
Fotó: Foter.ro
Az IndependentNet 2016, azaz a a Független Színházak Fesztiváljának keretében mutatták be Székely Csaba MaRÓ című színdarabját. A vásárhelyi Yorick Stúdió előadása egyfajta rendhagyó román–magyar mérkőzés, a görbe tükörben kölcsönös előítéleteinkre, komplexusainkra ismerhettünk.
2016. május 07., 13:322016. május 07., 13:32
Székely Csaba: MaRó
Szereplők: Raisa Ané, Benedek Farkas Botond, Ciugulitu Csaba, Fodor Piroska,Hajdu Imelda, Ştefan Mura, Nagy István. Dramaturg: Székely Csaba. Szövegkönyv: Adrian Ganea. Rendezte: Andi Gherghe
Nekem egyszer románnal haza ne jöjjön, mondja egy kétgyerekes anyuka – a kolozsvári Zug színház romos udvarán álldogálunk Székely Csaba MaRó című előadása után, felelevenítve az előadásban hallott poénokat, hogy jé, tényleg, milyen ismerős is volt az a poén, az a jelenet. S bár az előadás során többször átvillan, vajon mit gondolnak az egyes jelenetekről a román nézők, megbeszélni nincs nagyon kivel, román ismerőseink nincsenek a nézőtéren, igaz, amúgy sem nagyon, így hát magunkba zártan heherészünk. Maradunk a sztereotípiáinkkal, amelyeken nevetni sokat lehet, megváltoztatni nem nagyon.
Igaz, Székely Csaba darabja nem is akar megváltoztatni: mint egy interjúban elmondja, nem lélektani mélyfúrást akar végezni a román–magyar viszonyról, nem alaposan körüljárni, elmélyülten elemezgetni a szándéka, hanem csak meg- és felmutatni: ezek és ilyenek vagyunk mi, magyarok és románok Erdélyben. A helyzetek ismerősek, a nyelvi poénok néhol igencsak kiszámíthatóak, sőt, néha a végét is előre tudjuk: a kabaréműfajra építve jeleneteket látunk a román orvosnőről, akit sértődött, konok magyar betege folyton feljelenteni készül, ha az nem érti meg őt, „mert magyar”; a Kolozsvárra kerülő székely egyetemistáról, akit megvernek az utcán a románok, majd a magyar Fradi-drukkerek, miközben az abszurd elemeit sem nélkülöző párbeszédet folytatnak Heideggerről, Wittgensteinről; a román barátját Székelyföldre hazavivő lányról, akinek apja bicskával várja leendő vejét, s a románul nehezen szót értő anyuka a „sobában” akarja altatni a megrettent „bocskorost” ésatöbbi, ésatöbbi. Mind olyan helyzetek, poénok, amelyek – ha nem is estek meg velünk, de számtalanszor hallottuk már kocsmaasztalnál, hogy megtörtént valakivel, valakikkel. És hát persze a történelmi sérelmek, hogy kié is Erdély, kié a király, kinek vagyon jussa.
Ha alaposabban megbogarásszuk a felvetett problémákat, hamar egymásnak lehetne esni, konferenciát lehetne szervezni, pszichológust lehetne hívni. De Székely Csaba szándéka más: görbe tükröt állít, arra „kényszerít”, késztet, hogy nevessünk. Nevessünk önmagunkon, a másikon, hogy ráismerjünk esendő önmagunkra, hogy elismerjük, igen, én is ilyen vagyok. Abban is bízva persze, hogy ezektől az önmagunkon is nevető helyzetektől kicsit másabbak leszünk, kicsit kibillenünk sztereotípiáinkból. A nézőtér félhomályában legalábbis, románok és magyarok együtt, önmagukon és egymáson is nevetve.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!