Az új Erdélyi Református Múzeum megnyitó tárlata
Fotó: Nánó Csaba
A reformáció 500. évfordulóját ünneplő Erdélyi Református Egyházkerület szeptember végén nyitotta meg a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szomszédságában kialakított Erdélyi Református Múzeumot. Az emeleti termekben ebből az alkalomból rendezték meg a Dóczyné Berde Amál festőművészre és húgára, Berde Mária íróra emlékező tárlatot.
2017. október 30., 21:232017. október 30., 21:23
2017. október 30., 21:302017. október 30., 21:30
Sok csodálkozásra nem adhat okot, hogy éppen a Berde testvérekre és családjukra emlékeznek elsőként az újonnan megnyílt egyházi múzeumban, amelynek belső tere igencsak vonzó a látogatók számára. A Berde család több szállal is kötődött a református egyházhoz. A nővérek viszonylag korán elhunyt édesapja református pap és teológiai tanár volt, öccsük, Sándor református lelkész, ugyanakkor Amál gyakorlatilag egész kolozsvári életét a református egyház tulajdonát képező bérházban élte le.
Abban, hogy kevés elismerés érte őket, közrejátszhatott talán –ahogyan egyébként a későbbi korok kritikusai is megfogalmazták –női mivoltuk is.
Amál festményén Berde László
Fotó: Nánó Csaba
Az öt Berde gyereket (Amália, Sándor és Mária a Kolozs megyei Kackón születtek, míg Károly és Zoltán Nagyenyeden) fiatalon megözvegyült édesanyjuk nevelte. Ahogyan a tárlat egyik plakátján is olvasható: „a gyermekeknek nem sok emlékük maradt édesapjukról, de azt büszkén és féltve őrizték”. Berde Mária erről később így írt: „apámról oly kevés az emlékem, hogy mint kincsszemeket őrzöm… Nem nagyságuk, hanem fajsúlyuk, tiszta színük, tüzük ad mély összhangot külső képüknek és örök jelentést belső tartalmuknak”.
Berde Mária író, költő, műfordító 1889. február 5-én született és Kolozsvárott hunyt el 1949-ben. Ahogyan a Berde család több tagja is, a középiskolát Nagyenyeden végezte, ő volt a kollégium első leánynövendéke. A kolozsvári egyetem bölcsészkarán magyar–német nyelv- és irodalomból doktorált. Sajnos igen fiatalon betegedett meg tüdőbajban, egy svájci szanatóriumban gyógyították.
Három évet tanított diákéveinek színhelyén, marosvásárhelyi éveiben az Erdélyi Szemle és a Zord Idők lapokat szerkesztette, tagja volt az Erdélyi Helikon íróközösségnek, az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, a Kemény Zsigmond Társaságnak. Egyik alapítója az Erdélyi Magyar Írói Rendnek. Amellett, hogy a tárlaton látható plakátokról végigkövethető az írónő életútja, néhány hozzá vagy általa írt levélből is értesülhetünk azokról a küzdelmes évekről, melyekben kifejtette munkásságát. Kiderül például az is, hogy Máriának és családjának sok nehézséggel kellett megküzdenie, de írótársai, barátai mindig kiálltak mellette, és a lehetőségekhez mérten még anyagi támogatásban is részesítették.
Nővére, a festőművész Dóczyné Berde Amália 1886-ban született, gyermekkorától rajzolt és festett. Tanítóképzőt végzett, de rajztanárként is működött a nagyenyedi kollégiumban. Münchenben tanult, azonban stílusának kialakulását a nagybányai festőiskola mesterei, Réti István és Thorma János határozták meg. Bejárta a Székelyföldet, Kalotaszeget, Torockót: többek között ezeken az utakon szerzett élményeit rögzítette vászonra. Amál azonban nemcsak festett, hanem írt is: benyomásait, megfigyeléseit korabeli napilapok közölték. A református múzeum kiállításán több alkotása is megtekinthető, ezek jó része a családi hagyatékból származik. Az egyik festmény valóságos kuriózum: a művésznő saját fiát, ifj. Dóczy Ferenc világutazót készült megfesteni. A fiatalember azonban a kép felvázolása után tragikus körülmények között elhunyt, így az arc már Berde László teológushallgatót mutatja.
A Tőkés gyerekek gyakorlatilag Amál közvetlen közelében nőttek fel, így életének szemtanúiként emlékeznek a művészre, aki hosszú és tartalmas életet élt, három nappal 90. születésnapja előtt, 1976. december 12-én hunyt el.
A két Berde lányra emlékező, kiválóan összeállított kiállítás, amelynek kurátora Szebeni Zsuzsa színház- és irodalomtörténész, november 5-ig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!