
Magyarfenesi utcarészlet
A képzőművészetet tanult ,,szabadidős alkotók” közül sokan járnak hasonló cipőben, mint Bazsó Mária magyarfenesi festő és grafikus, akit ugyan szűkebb környezete ismer, de arra már nincs ideje és lehetősége, hogy ,,főállású” képzőművészként a nagyvilágnak is megmutathassa alkotásait. A Kolozsvárhoz közeli kalotaszegi faluban élő grafikus és fetőművész főállásban nyomdaipari cégnél dolgozik, szabadidejében pedig képzőművészeti kiállításra készül.
2023. június 05., 08:412023. június 05., 08:41
2023. június 05., 10:272023. június 05., 10:27
– Televízióban, rádióban, sajtóban és közösségi oldalakon tengernyi reklámmal találja szembe magát az ember, a hirdetések készítőiről azonban keveset tudunk. A képzőművészeti egyetem diákjaként korán elkötelezted magad a műfaj mellett. Mi vonzott erre a területre?
– Igazából nyári diákmunkát kerestem az első egyetemi év végén. A kilencvenes években a diákmunka még nem volt elterjedve Romániában, ezért is őrültem, amikor a kolozsvári Vitrina Felix Media reklámcéghez felvettek nyári munkára. Megszerettem és ottragadtam. Kiváló tanulóiskola volt: a reklámgrafika akkoriban még gyerekcipőben járt és az egyetemi képzéssel párhuzamosan sajátíthattam el. Hat évig jártam a kolozsvári Ion Andreescu képzőművészeti egyetem ipari textilszakára, közben a reklámcégnél dolgoztam.
A magyarfenesi református templom
– Milyen megrendelésekkel foglalkoztatok a kilencvenes években Erdély egyik legjelentősebb reklámkészítő vállalatánál?
– Komplex reklámkampányokat vállaltunk el a nyomtatott lapok, a televízió, a rádió és a reklámpannókon történő megjelenítésre. A csapattal részt vettem arculattervezésben és a teljes reklámkampány kigondolásában. A megrendelő elképzelése szerint kellett kigondoljuk a kampányt és azokat az üzeneteket, amelyekkel a célközönséget meg lehetett szólítani.
Nagy költségvetésű reklámkampányokat rendeltek tőlünk, ahova bedolgoztak modellelek, színészek, fotósok: népes csapat állt egy-egy televíziós vagy rádiós reklám klipp, vagy a sajtóban megjelenő hirdetések mögött.
Bazsó Mária legszebb szabadidőfoglalkozása a festés
– Milyen emlékezetesebb reklámok kidolgozásában vettél részt?
– Több kolozsvári cégnek – a női fehérneműket gyártó Argosnak, a kozmetikumokat előállító és forgalmazó Farmecnek vagy a Dacia Felix Banknak – készítettünk rendszeresen reklámokat. Emlékezetes volt az akkoriban legnagyobb romániai biztosító, az Ardaf egyik megrendelése. A számítógépes megoldások még gyerekcipőben jártak, ezért ,,élőben” kellett az árvízkárt lefilmezni és fényképezni.
Mindez komplex megoldásokat, csapatmunkát és sok-sok ötletelést feltételezett, amíg kialakult a végleges forma, ami alkotóknak és megrendelőnek egyaránt elnyerte a tetszését.
Népviseletbe öltözött kalotaszegi pár
– A kétezres évek elején váltottál, otthagytad a reklámgrafikát...
– Négy évre családostól kimentünk az Egyesült Államokba. Akkoriban vált divattá, hogy a fiatalok pénzkereset céljából elkezdtek külföldre járni. Aki korábban kiment, az félévnyi amerikai keresetéből garzonlakást vásárolhatott Erdélyben. Nem csak a fizetések voltak nagyon alacsonyak Romániában, hanem a lakásárak is. Mire hazatértünk, már folyamatosan nőttek az ingatlanárak, de némi kiegészítéssel mégis sikerült egy tömbházlakást vásárolnunk Kolozsváron az Amerikában megkeresett pénzből.
A kolozsvári Szent Mihály templom
– Olyan ember számára, aki gyerekkora óta szeret rajzolni – ezért négy évig képzőművészeti középiskolába és hat évet képzőművészeti egyetemre jártál –, mennyire hiányzik az életéből a valódi festészet és grafika? Az a fajta alkotás, amikor a képzőművész a ,,személytelen” műfajok helyett saját tehetségét mutathatja meg a világnak?
– Mindig nagyon szerettem rajzolni és festeni, de számomra is egyértelművé vált, hogy a képzőművészeti szenvedélyt csak szabadidőmben űzhetem, mert valamiből meg kell élni. Az egykori 25 végzős közül – akik a kilencvenes évek második felében szereztünk egyetemi diplomát a Ion Andreescu egyetemen –, gyakorlatilag két ember él meg festészetből és grafikából, a többiek más területen dolgoznak. Az arány nagyjából a mostani végzősök között is hasonló. Régebb iskolai rajztanár vagy tervezőmérnök lett egy-egy ruhaipari gyárban a képzőművész, ma a többség a számítógépes szakmák világában próbál elhelyezkedni, ahol részben hasznosíthatja képzőművészeti tudását. Keveseknek adatik meg, hogy festészetből, grafikából éljenek meg, hogy kiállítások révén sztárokká váljanak. Olyanná, akinek neve van a képzőművészetben, ami garancia arra, hogy alkotásait jó áron tudja értékesíteni. Sokszor feltettem magamban a kérdést, hogy mennyire hiányzik az életemből az igazi képzőművészet? Az, hogy sokkal többet rajzoljak és fessek. Eddig az volt a gond, hogy nem éreztem egyértelmű művészeti mondanivalót, ami elegendő egy egyéni kiállítás megszervezéséhez.
Bazsó Mária a műtermében
– Közben elkezdtél rendszeresen festeni. Sok grafikád, rajzod született Kolozsvárról, festményeket készítsz a kalotaszegi Magyarfenesről, ahonnan szüleid elszármaztak és ahova visszatértél lakni. Mára kialakult az egyéni művészi arcod?
– Miután Amerikából visszatértünk és megszületett a második lányom, bejegyeztettem a saját cégem. Elkezdtem szuvenír grafikákat készíteni és sokszorosítani üzletek számára. Nem panaszkodhatom, elég szép érdeklődés mutatkozott az alkotások iránt. Közben megrendelésre portrékat is készítettem: ezek már egyedi alkotások, amelyeket több festmény és grafika követett. Eldöntöttem, hogy egy éven belül összehozok egy kiállítást. Magyarfenesről eddig hat festményt készítettem: úgy érzem, igény van a kalotaszegi témájú alkotásokra is.
Magyarfenesi látkép
– Pár éve újra elszegődtél grafikai munkatársnak egy nyomdipari cimkegyártó céghez. Az ipari munka mennyire terheli meg a képzőművészeti alkotásban gondolkodó embert?
– Szerencsés helyzetben vagyok, mert szeretem a munkám, nagyon jó munkaközösségben dolgozunk. A napi számítógépes feladataim lelkileg nem lúgoznak ki, de tény, hogy sok időm nem marad képzőművészetre.
Ha családja és gyerekei vannak, minden alkotó számára fontos kiindulópont a biztos anyagi háttér. Ugyanakkor van hozzá tehetségem és szakmai tudásom, hogy rajzoljak és fessek, ami életem legszebb szabadidőfoglalkozásának számít. Néha nehezen fogok hozzá, de amikor elkezdem, nagyon élvezem.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!