyan nemzetközi, alaposan lerágott csontokként ismert sikerek, mint a Harry Potter-, A gyűrűk ura-, a Trónok harca-történetek után.

Lupescu Katának sikerült meglépnie a sikeres fantasyhez vezető akadályokat egyedi, eleven karakterekkel tele kalózvilágával, amelyben cinikus humor, társadalomfilozófia, pattogó, erőteljes párbeszédek, rugalmas fordulatok váltják egymást. A könyv éppen ennek köszönhetően korántsem csak tinédzserek számára nyújt tartalmas olvasnivalót. A Kalózlány első kötetének megjelenésekor tavaly elsősorban az erdélyi irodalomban szokatlan műfajnak és a szerző fiatal korának emlegetésétől volt hangos a kritika. Mindez azonban csak hab a tortán, hiszen a folytatás, a Pokoli kör a bevezető hangulatú elődjénél még elgondolkodtatóbb merítésű. Az olvasó pedig máris várja a hatkötetes sorozat folytatásának megjelenését.

Intim sorok egy újságírótól

Bár a Tegnap–Betegnapló című könyve az újságíróként tevékenykedő szerzőnek nem az első kötete, ez az első, amely csak önmagáról szóló, egyszerre önéletrajzi és családi műfajú alkotása. A mű a hosszú évek során leírt tapasztalatokból és szavakból született. Őszinte, de összeszedett vallomás arról, miért nyúlt az alkoholhoz, és miért volt nehéz észrevennie az egészséges határt. Vallomás arról, hogyan kényszerítette agorafóbiája arra, hogy egy évig ki se mozduljon lesötétített szobájából, mindez egyes szám harmadik személyben. A Betegnapló azonban még bensőségesebb hangulatban, egyes szám első személyben vezeti végig az olvasót a diagnózis felállításától a tünetmentessé nyilvánításig. A vallomás mellett azonban mindkét rész végén a küzdeni akarással, a fel nem adással és pozitív tanácsokkal tehet pontot az érdeklődő olvasmányélménye végére. Éppen ezért a tartalom távolról sem csak azoknak nyújt élvezetet, akik ismerik, vagy akik jobban meg szeretnék ismerni a hullámvölgyes utat bejárt újságírót, hanem azoknak is, akik hozzá hasonló gondokkal küzdöttek, vagy csak meg akarják érteni, hogyan válhatunk igazán győztesekké saját kereteink között úgy, hogy elsősorban önmagunkat győzzük le. Nánó Csabának ez sikerült, mi pedig megtanulhatjuk tőle.