
Fotó: Foter.ro
Az IndependentNet 2016, azaz a a Független Színházak Fesztiváljának keretében mutatták be Székely Csaba MaRÓ című színdarabját. A vásárhelyi Yorick Stúdió előadása egyfajta rendhagyó román–magyar mérkőzés, a görbe tükörben kölcsönös előítéleteinkre, komplexusainkra ismerhettünk.
2016. május 07., 13:322016. május 07., 13:32
Székely Csaba: MaRó
Szereplők: Raisa Ané, Benedek Farkas Botond, Ciugulitu Csaba, Fodor Piroska,Hajdu Imelda, Ştefan Mura, Nagy István. Dramaturg: Székely Csaba. Szövegkönyv: Adrian Ganea. Rendezte: Andi Gherghe
Nekem egyszer románnal haza ne jöjjön, mondja egy kétgyerekes anyuka – a kolozsvári Zug színház romos udvarán álldogálunk Székely Csaba MaRó című előadása után, felelevenítve az előadásban hallott poénokat, hogy jé, tényleg, milyen ismerős is volt az a poén, az a jelenet. S bár az előadás során többször átvillan, vajon mit gondolnak az egyes jelenetekről a román nézők, megbeszélni nincs nagyon kivel, román ismerőseink nincsenek a nézőtéren, igaz, amúgy sem nagyon, így hát magunkba zártan heherészünk. Maradunk a sztereotípiáinkkal, amelyeken nevetni sokat lehet, megváltoztatni nem nagyon.
Igaz, Székely Csaba darabja nem is akar megváltoztatni: mint egy interjúban elmondja, nem lélektani mélyfúrást akar végezni a román–magyar viszonyról, nem alaposan körüljárni, elmélyülten elemezgetni a szándéka, hanem csak meg- és felmutatni: ezek és ilyenek vagyunk mi, magyarok és románok Erdélyben. A helyzetek ismerősek, a nyelvi poénok néhol igencsak kiszámíthatóak, sőt, néha a végét is előre tudjuk: a kabaréműfajra építve jeleneteket látunk a román orvosnőről, akit sértődött, konok magyar betege folyton feljelenteni készül, ha az nem érti meg őt, „mert magyar”; a Kolozsvárra kerülő székely egyetemistáról, akit megvernek az utcán a románok, majd a magyar Fradi-drukkerek, miközben az abszurd elemeit sem nélkülöző párbeszédet folytatnak Heideggerről, Wittgensteinről; a román barátját Székelyföldre hazavivő lányról, akinek apja bicskával várja leendő vejét, s a románul nehezen szót értő anyuka a „sobában” akarja altatni a megrettent „bocskorost” ésatöbbi, ésatöbbi. Mind olyan helyzetek, poénok, amelyek – ha nem is estek meg velünk, de számtalanszor hallottuk már kocsmaasztalnál, hogy megtörtént valakivel, valakikkel. És hát persze a történelmi sérelmek, hogy kié is Erdély, kié a király, kinek vagyon jussa.
Ha alaposabban megbogarásszuk a felvetett problémákat, hamar egymásnak lehetne esni, konferenciát lehetne szervezni, pszichológust lehetne hívni. De Székely Csaba szándéka más: görbe tükröt állít, arra „kényszerít”, késztet, hogy nevessünk. Nevessünk önmagunkon, a másikon, hogy ráismerjünk esendő önmagunkra, hogy elismerjük, igen, én is ilyen vagyok. Abban is bízva persze, hogy ezektől az önmagunkon is nevető helyzetektől kicsit másabbak leszünk, kicsit kibillenünk sztereotípiáinkból. A nézőtér félhomályában legalábbis, románok és magyarok együtt, önmagukon és egymáson is nevetve.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!