2016. december 02., 22:562016. december 02., 22:56
Tímár Tímea
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) marosi szervezete ötödik alkalommal szervezte meg augusztus 27-én az egyre népszerűbb mikházi gazdanapot Gazdanap a Csűrszínházban címmel. Az előző évekhez képest az ide látogatók idén sokkal több programon vehettek részt: szakmai előadások, kulturális fellépések, kézműves-, állat- és gépkiállítások, gulyásfőzés, valamint sikeres gazdák farmjainak a meglátogatása.
Az EMGESZ rendezésében a tagszervezetek részére a mikházi kultúrotthonban került sor a vezetői továbbképzésére. A 21 egyesületet magában foglaló erdélyi gazdaszövetséget minden egyesülettől két személy képviselte. A résztvevőket Csomós Attila, az esemény főszervezője, az RMGE marosi szervezetének elnöke köszöntötte.
A jelenlevők bemutatkozása után került terítékre az EMGESZ, mint ernyőszervezet. Csomortányi István alelnök ismertette az egyesületek és alapítványok létrehozásával és működésével kapcsolatos jogszabályt, valamint az egyesületek és más társulási formákat szabályozó 1991/36-os törvényt. Az előadó az egyesületek vezetőit a törvényi háttérről tájékoztatta: mit kínál a törvényi keret, milyen lehetőségekkel, feladatokkal élhet egy gazdaegyesület.
A találkozó hangsúlyos témája a szövetkezet volt. Több előadó jogi, pénzügyi és gazdasági szempontból járta körül a témát. A 2005/1-es mezőgazdasági szövetkezeti törvényről Csomós Attila tartott összefoglalót, Vajda Margit, a Maros Megyei Pénzügyi Igazgatóság munkatársa az új pénzügyi törvénykönyvnek az egyesületekre vonatkozó előírásairól beszélt. Dr. Kupán Edit agrárközgazdász az egyesületekre vonatkozó európai uniós és román állami támogatásokat ismertette. Bocskay István Az agrármarketing fejlődése címmel érdekes és elgondolkodtató témáról beszélt. Dr. Somogyi György fűszerpaprika-nemesítő előadásában a Kárpát-medencei magyar gazdaegyesületek együttműködésének, összefogásának fontosságáról értekezett. A gazda-együttműködés lehetőségeit taglalta dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának osztályvezetője is. Előadásában arra kereste a választ, hogyan lehetne hatékonyabb a gazdaegyesületek munkája.
A gazdanap elméleti, képzési részét követően a résztvevők megtekintették a kézműves-, állat- és gépkiállításokat, majd érdekes tapasztalatcserére került sor Nyárádkarácsonfalván, ahol Fazakas Miklós várt bennünket a „zöldség birodalmában”. A legkorszerűbb technológiával több mint egy hektárnyi vándorfóliában termel paprikát, paradicsomot. A palántákat nem talajba ülteti, hanem termesztőközegként kókuszrostot használ, amelyet egy-két évenként cserél. Farmján a vásárlóközönség által közkedvelt fajtákat termeszt. A fólia alól nem hiányzik az öntözőberendezés és a tápanyag-utánpótlás sem. A vándorfólia-felület fele fűtött. Vendégeinek elmondta: ma ez a világ egyik legkorszerűbb zöldségtermesztési technológiája, ami nagy odafigyelést és szaktudást igényel. Egy apró figyelmetlenség miatt is egész fóliányi termés mehet tönkre.
A gazdanap résztvevői ezt követően ellátogattak egy állattenyésztőhöz is. Nagy Pál Tamás cserefalvi állatorvos egy Aberdeen Angus húsmarhatelepet hozott létre, és jelenleg 250 szarvasmarhát tart. A telepen megmutatta az istállókat, a berendezést és az udvarán sorakozó mezőgépészeti felszerelését.
Ismét bebizonyosodott: ezek a tapasztalatcserék igen fontosak a gazdák életében, hiszen élőben láthatnak olyan farmokat, amelyek erdélyi viszonyok között is csúcsminőséget képviselnek.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!