Kárpát-medence-szerte gyűl a búza a magyarok kenyeréhez. A Partiumban Szalacson gyűjtik az éltető gabonát
Fotó: Barabás Ákos
Tíz esztendeje sütik a magyarok kenyerét a Kárpát-medence magyarlakta területein termett búzából. A szimbolikus jelentőségű kezdeményezés idén újabb állomásához érkezett: a partiumi gazdák búzáját ezúttal a Bihar megyei Szalacson öntik össze.
2020. július 22., 16:042020. július 22., 16:04
2020. július 23., 08:182020. július 23., 08:18
Aratás kezdetén a Kárpát-medencében a Pécsről indult Magyarok Kenyere programmal is számolnak. Idén a Nemzeti Összetartozás Évében is összefognak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal a rászorulókat segítsék. A Magyarok Kenyere program ebben az évben tízéves.
Tavaly a program keretében 5668 határon inneni és túli magyar gazdálkodó adományozott mintegy 800 tonnányi búzát.
A Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közösen szervezett Magyarok Kenyere–15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom össznemzeti önzetlen, segítő szándékú összefogása. A program keretében Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta régióiból ajánlanak fel búzát magyar gyermekeket segítő szervezetek számára.
A nemzeti „életből” származó lisztet – ahogyan az előző években is – anyaországi, erdélyi, partiumi és kárpátaljai árvaházak, gyermekotthonok és irgalmasrendek kapják. Trianon 100 éves évfordulóján szerte a Kárpát-medencében az Egy kenyéren vagyunk jelszó alatt gyűjtik az „életet”. Idén a Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepét július 31-én tartják a Békés megyei Szarvas szárazmalmában.
Partiumi szinten az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségének (EMGESZ) több tagszervezete is kiveszi részét a programból. Bihar megyében immár hatodik éve az érmelléki, a Belényes vidéki, a hegyközi, illetve a dél-bihari gazdaegyesületek kapcsolódtak be a karitatív jellegű programba, amelynek keretében gyűjtőpontok kialakításával szervezik meg a gyűjtést. A Bihar megyei szervezetek tizenhét gyűjtőhelyen várják a gazdák búzaadományait.
Szatmár megyében a Szatmári Gazdák Egyesületének gyűjtőpontjai: Kaplony, Mezőterem, Csomaköz és Egri települések, Szatmárnémetiben a demokráciaközpontban alakították ki az átvevőhelyet. A Szilágysági Gazdák Egyesülete Szilágyperecsenben Darabont Attila portáján, illetve Zilahon, a demokráciaközpont épületében várja a felajánlásokat.
A mezőgazdasági vállalkozások, civilszervezetek és magánszemélyek által felajánlott termény egy ünnepélyes partiumi összeöntést követően kerül megőrlésre.
A Partiumi falvakban gyűjtik a gazdáktól a magyarok kenyeréhez szükséges búzaadományokat
Fotó: Sütő Éva
A szalacsi búzagyűjtésnek már hagyománya van, a helybéli gazdák szekerekkel járják a falut a felajánlás begyűjtésére.
A precedens értékű eseményen részt vesz a Szatmár megyei és a szilágysági gazdák képviselete is. A szertartásra a szalacsi tájház udvarán kerül sor július 28-án, kedden. A hely autentikus keretet biztosít a rendezvénynek, ahol ünnepélyesen tisztelik meg az „új életet”. Ebből a búzából készülnek majd el az augusztus 20-án megszentelendő kenyerek is. Ezeket az elmúlt esztendők gyakorlatához hasonlóan idén is a nagyváradi Szent László téren áldják meg a történelmi egyházak lelkipásztorai. A július 28-i eseményre a szervezők minden olyan egyesületet meghívnak, amelyek a gyűjtésben részt vettek.
A partiumi föld ajándékát megszentelő ceremónia és a július 31-i szarvasi összeöntés a köztünk lévő demarkációs vonalak érvénytelenségét mutatja, hiszen a búza, a pipacs, sőt a búzavirág is ugyanúgy megterem és virít Kárpát-medence szerte, mint Szarvason vagy Szalacson.
Keretbe: Az aratás szakrális munka
A parasztemberek régen úgy tartották, ha kenyér van, minden van. Az aratást szakrális munkának tekintették, ennek megfelelően fogtak hozzá a feladatnak. Sok érmelléki idős ember emlékszik arra, hogy az aratók megálltak a búzaföld szélén, levették kalapjukat, és szertartásosan fohászkodtak Istenhez. Csak ezután fogtak neki a rendvágásnak. Az aratás végén a legszebb darab búzából készítették a „Jézuskévét”. Kikeresték azt a búzatövet, amely három egyforma növésű szép kalászt termett, és piros szalaggal egybekötötték. Az aratókoszorú régen templomi szentelmény volt, minden templomnak ékessége. Akkoriban az ember minden esztendőben annyi termést kért az Úrtól, hogy jusson a szegényeknek is, az ég madarainak, az anyaföldnek, valamint maradjon annyi, hogy új termés sarjadjon belőle.
Az effajta hagyományok a partiumi kisfalvakban részben ma is élnek, sőt több helyütt a gabonaföldek megáldása mellett az újkenyér megszegésének is visszatért a hagyománya. Az elmúlt esztendőkben az érmelléki és a hegyközi gazdák nemegyszer szerveztek aratóünnepséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!