A Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató műsor fordulópontot jelentett a szamosújvári zenekar életében
Fotó: MTVA
Az Ördöngös zenekar a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató műsorban tett nagyobb ismeretségre szert, a szamosújvári zenészek azonban a táncházak vendégeiként is elnyerték a műfaj kedvelőinek tetszését. Szabó Boglárka, a zenekar énekese a megalakulásról, a verseny hozadékáról és a Kallós Zoltán kevéssé ismert gyűjtéseit bemutató népzenei koncertről beszélt lapunknak.
2019. augusztus 10., 07:542019. augusztus 10., 07:54
– A zenekar 2015-ös megalakulását követően számos táncházban, néptáncfesztiválon találkozhatott veletek a közönség. Milyen céllal hoztátok létre az Ördöngös zenekart?
– A zenekart már a kezdetektől erős barátság köti össze. Mindig jól esett közösen muzsikálni és ez indított el minket az úton. Amióta létezünk, egyenként és zenekari szempontból is folyton tanulunk, fejlődünk.
– A Fölszállott a páva tehetségkutató műsorban már több alkalommal megmutattátok tehetségeteket. Hogyan éltétek meg a fellépéséket, milyen tapasztalattal tértetek haza?
Lelkesen mentünk Budapestre, és jó szájízzel tértünk haza. Úgy gondoljuk, a műsorban olyan emberekkel kötöttünk barátságot, akikre mindig számíthatunk. Ez volt a legnagyobb ajándék, amit ott kaphattunk. Ezek az emberek bátorítottak minket fellépés előtt, alatt és után is.
– Mennyiben segítette szakmai előmeneteleteket a televíziós szereplés, illetve az, hogy 2017-ben bejutottatok a verseny döntőjébe?
– A verseny által sokkal többen megismerhettek bennünket. Sokat számít egy ilyen jellegű esemény a zenekarok életében. A műsor után rengeteg felkérést kaptunk, egyre több helyre hívtak koncertezni, táncházakban muzsikálni. A verseny idején pedig sok szakmai tanácsot kaptunk mentorunktól, Porteleki Lászlótól, illetve Nyitrai Mariannától, akikkel azóta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.
– Idén tavasszal ti is részt vettetek Kallós Zoltán kevéssé ismert gyűjtéseit bemutató népzenei koncerten. Milyen érzés volt a 20. század legkiemelkedőbb magyar népzenegyűjtőjének anyagával foglalkozni?
– Megtisztelve éreztük magunkat, amikor Pávai István népzenegyűjtő felkért a székelyudvarhelyi előadásra. Elsősorban azért, mert mindnyájunknak szoros kapcsolata volt Zoli bácsival, másrészt Pávai István bizalommal fordult hozzánk.
– Az előadáson kívül népdal- és néptáncoktatással is foglalkoztok?
– A zenekar néhány tagja már két éve oktat a szamosújvári Téka Alapítványnál. Prímásaink, Hunor és Bence, hegedűoktatást tartanak, jómagam népdal-, illetve néptánctanítással is foglalkozom. Természetesen a néptáncoktatáshoz szükség van egy fiúra és egy lányra, ebben Bence segít nekem. Brácsásaink és bőgősünk is mindig lelkesen besegít, ha valahol szükség van.
– Szamosújváron, illetve a tágabb Mezőségen mekkora hagyománya van a népzenélésnek? A fiatalabb vagy inkább az idősebb generáció foglalkozik ezzel?
– Szamosújváron nem fenyeget veszély, mivel egyre több az utánpótlás mind zene-, mind énektéren.
A népzenének most már van egy jó alapja, hagyománya. Annál meghatóbb érzés nincs, mint amikor egy pici gyerek azt mondja: úgy szeretnék zenélni, mint te. Ha viszont a szűkebb Mezőséget tekintjük, vannak még települések, ahol idős emberek is kedvet kapnak a népzene tanulásához.
– Milyen hosszabb távú céljai vannak a zenekarnak?
– Egyelőre nem tervezünk nagyszabású dolgokat. Sokszor járunk közösen próbálni mesterképzésekre. Nem érezzük azt, hogy eltávolodunk egymástól. Ha felkérés érkezik és szabad az időpont, mindig szívesen elvállaljuk. Legközelebb a Méra világzenei csűrfesztiválon találkozhat velünk a közönség, majd a kalotaszentkirályi és válaszúti tánctáborokban, illetve szeptemberben a budapesti Fonóban.
Bede Laura
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!