
Horváth Edit standja a Bejön a vidék kolozsvári kézműves vásáron
Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete
Erdély-szerte egyre többen látnak fantáziát a háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban. Az aranyosszéki Harasztoson a jó húzóerőnek számító fűszerpaprika forgalmazása mellett nagyobb tételben két család látott hozzá otthon megtermelt zöldségből és gyümölcsből befőtteket, savanyúságokat készíteni.
2019. szeptember 19., 10:032019. szeptember 19., 10:03
A termőföldből megélni akaró erdélyi gazdák egyre több faluban próbálkoznak helyi zöldség- és gyümölcsfeldolgozással. Sokan rájöttek: kisgazdaként nincs esélyük a viszonteladók által uralt piacokon boldogulni, legfentebb aprópénzért tudják értékesíteni árujukat a nagybani felvásárlóknak. E kényszerhelyzet vezetett el a házi lekvárfőzés és savanyúságkészítés újjáéledéséhez: termékeikből egyre többet adnak el otthonról vagy hagyományos vásárokon. A Kolozs megyei Harasztoson ennek a foglalatosságnak vált az úttörőjévé a két Horváth család. Csupán névrokonok, de egymás szomszédságában laknak, és mindenben együttműködnek.
Horváth Edit kézműves termékeinek története öt–hat évvel ezelőtt kezdődött. A rendszerváltás előtt Harasztosra férjhez jövő fiatalasszony olyan közösségbe csöppent, ahol aranykorát élte a híres aranyosszéki gyökérzöldség-termesztés. A többi aranyosszéki falutól eltérően ugyanakkor Harasztoson régi hagyománya volt a fűszerpaprika termesztésének is, amiből a termelőszövetkezeti időkben a harasztosiak a háztájiként megdolgozható 15 ár zöldségesparcellákon is igen szép pénzt kerestek az erdélyi piacokon. Mint akkoriban sok fiatal családnak, nekik is a közeli iparváros, Torda biztosított munkahelyet: Edit asszony a vízművek biokémiai laboratóriumában dolgozott laboránsként, férje gépkocsivezetőként járta az országot. Azonban
A kétlaki életmód 8–9 éve ért véget, amikor telket vásároltak a férj szülőfalujában, és eldöntöttek, eladják tordai tömbházukat, aminek árából családi házat építenek Harasztoson.
„A döntésben az is közrejátszott, hogy a nagyobbik lányunk bejutott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre, pár évvel később pedig a kisebbik is. A megnőtt költségek miatt elhatároztuk, hogy itthon gazdálkodunk, illetve mi magunk dolgozzuk fel termékeinket” – magyarázza Horváth Edit.
A háztáji kertben termelik meg a befőzéshez szükséges alapanyagokat
Fotó: Makkay József
Részvételük mára sikertörténetté vált, hiszen egyre többen kérik el telefonszámukat, sőt, többen otthon is megkeresik őket, hogy saját szemükkel győződjenek meg, valóban helyben termelik meg a piacon árusított gyökérzöldségeket, illetve a savanyúságok és gyümölcsízek alapanyagait.
A két asszonynak nem könnyű egyedül vállalni a befőzések nehéz teendőit. Edit asszonynak kamionsofőr a férje: négy hétig távol van, két hétig itthon. Idehaza mindenben segít, de ezek az ittlétek ritkább alkalmak. „Amikor a lányaim itthon vannak, mindenben besegítenek. A nagyobbik rezidensorvos Marosvásárhelyen, és amikor teheti, hétvégeken hazajön a férjével, és sokat dolgozik idehaza is. A kisebbik úgyszintén: ő még vakáción van, de idén hatodéves, sokat kell tanulnia” – magyarázza vendéglátóm, aki a reggeli órákban már nagy asztalnyi vinetát sütött le zakuszkának. Most van teljében a paradicsomból, paprikából, babból, vinetából olajjal készülő közkedvelt zakuszka, amelyet ilyenkor ősszel nagyon keresnek a vásárlók.
Horváth Annamária története annyiban különbözik a szomszédasszonyáétól, hogy ő Harasztoson élt, és innen ingázott városi munkahelyre, mígnem a díszgömböket készítő cég – ahol legutóbb dolgozott – felszámolódott. Igaz, korábban el akart már jönni, mert megunta a tulajdonosok packázását az alkalmazottakkal, így kapóra jött az itthoni munka lehetősége. Nyugdíjas férje a földművelésben segít, de a házi befőzéseknek annyira nem örül, mint a felesége.
A két Horváth család csak olyan kézműves vásárokban adhatja el termékeit, ahol nem kérnek egyéni vállalkozói engedélyt és élelmiszerbiztonsági ellenőrzést. A kolozsvári Bejön a vidék ilyen vásár. Mindketten azt mondják: az ötvenes éveik derekán már nem igazán akarnak céges vállalkozásba fektetni. Ez túl nagy beruházás lenne ahhoz, hogy külső munkaerő nélkül belevágjanak. Márpedig a faluban nem találni állandó besegítőt, napszámost. Időnként egy-egy idősebb asszony akad, de az sem állandóan. Az itthon maradt fiatalabbak pedig szezonmunkára járnak Nyugat-Európába, és ezzel a kör be is zárult.
„Férjem azt mondja, szívesen abbahagyná a sofőrködést, és itthon maradna, ha mindketten meg tudnánk élni a befőzésekből. Az a baj, hogy nem látok előre, meddig tudjuk ezt vállalni, milyen lesz a piac.
Horváth Annamária és Edit az őszi befőzések szünetében
Fotó: Makkay József
Nehéz pontos választ adni a hogyan tovább kérdésre” – panaszolja Horváth Edit. Azt mondja, ha most negyvenéves lenne, nem gondolkodna azon, hogy céget alapítson, és nagyobb mennyiségben lásson hozzá a házi zöldség- és gyümölcsfeldolgozásnak.
Hasonlóan vélekedik Horváth Annamária is. Azzal érvel, hogy a környéken is egyre többen vágnak bele a háztáji termékfeldolgozásba, ami növekvő konkurenciát jelent. Igaz, a kolozsvári magyar piacon egyre több a vásárló – nemcsak magyarok, hanem sok román ember is –, de a növekvő kínálat fokozatosan visszaveszi az eladásokat.
Most például sokan kérnek zakuszkát, de keresik az őrölt fűszerpaprikánkat is” – magyarázza Horváth Annamária.
A gazdaasszony mutatja az őrlésre váró, száradó fűszerpaprikát
Fotó: Makkay József
Miközben végigjárjuk Horváth Edit húszáras otthoni zöldségesét, kiderül, szinte minden feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt maguk termelnek. Összesen mintegy 50 áron termelnek alapanyagot, ennyire van feldolgozókapacitás. E területnek azonban szinte a fele fűszerpaprika. Egy részét itthon termelik csepegtetős öntözéssel, mert a Szegedről beszerzett fajtákkal csak így lehet szép termést elérni. Évente 150–200 kg paprikaport tudnak értékesíteni, gyakorlatilag ez a legkeresettebb harasztosi termék.
A felfűzött, szikkadó fűszert egy hétig tartják kinn, majd beviszik szárítóhelyiségbe, ahol éjjel-nappal ég a gáz, hogy az őrlésre szánt termény megfelelően kiszáradjon. A vásárlók nagyon keresik, mert minősége a magyarországiéval vetekszik.
Edit asszony szerint idén nem permeteztek egyáltalán. „Ez az egyetlen munka, amit nem tudok vállalni. A permetezés időszakában nem volt, aki elvégezze, így minden abszolút bio lett. Tavaly megbetegedett a paradicsom, de idén jobban bírta, főleg a fólia alatt” – mutatja mintegy 60 négyzetméteres kis fóliasátrukat, amely nagy mennyiségben ontja nemcsak a paradicsomot, hanem az uborkát és a zakuszkába való paprikát is. Ottlétemkor aznapra 100 üvegkanna zakuszka alapanyaga volt összedarálva: ennyi a napi terv. Aki háziasszonyként befőzéssel foglalkozik, tudja, mit jelent… A nyersanyagok közül egyedül az áfonyát és a somot szokták nagyobb tételben megvásárolni, a többi gyümölcsöt és zöldséget maguk termelik meg.
Rögtönzött kiállítás a házi felhozatalból: ízek, szörpök, befőttek, savanyúságok
Fotó: Makkay József
Bejön a vidék Kolozsvárra
A kolozsvári magyar kézműves termékek vásárát először három évvel ezelőtt szervezte meg az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete. A gazdaszervezet ügyvezető elnöke, Fancsali Ernő az Erdélyi Naplónak elmondta: eddig 28 vásárt sikerült összehozni. Alkalmanként 15–22 termelő vesz részt. Főleg zöldségekkel, gyümölcsökkel, sajtokkal, lekvárokkal, savanyúságokkal és mézzel.
„A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatósággal, illetve a kolozsvári polgármesteri hivatallal is jó az együttműködésünk. Teljesítjük a kötelezettségeinket feléjük, ezért nincsenek problémák. Az elmúlt években még nem került sor ellenőrzésre” – magyarázza a vásárok főszervezője a hatóságokkal kiépített kapcsolatát.
A budapesti agrárminisztérium támogatásával fenntartott kolozsvári vásársorozat gyakorlatilag ingyenes részvételt biztosít a termelők számára. A vásár iránt egyre nagyobb az érdeklődés nemcsak az eladók, hanem a vásárlók részéről is. A havi rendszerességgel megtartott termelői vásár szeptemberben kivételesen kétszer is jelentkezik.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!