
A Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató műsor fordulópontot jelentett a szamosújvári zenekar életében
Fotó: MTVA
Az Ördöngös zenekar a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató műsorban tett nagyobb ismeretségre szert, a szamosújvári zenészek azonban a táncházak vendégeiként is elnyerték a műfaj kedvelőinek tetszését. Szabó Boglárka, a zenekar énekese a megalakulásról, a verseny hozadékáról és a Kallós Zoltán kevéssé ismert gyűjtéseit bemutató népzenei koncertről beszélt lapunknak.
2019. augusztus 10., 07:542019. augusztus 10., 07:54
– A zenekar 2015-ös megalakulását követően számos táncházban, néptáncfesztiválon találkozhatott veletek a közönség. Milyen céllal hoztátok létre az Ördöngös zenekart?
– A zenekart már a kezdetektől erős barátság köti össze. Mindig jól esett közösen muzsikálni és ez indított el minket az úton. Amióta létezünk, egyenként és zenekari szempontból is folyton tanulunk, fejlődünk.
– A Fölszállott a páva tehetségkutató műsorban már több alkalommal megmutattátok tehetségeteket. Hogyan éltétek meg a fellépéséket, milyen tapasztalattal tértetek haza?
Lelkesen mentünk Budapestre, és jó szájízzel tértünk haza. Úgy gondoljuk, a műsorban olyan emberekkel kötöttünk barátságot, akikre mindig számíthatunk. Ez volt a legnagyobb ajándék, amit ott kaphattunk. Ezek az emberek bátorítottak minket fellépés előtt, alatt és után is.
– Mennyiben segítette szakmai előmeneteleteket a televíziós szereplés, illetve az, hogy 2017-ben bejutottatok a verseny döntőjébe?
– A verseny által sokkal többen megismerhettek bennünket. Sokat számít egy ilyen jellegű esemény a zenekarok életében. A műsor után rengeteg felkérést kaptunk, egyre több helyre hívtak koncertezni, táncházakban muzsikálni. A verseny idején pedig sok szakmai tanácsot kaptunk mentorunktól, Porteleki Lászlótól, illetve Nyitrai Mariannától, akikkel azóta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.
– Idén tavasszal ti is részt vettetek Kallós Zoltán kevéssé ismert gyűjtéseit bemutató népzenei koncerten. Milyen érzés volt a 20. század legkiemelkedőbb magyar népzenegyűjtőjének anyagával foglalkozni?
– Megtisztelve éreztük magunkat, amikor Pávai István népzenegyűjtő felkért a székelyudvarhelyi előadásra. Elsősorban azért, mert mindnyájunknak szoros kapcsolata volt Zoli bácsival, másrészt Pávai István bizalommal fordult hozzánk.
– Az előadáson kívül népdal- és néptáncoktatással is foglalkoztok?
– A zenekar néhány tagja már két éve oktat a szamosújvári Téka Alapítványnál. Prímásaink, Hunor és Bence, hegedűoktatást tartanak, jómagam népdal-, illetve néptánctanítással is foglalkozom. Természetesen a néptáncoktatáshoz szükség van egy fiúra és egy lányra, ebben Bence segít nekem. Brácsásaink és bőgősünk is mindig lelkesen besegít, ha valahol szükség van.
– Szamosújváron, illetve a tágabb Mezőségen mekkora hagyománya van a népzenélésnek? A fiatalabb vagy inkább az idősebb generáció foglalkozik ezzel?
– Szamosújváron nem fenyeget veszély, mivel egyre több az utánpótlás mind zene-, mind énektéren.
A népzenének most már van egy jó alapja, hagyománya. Annál meghatóbb érzés nincs, mint amikor egy pici gyerek azt mondja: úgy szeretnék zenélni, mint te. Ha viszont a szűkebb Mezőséget tekintjük, vannak még települések, ahol idős emberek is kedvet kapnak a népzene tanulásához.
– Milyen hosszabb távú céljai vannak a zenekarnak?
– Egyelőre nem tervezünk nagyszabású dolgokat. Sokszor járunk közösen próbálni mesterképzésekre. Nem érezzük azt, hogy eltávolodunk egymástól. Ha felkérés érkezik és szabad az időpont, mindig szívesen elvállaljuk. Legközelebb a Méra világzenei csűrfesztiválon találkozhat velünk a közönség, majd a kalotaszentkirályi és válaszúti tánctáborokban, illetve szeptemberben a budapesti Fonóban.
Bede Laura
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!