Palackozó gépsor. A tíz évvel ezelőtt megvásárolt technológia egymillió eurójába került a gyárnak
Fotó: Makkay József
A Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonában levő keresztúri tejfeldolgozó vállalat 2011-ben nyitotta meg kapuit. Az ország rendszerváltás utáni első szövetkezeti tulajdonú tejgyára mögött nehéz évtized áll, anyagi gondjai miatt nem azzá alakult, aminek tervezték. Az évforduló kapcsán annak néztünk utána, milyen esélye van egy 220 taggal működő mezőgazdasági szövetkezetnek.
2021. április 15., 07:252021. április 15., 07:25
2021. április 15., 09:182021. április 15., 09:18
Tíz évvel ezelőtt erdélyi sikertörténetnek számított a székelykeresztúri szövetkezeti tejgyár beindítása. 2011-ben nemcsak Székelyföldön, hanem országos viszonylatban is az első olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari szövetkezet volt, amely termelt is. Beindulásának hírét felkapta az erdélyi magyar sajtó, a román média és a magyarországi közmédia egyaránt, hiszen a hír mögött álló megvalósítás olyan mérföldkőnek ígérkezett, amely az erdélyi szövetkezeti mozgalom rendszerváltás utáni megalapozója lehetett volna. Hogy nem ez történt, az összefügg azzal a jelenséggel, amikor
Dióhéjban ez a története a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezetnek is.A közösségi vállalkozás legnagyobb érdeme mégis az, hogy az indulás után tíz évvel nem szűnt meg.
Tamás Pál ügyvezető igazgató a bankkölcsön utáni időszakra szövögeti a szövetkezet jövőjét
Fotó: Makkay József
Az 1990-es években csődbe ment keresztúri tejgyár épületeit egy külföldi ingatlanspekuláns vásárolta meg. Amikor pár évvel később tovább akarta adni, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba közbelépett, és azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy a környékbeli gazdák társuljanak szövetkezetbe, gyűjtsenek pénzt a gyár megvásárlásához, a vételárat pedig a megyei tanács kiegészíti.
Sorra járták a falvakat, és elmagyarázták a gazdáknak, hogy a szövetkezeti keretben újrainduló tejgyár a mentsváruk, ha nem akarják a tehéntartást feladni. Addigra a tejgyárak jórészt már lemondtak a kisgazdák tehéntejéről, mert túl költségesnek tartották a falusi tejcsarnokok fenntartását. Akiktől átvették a tejet, azt is aprópénzért és hónapok után fizették ki, így a gazdáknak valójában nem maradt választásuk, ha meg akarták őrizni pár tehenes állatállományukat.
A történet többi részét már a keresztúri tejgyár irodájában szövögetjük Tamás Pál ügyvezető igazgatóval és Szőcs Bélával, a szövetkezet vezetőtanácsának tagjával, aki induláskor az alelnöki tisztségét vállalta az alapító elnök, a néhány éve nyugdíjba vonult Varga Nagy László mellett.
A székely gazdák összefogásával és tucatnyi környékbeli befektetővel tető alá hozott szövetkezet megvásárolta a régi szocialista időkből fennmaradt technologiájú gyárat, amiről kiderült, hogy berendezéseinek beüzemelésére a Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Biztonsági Hivatal nem ad engedélyt.
A rossz hírek ezzel nem értek véget. A Hargita Megyei Tanács nem tudta kifizetni a szövetkezetnek beígért támogatást sem, miután a Számvevőszék a tranzakciót ellenezte. Az állami ellenőrző hatóság arra hivatkozott, hogy gazdasági beruházásra nem fordíthatók önkormányzati közpénzek, így a Borboly Csaba vezette intézmény a beígért támogatásnak mintegy harmadát fizette ki a szövetkezetnek.
A friss sajt alapanyaga. Napi 12 ezer liter tejet dolgoznak fel a székelykeresztúri gyárban
Fotó: Makkay József
A döntéshelyzetben magára maradt vezetőség akkor szembesült a pőre valósággal, hogy a megvásárolt gyárépületek új technológiával és berendezéssel történő ellátását csak bankhitelből tudják fedezni: 1 millió eurós beruházásra volt szükség ahhoz, hogy a gazdáknak és a nagyobb befektetőknek beígért tejgyár beindulhasson. Akkoriban semmiféle pályázat nem jött szóba, így a vezetőtanács a Transilvania Bank hosszúlejáratú hitelkerete mellett döntött, a bank pedig a gyár minden ingó és ingatlan vagyona fölött rendelkezett. Az igazgató szerint ezzel megpecsételték a szövetkezet fejlődési lehetőségét, hiszen
Gazdasági és jogi helyzetük miatt a magyar állam által támogatott Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében megpályázható nagyösszegű támogatásról éppúgy lemaradtak, mint más uniós pályázatokról. Egyetlen esélyként az maradt, hogy a teljes termelést a hiteltörlesztésnek rendeljék alá, és amikor a banki adósság lejár, újragondolják a szövetkezet jövőjét.
Az utóbbi tíz év minden mezőgazdasági miniszterének elmagyaráztuk ezt. Más erdélyi szövetkezetek vezetőivel karöltve tucatnyi alkalommal kilincseltünk a bukaresti agrártárca vezetőinél, és mindannyiszor értésére adtuk, hogy a néhány működő romániai szövetkezet megsegítése nélkül hatalmas negatív hatása lenne a gazdák megítélésében, ha e közösségi vállalkozások bedőlnek. Minden mezőgazdasági miniszter megdicsért, hogy jó munkát végzünk, megveregette a vállunkat, de anyagi támogatást nem kaptunk” – összegzi lesújtó tapasztalatát Szőcs Béla.
A szentábrahámi agrárszakember mintegy 60 fejőstehénből álló állománnyal termel tejet a szövetkezetnek. Emellett a Gagy menti gazdák érdekeit képviseli a vezetőtanácsban. Az igazgató szerint a szövetkezet mindennapi életében a hatalmas bankhitel törlesztőrészletei azt jelentik, hogy nem marad pénz komolyabb fejlesztésre. És arra sem, hogy a szövetkezet osztalékot fizessen a befektetőknek, de a tejbeszállító gazdák is csak a piaci tejfelvásárlási árat kapják, más juttatásokra nincs pénz.
Szőcs Béla szentábrahámi agrárvállalkozó: becsületbeli kérdés kitartani a szövetkezetben
Fotó: Makkay József
Időközben fogy a kisgazdák aránya és nő az agrárvállalkozói keretben termelő gazdáké. A több tíz állatot tartó tehenészeteket azonban megpróbálják elcsalogatni a szövetkezettől a magasabb felvásárlási árat kínáló tejgyárak, ezek viszont továbbra sem vevők a kisgazdák tejcsarnokos felhozatalára. Az 54 működő tejcsarnok szinte ugyanannyi udvarhelyszéki településről gyűjti be a keresztúri tejgyár számára a tejet. A tejár lassú emelkedése – tíz év alatt a másfélszereresére nőtt – újabb nehéz döntések elé állítja a tejgyárat, hiszen az egyre erősebb piaci konkurenciában meg kell őriznie beszállítóit, hogy tartani tudja a napi 10-12 ezer literes feldolgozói kapacitást. Szőcs Béla szerint az ő tehenészetének is többet ígért a konkurencia, de nemet mondott. Ezt becsületbeli kérdésnek is tartja, hiszen rengeteg munkája fekszik a szövetkezetben. Úgy érzi, ennyi megpróbáltatás után már csak felívelő pálya jöhet…
hanem ide tartozik az állattenyésztést lehetővé tevő mezőgazdasági területek területalapú támogatása, a tenyészállatok után kapott uniós támogatás, vagy az a tejpénz, amit az állam fizet a beadott tejmennyiségre. Ha mindezt összeadja a termelő, akkor megéri tehenet tartani és tejet fejni.
Tamás Pál azt is szóvá teszi, hogy a szövetkezeti eszme önmagában szép történet, de az a gond vele, hogy nálunk az emberek nem érzik át a valóságtartalmát. A tagok nagyobb része számára a szövetkezeti tagság csupán egy tejárat jelent. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogyha a szövetkezet nem alakult volna meg, sok száz gazdacsalád bevételi forrása elúszik… „Mi azt szeretnénk, ha a gazda tejéből gyártott szövetkezeti termékek egy része visszakerülne a gazdákhoz, ha ezeket magukénak éreznék és fogyasztanák. Ha e körforgás megvalósul, akkor közelebb érzik magukhoz a szövetkezetet” – véli az igazgató.
Sajtérlelés. Bukarestbe is eljutnak a szövetkezet tartós termékei
Fotó: Makkay József
A szegényes büdzsé ellenére a tejbeszállító gazdákat az állattartáshoz szükséges fogyóanyagok egy részének közös beszerzésével támogatják, azonban az igazgató elismeri, ennél többre lenne szükség, de anyagi lehetőségük jelenleg csak erre futja.
A gyárlátogatás során megnézhetem a teljes technológiát a beérkező tej minőségi vizsgálatát végző laboratóriumtól a végső raktárig, ahol mintegy 25 termék vár kiszállításra. Közöttük a legkeresettebb friss tej, a különböző sajtok, a tejföl és a vaj. Ezek jórészét ismerem, amióta Kolozsváron is megvásárolhatók. A keresztúri tejfeldolgozó azonban ennél sokkal többféle terméket állít elő, hiszen szoros partneri kapcsolatban áll a csíkszépvízi és a kézdiszéki szövetkezettel. Ezek termékeinek egy részét szintén itt gyártják, vagy barterben kicserélik egymás között. A tejtermékeket hozzávetőleg 150 km-es körzetben forgalmazzák a három székelyföldi megyében, illetve Kolozsváron, de egy-egy szállítmány eljut Bukarestbe is.
Az igazgató szerint „egy nagy bajuk” van:
Keresztúri tejföl. A minőséget nem fizeti meg a hazai piac
Fotó: Makkay József
Az üzletekben ugyanazon a polcon sorakoznak a tejgyárak különféle adalékanyagokkal feltuningolt, olcsóbb és sokkal gyengébb minőségű termékei, ami ádáz konkurenciát okoz a tejtermékek piacán. Az emberek többsége az árat nézi, és nem a minőséget, emiatt sok termelő inkább a minőségből enged. Szőcs mérnök felidéz egy régebbi vezetőtanácsi vitát arról, hogy érdemes-e tiszta tejből előállítani tejtermékeket. Akkor egyhangú döntés született arról, hogy kitartanak eredeti elveik mellett, még akkor is, ha a piac ezt nem méri fel.
Arról is megkérdezem a vezetőket, hogy ezt az előnyt – amit most hátrányként élnek meg – nem lehetne-e jó marketingfogással a szövetkezet kereskedelmi előnyévé tenni. Például saját üzlethálózat kigondolásával, ahogyan az a két világháború között már működött az erdélyi tejszövetkezeteknél. A válasz szerint ismét visszakerülünk az „ősbűnhöz”, a fejlesztéseket, beruházásokat megbéklyózó bankhitel kamatterheihez. Amiről senki nem akar tudomást venni a gyár és a szövetkezet napi gondjait felvállaló vezetőtanácson kívül. Holott itt nem néhány ember egyéni vállalkozásáról van szó, hanem egy egész vidék tejtermelését és a szövetkezeti eszmét vállán hordozó kezdeményezésről. Amelyet mindenki csak szóbeszéd szintjén támogat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!