
A Lunda zenekar dalai gyakran társulnak szerelmi vagy társadalomkritikai mondanivalóval
Fotó: Csomor Orsi
Zenei stílusok, korosztályok és emberek között szeretne kapcsolatot építeni a Lunda zenekar. A főként Budapesten működő, Erdélyben is gyakran fellépő együttes gyergyószentmiklósi énekesnője, Imecs Anita az elmúlt évek sikerélményeiről, készülő nagylemezükről, idei koncertjeikről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2024. május 25., 09:512024. május 25., 09:51
2024. május 25., 10:552024. május 25., 10:55
– Idén ünnepeltétek a zenekar megalakulásának harmadik évfordulóját. Hogyan tekintetek vissza az elmúlt időszakra, milyen mérföldkövek voltak az együttes életében?
– Bizony, a zenekar idén februárban ünnepelte a 3. születésnapját, amit egy őrületes koncerttel koronáztunk meg a budapesti Három Hollóban. Szerintem ez volt az eddigi egyik legjobban sikerült koncertünk. Azt gondolom, hogy igencsak szép és eredményes éveket tudhatunk magunk mögött.
Mindegyiknek megvolt a maga sajátos hangulata. 2021-ben díjaztak minket a székelyudvarhelyi Siculus fesztiválon. 2022-ben elnyertük a Légrádi Antal Tehetségkutató harmadik helyezését és a paksi Pop-Rock-Jazz fesztivál első helyezését számos díjjal. Ugyanakkor volt alkalmunk kétszer is bemutatkozni a Duna TV Szerencseszombat című adásában.
– A zenekar névadója, a lunda egy olyan madár, amely repülni és úszni is tud egyaránt, így kapcsolatban áll a földdel és az éggel. Mit szerettettek volna ezzel szimbolizálni?
– Kapcsolatot szeretnénk építeni bizonyos zenei stílusok, korosztályok és emberek között. Azt szeretnénk, hogyha a zenénkben mindenki kicsit megtalálná önmagát. A dalaink gyakran társulnak szerelmi vagy társadalomkritikai mondanivalóval. Próbálunk ezekről a dolgokról árnyaltan beszélni, de ugyanakkor amellett, hogy rávilágítunk ezekre a dolgokra,
Imecs Anita szerint szép és eredményes éveket tudhatnak maguk mögött
Fotó: Facebook/Lunda zenekar
– A Kőbányai Zenei Stúdió falai között találtál rá zenésztársaidra, köztük még vannak erdélyi származásúak, illetve változott-e az eredeti felállás?
– Csak én származom Erdélyből, a fiúk magyarországiak, Budapesten szoktunk működni többnyire, itt is próbálunk. Gyakran látogatunk Erdélybe is különböző koncertek vagy forgatás miatt. Például a legutóbbi videóklipünk forgatása Gyergyószentmiklós környékén zajlott. Öten vagyunk a zenekarban, tavaly ősszel történt egy basszusgitáros tagcserénk és idén februárra egészültünk ki az új tagunkkal. A jelenlegi formáció: Imecs Anita – ének, Bognár Levente – gitár, Drozdik Sándor – billentyű, Popovics Mátyás – dob, Bellus Bence- basszusgitár.
– Mennyiben segítette a szakmai előmeneteleteket, hogy a 2021-es Siculus-díjnak köszönhetően stúdiózási lehetőséget nyertetek?
– Őszintén szólva a nyereménynek nagyon örültünk és úgy gondolom, hogy lendületet adott a zenekar számára, viszont a felvételt sajnos nem tudtuk felhasználni érdemben.
– Azóta több sikeres dalotok jelent meg, és már az első lemez is láthatáron van.
– A legelső komolyabb dalunk, amelyhez egy igényesebb videóklip társult a „Körbeér az este”. Az utóbbi időben két zeneművünk jelent meg, amit érdemes kiemelni: az egyik a „Lila köd”, ami egy balatonfüredi vízi színpados koncertklippel társult, ezt kifejezetten nagyon szeretik a koncerteken az emberek, és a legutóbb megjelent messze című dalunk,
Ezeket szerintem mindenképp érdemes meghallgatni/megtekinteni. És készülünk a lemezzel, amely valószínűleg nyáron fog megjelenni új dalokkal. Jelenleg zajlanak a rögzítési munkálatok.
Az együttes Budapesten és Erdélyben egyaránt fellép idén
Fotó: Facebook/Lunda zenekar
– Milyen terveitek vannak az idei évre, mikor láthat legközelebb az erdélyi közönség?
– Ahogy korábban is említettük készülünk kiadni az első közép-/nagylemezünket. Nemrégiben kaptunk egy felkérést egy gyerekotthontól, amelynek készítenünk kellett egy himnuszt az ott lakó gyerekek számára. Ezt fogjuk előadni egy koncert keretében a felvétel mellett. Budapesten idén többnyire klubkoncertjeink lesznek. Erdélyben pedig biztosan találkozunk nyáron az Egyfeszten, augusztus 4-én, a Hegyilevegő Udvarban, és még lehet, hogy más helyeken is. Várunk mindenkit a gyergyói koncertünkre, és a további eseményekért érdemes figyelni a zenekar oldalát.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!