Megtagadott tévéközvetítés és magyargyalázás – Bölöni László is felháborítónak tartja a Sepsi OSK szurkolóinak megalázását

Később ugyanis kiderült: nem sokkal a találkozó kezdete előtt a románok jelezték a magyar partnerüknek, nincs náluk a közvetítési jog. Mindenki nagyot nézett, hiszen a román fél már napokkal azelőtt megerősítette, ők rendelkeznek a találkozó közvetítési jogával. Az M4 Sport meg is állapodott velük a közvetítésről, amely azonban mégsem jött létre. A műholdjelet kódolták, így a magyarok legnagyobb sajnálatára nem tudták közvetíteni a találkozót.

Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója elmondta, az MTVA jogi lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset.
Pofára esett tehát a közvetítést vállaló csatorna vezetősége, de még inkább azok, akik drukkolni szerettek volna a székely csapatnak. Mivel a román fél mai napig nem tisztázta, hogyan fordulhatott elő, hogy megszegték ígéretüket – ami, mondjuk a román történelem ismeretében nem rendkívüli –, ezért csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy a románok rosszindulatból blokkolták a közvetítést, hogy minél kevesebb magyar szurkolhasson a székelyeknek. A teljes igazságot talán sosem tudjuk meg, megint nyelünk egyet az elképesztő aljasság láttán…

A bukarestiek például jóval többet pihenhettek a döntő előtt, mint a Sepsi játékosai, így az esélyegyenlőség már ezen az „apróságon” elúszott. De ez még semmi ahhoz képest, hogy a Román Kupa döntője előtt derült ki: az OSK nem nevezte egyik alapemberét, Fülöp Istvánt, mert egyszerűen nem tudta, hogy a középpályásnak van-e játékjoga. Ugyanis a Román Labdarúgó-szövetség két szabályzata ellentmondásos azzal kapcsolatban, hány sárga után jár eltiltás a kupában. A csapat vezetősége rákérdezett a szövetségnél, de semmilyen választ nem kapott. Igaz, két nappal a döntő után a szövetség elnöke elismerte, Fülöp játszhatott volna a döntőben, és azt sem vitatta, hogy a szövetség hibája, amiért szabályai ellentmondásosak. Ám ez olcsó vigasz a döntőt elvesztő klubnak.
A sepsiszentgyörgyieknek – és velük együtt a magyar nemzetiségű drukkereknek – a kegyelemdöfést a mérkőzés után vitte be a bukaresti klub szurkológárdája és néhány játékosa. Azt már nagyjából megszoktuk, hogy román szurkolóknak a gólnál is nagyobb öröm, ha a magyarokat szidalmazhatják, de az merőben új, hogy ebben a játékosok is partnerek. A döntő után több száz bukaresti szurkoló várta haza az FCSB berceni-i edzőközpontja előtt a kupát elhódító csapatot. Mivel a döntő zártkapus volt, a rajongók a hazatéréskor ünnepeltek a csapattal. A szurkolók és a játékosok is fittyet hánytak a koronavírus-járvány miatt távolságtartási szabályokra, a közös éneklésben pedig a román ultrák ismert magyarellenes rigmusai is felharsantak:

Megszopatunk titeket, bozgorok”.
Nem kell csodálkozni, hogy a játékosok együtt kántáltak a drukkerekkel: azok vezetője olyan bűnöző, aki az év elején szabadult a börtönből, gyilkossági kísérlet miatt volt elítélve. Próbáljon ellentmondani egy 50 kilós, huszonéves kölyök a 120 kilót nyomó, minden hájjal megkent gengszternek…
A Nemzeti Sport megkeresésére a 108-szoros román válogatott Bölöni László is reagált a történtekre: „őrjöngés tört ki a végén, aminek az égvilágon semmi köze a futballhoz. Ami történt, fényévnyi távolságra van a civilizációtól. Aztán az, hogy a játékosok is belekeverednek ilyesmibe, homlokegyenest szemben áll annak a csapatnak az elveivel, amelyiknek az összeállítása egykor úgy kezdődött, hogy Helmuth Duckadam, Miodrag Belo­dedici, úgy folytatódott, hogy Tudorel Stoica, Bölöni László, Marius Lăcătuş, Victor Piţurcă, a padon pedig ott ült Jenei Imre vagy Anton Weissenbacher, és a lelátón ott volt a szurkolóink között Szatmári Lajos, Vígh Jóska, Zavoda Laci, Zavoda Feri, Bóné Tibi, és bocsánatot kérek azoktól, akiket elfelejtettem megemlíteni.

milyen szabályok alapján működik egy olyan kupaküzdelem, amelyikben ilyen dolgok történhetnek. Persze nem ő a hibás. Csak akkor lesz ő a hibás, ha semmilyen következménye nem lesz a történteknek. És nem valami ötezer vagy tízezer eurós jelképes büntetésre gondolok, amit a mellényzsebéből gond nélkül kifizet a tulajdonos.”
Mennyire igaza van (ismét) Bölöni Lacinak…