Kolozsváron két jelentős kiállítást is látogathatnak ezekben a hetekben a művészetkedvelők: a közelmúltban nyitotta meg kapuit Mircea Vremir kolozsvári festőművész retrospektív kiállítása, valamint a magyarországi Caffart Képzőművészeti Egyesült tárlata.
2017. április 11., 22:222017. április 11., 22:22
Az 1991-ben elhunyt Mircea Vremir 85. születési évfordulóján (1932. március 19-én látta meg a napvilágot a Neamţ megyei Lipoveni-ben) életművét bemutató tárlat nyílt március 22-én két helyszínen: a művész nagyobb méretű festményeit a Bánffy-palota Művészeti Múzeumában, a grafikákat és szobrászati alkotásokat a Quadro Galériában állították ki. A méltatlanul háttérbe szorult Mircea Vremir festőművész, szobrász, grafikus, tanár gyakorlatilag egész életét a kincses városban élte le. Itt alkotott, itt tanított haláláig, Kolozsvárott teljesedett ki életműve.
Szobrász vésőnyomok vásznon
Ha csak önarcképeire tekintünk, azonnal feltűnnek a kemény, határozott ecsetvonások, vagy ahogyan Székely Sebestyén György művészettörténész, a kolozsvári Quadro Galéria vezetője fogalmazott: „Mircea Vremir gesztusai olyanok, mintha egy szobrász kemény, nyers vésőnyomokat hagyna.” A festő csendéletei, tájképei pedig olyan érzést keltenek a látogatóban, amikor belép a kiállítóterem ajtaján, mintha egy csodálatos tavaszi napon egy virágos rétre tévedt volna. Láthatunk a kiállításon két, talált tárgyakból készült fémszobrot is, amelyek ipari jellegük miatt elütnek a természetközeli látásmódban készült képektől. Érdekes, hogy a festőművész amolyan „csináld magad” elvet követett: festményeinek kereteit is maga készítette, ezzel is növelve alkotásainak értékét. Vremirnek több művészi korszaka volt, ám munkásságának legfontosabb eleme a szintézis, ahogyan erre a tárlat kurátora, Dan Breaz is felhívta a figyelmet. A tárlat megnyitóján azt is elmondta, hogy a művész munkássága több figyelmet érdemelne, egyes munkáit restaurálni kellene, hiszen voltak olyan alkotások, amelyeket szeretett volna beválogatni a kiállítás anyagába, ám azok állapota miatt nem tehette. A Fény síkjai című tárlat április 14-ig tekinthető meg a két helyszínen.
Rejtő és a művészcsoport
A Vremir-retrospektíva megnyitója után alig néhány nappal a Bánffy-palotában újabb kiállítás nyitotta meg kapuit: ezúttal a magyarországi Caffart Képzőművészeti Egyesület tizenkét tagja állítja ki munkáit. A kiállító művészek: Aknay János, Ferencz S. Apor, Filp Csaba, Horváth Roland, László János, Őry Annamária, Pap Gitta, Pinczés József, Puha Ferenc, Rékasi Attila, Sütő Róbert és Török Ferenc. A Caffart név megértéséhez az egyesület magyarázatot is fűz honlapján Rejtő Jenő A Sárga Garnizon című művéből idézve. Ami mutatja, hogy bár az alkotás komoly dolog, azért ennek lehetnek – akárcsak mindennek az életben – nem éppen halálosan komoly oldalai is. A cafard tulajdonképpen többfázisú légiós betegség, sivatagi őrület, ámokfutás, amikor az ember melankóliába esik, majd csak egy vágya marad: ölni! „Ha megfékezik és összekötözik, ez csak hosszabbítja kínját, mert órákon belül úgyis végez vele az agyérgörcs” – írja Rejtő. Az egyesület nevének kitalálói a cafard szót csavarták meg Caffart-nak. A tárlat anyaga nem vall valami gyilkos hajlamú művészekre, sőt nagyon is üdítő a sokféle stílusjegyet magán viselő kiállítás. A művészek között találunk erdélyi származásút is (Török Ferenc például Székelyudvarhely szülöttje, Ferencz S. Apor csíkszeredai), nagyon fiatalt (Őry Annamária, Pap Gitta, Pinczés József) és Kossuth-díjast is (Aknay János, akinek munkásságát nemrég a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével is elismerték). És éppen a korosztályos, valamint a művészi változatosság adja meg a tárlat vonzerejét. A Visibilitas nevet viselő kiállítás április 30-ig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok