Ellentmondásos, de látványos bosszú a békéért

Az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (2011) óta valóban van értelme a térhatású technikát követő filmeknek, ebből a szempontból az április végén bemutatott Bosszúállók: Ultron kora (Avengers: Age of Ultron, 2015) sem okoz csalódást.

A képregényvilágot mozivá varázsoló Marvel-univerzum friss darabja a 2012-es Bosszúállók folytatása, ám mivel több szuperhőst is felvonultat, egyszerre több előző alkotáshoz és főhőshöz is kapcsolódik. A legújabb Bosszúállókban az Amerika kapitányból (Chris Evans), Vasemberből (Robert Downey Jr.), Thorból (Chris Hemsworth), Hulkból (Mark Ruffalo), Fekete özvegyből (Scarlett Johansson) és Sólyomszemből (Jeremy Renner) álló csapat folytatja már megkezdett harcát a sci-fi köntösben náci elemeket viselő Hydra nevű bűnszervezet ellen, amely Loki (Thor, a skadináv mitológiából közvetlenül ihletettföldöntúli isten előző részben legyőzött öccse) titokzatos lándzsáján végez kísérleteket. A Hydra munkája során felmerül az akciófilmekből eltűnni nem akaró Kelet-Európa toposz: Szokovia kitalált városa tovább erősíti a kommunizmus jeleit magán viselő, gazdaságilag elmaradott, de alapvetően jó szándékú emberekkel teli kontinensrész képzetét. Az új ellenségek közt felbukkanó, emberfeletti képességekkel bíró ikerpár tökéletes példái ennek.

Az Ultron kora Marvel-univerzum „időben” számítva A SHIELD ügynökei című tévéfilmsorozattal párhuzamosan játszódik, hiszen a világbiztonságra vigyázó szupertitkos ügynökség már nem létezik. A bosszúállók megszerzik a lándzsát, s miután abban egy rendkívül fejlett mesterséges intelligenciát fedeznek fel, ötvözik a már létező számítógépes hálózatukkal. Ám a kísérlet balul sül el, egy Ultron nevű szupergonosz elméje bújik elő rejtekéből, s ezzel kezdetét veszik azok a problémák, melyeket az egyre szétesőbb Bosszúálló csapat igyekszik megoldani a világbéke, s végül a Föld megmaradásának érdekében.

A több mint kétórás amerikai akciófilm annak ellenére, hogy tartalmazza a szuperhősfilmek receptjét (felfedezett gonosz és az az elleni küzdelem valamint jól megkomponált képi világgal és izgalmas csatajelenetekkel rendelkezik, a filmbe a rendező, Joseph Whedon mélyebb szálakat is igyekezett becsempészni. A tévés-mozis szakma harmadik családi generációját képviselő New York-i alkotótól nem áll messze sem a horror, sem az animáció, de még Shakespeare világa sem. Munkásságát áttekintve feltűnik az Alien 4 mellett a Toy Story és a Sok hűhó semmiért modernkori adaptációja is, ne csodálkozzunk hát a sokrétű vállalkozáson, melynek haszna igencsak megkérdőjelezhető – főleg a kibontakozni látszó szerelmi szál kapcsán –, bár az idilli család jeleneteit becsempészni már csak az amerikai életstílust bizonyításaként sem volt hiábavaló.

Ugyanakkor a film továbbra is a csapattá válás kérdését feszegeti. Egyéni és közös érdekek, félelmek leküzdése, barátság, biztonság, jó-rossz, hit, remény, szeretet, de mindenekfelett emberiesség és béke a legújabb Marvel-film kulcsszavai. Mert annak ellenére, hogy hőseink nem átlagosak, az átlagos emberhez szólnak már-már madáchi magaslatokból, hisz az „ember küzdj és bízva bízzál” jelszavait juttatják eszünkbe.

A 250 millió dolláros költségvetésű produkció világszerte sikert hozott a gyártóknak, bár a nézők részéről nem csak simogatás jutott. Akinek pedig nagyon tetszett a sajátos bosszú a békéért, már „csak” három évet kell várnia Robert Downey Jr. színészi brillírozására Thor kalapácsának csapásai közepette, ugyanis akkor várható a következő Bosszúállók rész. Üröm az örömben, hogy a 2018-as bemutató egy két darabból álló történet első fele lesz, ami várhatóan 2019-ben zárul. Addig viszont bármikor elfogyaszthatunk egy shaormát, ami az Ultron korában való említés óta állítólag igazi divatétellé avanzsált.