Háry János koprodukcióban

Premier Csíkszeredában: először jelentkezik közös produkcióval a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Kodály Zoltán daljátékát, a Háry Jánost december 20-tól láthatja a nagyérdemű.

Egy házban lakunk, közösen osztozunk az épületen, ezért közösen kívánjuk megajándékozni így, karácsony tájékán a csíki közönséget – fogalmazta meg Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója alapindítékát. Azért választották ezt a daljátékot, tette hozzá, mert „Kodály autentikus népzenét dolgoz fel, ugyanakkor ez a műve nemcsak a magyar kultúrában, hanem világszinten is elismert, egyetemessége kétségbevonhatatlan.” Örült a felkérésnek a Hargita Együttes vezetője, András Mihály is. „Ha szóba kerül Kodály, akkor nekünk ahhoz közünk kell legyen” – hangsúlyozta a néptáncegyüttes igazgatója.

A két társulat együttműködése amúgy régóta dédelgetett álom, ami eddig azért nem válhatott valóra, mert mindkét társulatot sodorták a maguk teendői. A közös produkció után természetesen mindenki visszatér „a saját barozdájába”, András Mihály szerint azonban a próbák sikeres együttműködést ígértek, és „a kettő az egyben” igazi karácsonyi ajándékként ér majd célba.

Szabó Emese, a Kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője már korábban is dolgozott a Csíki Játékszínnel, először Shakespeare Szentivánéji álom című művét rendezte a csíkszeredai társulatnál, az előadás külön érdekssége, hogy Cári Tibor zeneszerzővel közösen musicallé varázsolták az amúgy prózai színművet. „Akkoriban úgy váltunk el Parászka Miklós igazgatótól, hogy a következő alkalommal zenés előadást vigyünk színre, hiszen ezen a szakterületen vagyok igazán otthon” – mesélte Szabó Emese. A rendező szerint nem jelentett különösebb nehézséget a Háry János előadása a Csíki Játékszínnel, mivel manapság a színészeket úgy képzik, hogy mindenféle színpadi feladatot képesek legyenek ellátni. Szerinte egy operatársulattal lenne munkásabb, mert sokkal többet kellene dolgoznia az énekesekkel az egyes szerepek karakterének megteremtésén a daljáték prózai jeleneteiben. Bár Kodály Zoltán egyfajta szerzői utasításként úgy fogalmazott annak idején, hogy az lenne a szerencsés, ha színészek természetes torokhangon adnák elő ezt a művet, a rendező szerint Kodály szimfonikus komponálási stílusa megköveteli a képzett hangtechnikát is, hogy teljességgel megszólalhasson ez a zene. Szabó Emese nagyon szerencsésnek tartja a Hargita Együttessel való együttműködést, amelynek feladata épp az autentikus népzene és néptánc ápolása, az együttműködés mindenki számára ösztönző, reményei szerint ennek hatása a produkcióban is érezhető lesz. A december 20-i bemutatót követően 2014 januárjában is legalább öt alkalommal.