
2015. október 27., 21:472015. október 27., 21:47
Egy, a Marson játszódó filmnek aligha hozhat bármi jobb hírverést, mint az, ha a NASA épp a premierje előtt néhány nappal tesz szenzációs bejelentést arról, hogy bebizonyosodott: folyékony halmazállapotú víz található a vörös bolygón. Pedig a Mentőexpedíciónak (a film magyar címe meglehetősen érthetetlen, hiszen már a könyv is az eredeti cím tükörfordításával, A marsi címen fut, ami sokkal jobban megragadja a sztori lényegét) nincs szüksége „háttértámogatásra”: a film az utóbbi évek egyik legjobb, legprecízebb, legfeszesebb tempójú és történetvezetésű tudományos-fantasztikus mozija.
A film alapjául Andy Weir regénye szolgált, amely először ingyenesen hozzáférhető formában jelent meg az interneten, aztán a nagy közönségsikert látva a kiadók is lecsaptak rá. Receptje egyszerű: az űrkutatás, a fizika és a kémia ma ismert szabályaira alapozva dolgoz ki egy hihető, mégis fantasztikus történetet.
A sztori valamikor a közeli jövőben játszódik, amikor a NASA eljut addig, hogy embereket küldjön a Marsra tudományos kutatásokat végezni. A hattagú stáb azonban egy erős porvihar miatt idő előtt távozni kényszerül, a csapat botanikus-gépészmérnökét, Mark Watney-t pedig közben telibe találja egy, a vihar által leszakított antenna, megsebesítve őt és tönkre téve űrruhájának életfunkciókat mérő berendezését. Társai ezért halottnak hiszik, és elindulnak vissza a Földre. Watney azonban magához tér, és úgy dönt: a már felépített bázis – a Lak – nyújtotta lehetőségeket, valamint saját kreativitását kihasználva mindent megtesz az ellen, hogy a Marson kelljen meghalnia még azelőtt, hogy a következő, négy év múlva esedékes expedíció megérkezne.
A történet legnagyobb erénye az, hogy tudományos-fantasztikus műfajmeghatározásból nem hanyagolja el a tudományos részt, sőt gyakorlatilag arra helyezi a fő hangsúlyt. A marsi porvihar hevességétől eltekintve minden elem hihető és megalapozott – kezdve a létfenntartó berendezések működésétől azon át, hogy a főhős az űrhajósok ürülékét és a Földről hozott talajmintákat felhasználva burgonyatermesztésbe kezd, biztosítandó az élelmet az előtte álló négy évre, egészen addig, hogy a Pathfinder Mars-járó kommunikációs rendszerét felkutatva és beüzemelve kapcsolatba lép a földi irányítással.
A feszes történet annak ellenére is minden percében lebilincselő, hogy nincsenek látványos akciójelenetek, deus ex machina jellegű megoldások: egy jól kiképzett, szakterületének ismereteit szakszerűen és kreatívan alkalmazó, erős egyéniségű űrhajós erőfeszítéseit láthatjuk az életben maradás érdekében. Ezen erőfeszítésekhez persze a kommunikáció helyreállítását követően a földi irányító személyzet is tevékenyen hozzájárul, ez pedig amolyan Apolló 13-ba oltott Robinson Crusoe-történetté avatja a filmet.
A filmből nem hiányzik a humor és az önirónia sem, a főszereplő Matt Damon alakítása pedig hibátlan: hihetetlen beleéléssel hozza a magára maradt, csak saját tudására utalt, hatalmas lelki erővel rendelkező figurát (talán azért is, mert ugyanezt a karaktert már „gyakorolhatta” az elmúlt időszak másik nagy sci-fi-dobása, a Csillagok között dr. Mannjeként).
Mentőexpedíció
The Martian – amerikai sci-fi, 136 perc, 2015). Rendezte: Ridley Scott. Szereplők: Matt Damon, Jessica Chastain, Kristen Wiig, Jeff Daniels, Michael Pena, Sean Bean. Írta: Andy Weir regénye alapján Drew Goddard. Kép: Dariusz Wolski. Értékelés az 1–10-es skálán: 9
A Mentőexpedíció – bár a történet 2011-ben született – valahogy a klasszikus, 60-as évekbeli sci-fik hangulatát idézi, akár Asimov is írhatta volna. Nem csupán azért, mert a tudományos tényeket igyekszik a lehető legnagyobb tiszteletben tartani, hanem azért is, mert kissé talán már túlságosan is naiv, töretlen optimizmus jellemzi – fő eleme, hogy az ember mindig, minden körülmények között, a legmostohább és reménytelenebb viszonyokat is legyőzve képes diadalt aratni az elemek, illetve ez esetben az idegen bolygó és az űr fölött.
De ezt nincs amiért felróni neki: éppen ettől a nosztalgikus hangvételtől válik emberközeli, szerethető, emlékezetes filmmé.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!