A Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató műsor fordulópontot jelentett a szamosújvári zenekar életében
Fotó: MTVA
Az Ördöngös zenekar a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató műsorban tett nagyobb ismeretségre szert, a szamosújvári zenészek azonban a táncházak vendégeiként is elnyerték a műfaj kedvelőinek tetszését. Szabó Boglárka, a zenekar énekese a megalakulásról, a verseny hozadékáról és a Kallós Zoltán kevéssé ismert gyűjtéseit bemutató népzenei koncertről beszélt lapunknak.
2019. augusztus 10., 07:542019. augusztus 10., 07:54
– A zenekar 2015-ös megalakulását követően számos táncházban, néptáncfesztiválon találkozhatott veletek a közönség. Milyen céllal hoztátok létre az Ördöngös zenekart?
– A zenekart már a kezdetektől erős barátság köti össze. Mindig jól esett közösen muzsikálni és ez indított el minket az úton. Amióta létezünk, egyenként és zenekari szempontból is folyton tanulunk, fejlődünk.
– A Fölszállott a páva tehetségkutató műsorban már több alkalommal megmutattátok tehetségeteket. Hogyan éltétek meg a fellépéséket, milyen tapasztalattal tértetek haza?
Lelkesen mentünk Budapestre, és jó szájízzel tértünk haza. Úgy gondoljuk, a műsorban olyan emberekkel kötöttünk barátságot, akikre mindig számíthatunk. Ez volt a legnagyobb ajándék, amit ott kaphattunk. Ezek az emberek bátorítottak minket fellépés előtt, alatt és után is.
– Mennyiben segítette szakmai előmeneteleteket a televíziós szereplés, illetve az, hogy 2017-ben bejutottatok a verseny döntőjébe?
– A verseny által sokkal többen megismerhettek bennünket. Sokat számít egy ilyen jellegű esemény a zenekarok életében. A műsor után rengeteg felkérést kaptunk, egyre több helyre hívtak koncertezni, táncházakban muzsikálni. A verseny idején pedig sok szakmai tanácsot kaptunk mentorunktól, Porteleki Lászlótól, illetve Nyitrai Mariannától, akikkel azóta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.
– Idén tavasszal ti is részt vettetek Kallós Zoltán kevéssé ismert gyűjtéseit bemutató népzenei koncerten. Milyen érzés volt a 20. század legkiemelkedőbb magyar népzenegyűjtőjének anyagával foglalkozni?
– Megtisztelve éreztük magunkat, amikor Pávai István népzenegyűjtő felkért a székelyudvarhelyi előadásra. Elsősorban azért, mert mindnyájunknak szoros kapcsolata volt Zoli bácsival, másrészt Pávai István bizalommal fordult hozzánk.
– Az előadáson kívül népdal- és néptáncoktatással is foglalkoztok?
– A zenekar néhány tagja már két éve oktat a szamosújvári Téka Alapítványnál. Prímásaink, Hunor és Bence, hegedűoktatást tartanak, jómagam népdal-, illetve néptánctanítással is foglalkozom. Természetesen a néptáncoktatáshoz szükség van egy fiúra és egy lányra, ebben Bence segít nekem. Brácsásaink és bőgősünk is mindig lelkesen besegít, ha valahol szükség van.
– Szamosújváron, illetve a tágabb Mezőségen mekkora hagyománya van a népzenélésnek? A fiatalabb vagy inkább az idősebb generáció foglalkozik ezzel?
– Szamosújváron nem fenyeget veszély, mivel egyre több az utánpótlás mind zene-, mind énektéren.
A népzenének most már van egy jó alapja, hagyománya. Annál meghatóbb érzés nincs, mint amikor egy pici gyerek azt mondja: úgy szeretnék zenélni, mint te. Ha viszont a szűkebb Mezőséget tekintjük, vannak még települések, ahol idős emberek is kedvet kapnak a népzene tanulásához.
– Milyen hosszabb távú céljai vannak a zenekarnak?
– Egyelőre nem tervezünk nagyszabású dolgokat. Sokszor járunk közösen próbálni mesterképzésekre. Nem érezzük azt, hogy eltávolodunk egymástól. Ha felkérés érkezik és szabad az időpont, mindig szívesen elvállaljuk. Legközelebb a Méra világzenei csűrfesztiválon találkozhat velünk a közönség, majd a kalotaszentkirályi és válaszúti tánctáborokban, illetve szeptemberben a budapesti Fonóban.
Bede Laura
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!