
Magyarfenesi utcarészlet
A képzőművészetet tanult ,,szabadidős alkotók” közül sokan járnak hasonló cipőben, mint Bazsó Mária magyarfenesi festő és grafikus, akit ugyan szűkebb környezete ismer, de arra már nincs ideje és lehetősége, hogy ,,főállású” képzőművészként a nagyvilágnak is megmutathassa alkotásait. A Kolozsvárhoz közeli kalotaszegi faluban élő grafikus és fetőművész főállásban nyomdaipari cégnél dolgozik, szabadidejében pedig képzőművészeti kiállításra készül.
2023. június 05., 08:412023. június 05., 08:41
2023. június 05., 10:272023. június 05., 10:27
– Televízióban, rádióban, sajtóban és közösségi oldalakon tengernyi reklámmal találja szembe magát az ember, a hirdetések készítőiről azonban keveset tudunk. A képzőművészeti egyetem diákjaként korán elkötelezted magad a műfaj mellett. Mi vonzott erre a területre?
– Igazából nyári diákmunkát kerestem az első egyetemi év végén. A kilencvenes években a diákmunka még nem volt elterjedve Romániában, ezért is őrültem, amikor a kolozsvári Vitrina Felix Media reklámcéghez felvettek nyári munkára. Megszerettem és ottragadtam. Kiváló tanulóiskola volt: a reklámgrafika akkoriban még gyerekcipőben járt és az egyetemi képzéssel párhuzamosan sajátíthattam el. Hat évig jártam a kolozsvári Ion Andreescu képzőművészeti egyetem ipari textilszakára, közben a reklámcégnél dolgoztam.
A magyarfenesi református templom
– Milyen megrendelésekkel foglalkoztatok a kilencvenes években Erdély egyik legjelentősebb reklámkészítő vállalatánál?
– Komplex reklámkampányokat vállaltunk el a nyomtatott lapok, a televízió, a rádió és a reklámpannókon történő megjelenítésre. A csapattal részt vettem arculattervezésben és a teljes reklámkampány kigondolásában. A megrendelő elképzelése szerint kellett kigondoljuk a kampányt és azokat az üzeneteket, amelyekkel a célközönséget meg lehetett szólítani.
Nagy költségvetésű reklámkampányokat rendeltek tőlünk, ahova bedolgoztak modellelek, színészek, fotósok: népes csapat állt egy-egy televíziós vagy rádiós reklám klipp, vagy a sajtóban megjelenő hirdetések mögött.
Bazsó Mária legszebb szabadidőfoglalkozása a festés
– Milyen emlékezetesebb reklámok kidolgozásában vettél részt?
– Több kolozsvári cégnek – a női fehérneműket gyártó Argosnak, a kozmetikumokat előállító és forgalmazó Farmecnek vagy a Dacia Felix Banknak – készítettünk rendszeresen reklámokat. Emlékezetes volt az akkoriban legnagyobb romániai biztosító, az Ardaf egyik megrendelése. A számítógépes megoldások még gyerekcipőben jártak, ezért ,,élőben” kellett az árvízkárt lefilmezni és fényképezni.
Mindez komplex megoldásokat, csapatmunkát és sok-sok ötletelést feltételezett, amíg kialakult a végleges forma, ami alkotóknak és megrendelőnek egyaránt elnyerte a tetszését.
Népviseletbe öltözött kalotaszegi pár
– A kétezres évek elején váltottál, otthagytad a reklámgrafikát...
– Négy évre családostól kimentünk az Egyesült Államokba. Akkoriban vált divattá, hogy a fiatalok pénzkereset céljából elkezdtek külföldre járni. Aki korábban kiment, az félévnyi amerikai keresetéből garzonlakást vásárolhatott Erdélyben. Nem csak a fizetések voltak nagyon alacsonyak Romániában, hanem a lakásárak is. Mire hazatértünk, már folyamatosan nőttek az ingatlanárak, de némi kiegészítéssel mégis sikerült egy tömbházlakást vásárolnunk Kolozsváron az Amerikában megkeresett pénzből.
A kolozsvári Szent Mihály templom
– Olyan ember számára, aki gyerekkora óta szeret rajzolni – ezért négy évig képzőművészeti középiskolába és hat évet képzőművészeti egyetemre jártál –, mennyire hiányzik az életéből a valódi festészet és grafika? Az a fajta alkotás, amikor a képzőművész a ,,személytelen” műfajok helyett saját tehetségét mutathatja meg a világnak?
– Mindig nagyon szerettem rajzolni és festeni, de számomra is egyértelművé vált, hogy a képzőművészeti szenvedélyt csak szabadidőmben űzhetem, mert valamiből meg kell élni. Az egykori 25 végzős közül – akik a kilencvenes évek második felében szereztünk egyetemi diplomát a Ion Andreescu egyetemen –, gyakorlatilag két ember él meg festészetből és grafikából, a többiek más területen dolgoznak. Az arány nagyjából a mostani végzősök között is hasonló. Régebb iskolai rajztanár vagy tervezőmérnök lett egy-egy ruhaipari gyárban a képzőművész, ma a többség a számítógépes szakmák világában próbál elhelyezkedni, ahol részben hasznosíthatja képzőművészeti tudását. Keveseknek adatik meg, hogy festészetből, grafikából éljenek meg, hogy kiállítások révén sztárokká váljanak. Olyanná, akinek neve van a képzőművészetben, ami garancia arra, hogy alkotásait jó áron tudja értékesíteni. Sokszor feltettem magamban a kérdést, hogy mennyire hiányzik az életemből az igazi képzőművészet? Az, hogy sokkal többet rajzoljak és fessek. Eddig az volt a gond, hogy nem éreztem egyértelmű művészeti mondanivalót, ami elegendő egy egyéni kiállítás megszervezéséhez.
Bazsó Mária a műtermében
– Közben elkezdtél rendszeresen festeni. Sok grafikád, rajzod született Kolozsvárról, festményeket készítsz a kalotaszegi Magyarfenesről, ahonnan szüleid elszármaztak és ahova visszatértél lakni. Mára kialakult az egyéni művészi arcod?
– Miután Amerikából visszatértünk és megszületett a második lányom, bejegyeztettem a saját cégem. Elkezdtem szuvenír grafikákat készíteni és sokszorosítani üzletek számára. Nem panaszkodhatom, elég szép érdeklődés mutatkozott az alkotások iránt. Közben megrendelésre portrékat is készítettem: ezek már egyedi alkotások, amelyeket több festmény és grafika követett. Eldöntöttem, hogy egy éven belül összehozok egy kiállítást. Magyarfenesről eddig hat festményt készítettem: úgy érzem, igény van a kalotaszegi témájú alkotásokra is.
Magyarfenesi látkép
– Pár éve újra elszegődtél grafikai munkatársnak egy nyomdipari cimkegyártó céghez. Az ipari munka mennyire terheli meg a képzőművészeti alkotásban gondolkodó embert?
– Szerencsés helyzetben vagyok, mert szeretem a munkám, nagyon jó munkaközösségben dolgozunk. A napi számítógépes feladataim lelkileg nem lúgoznak ki, de tény, hogy sok időm nem marad képzőművészetre.
Ha családja és gyerekei vannak, minden alkotó számára fontos kiindulópont a biztos anyagi háttér. Ugyanakkor van hozzá tehetségem és szakmai tudásom, hogy rajzoljak és fessek, ami életem legszebb szabadidőfoglalkozásának számít. Néha nehezen fogok hozzá, de amikor elkezdem, nagyon élvezem.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!