A medvevadászat kiesése rengeteg vadkárhoz és a vadásztársaságok gazdasági ellehetetlenüléséhez vezet
Fotó: Beliczay László
A vadászat emberemlékezet óta fontos gazdasági tevékenységnek számít, a modern vadgazdálkodás pedig a természetvédelem egyik sarokköve. Összeállításunk elsősorban a különböző korok medvevadászatáról szól, illetve arra keresi a választ, hogy napjaink Romániájában a politikum és a civil szervezetek miért korlátozzák a szakszerű vadgazdálkodást.
2021. február 04., 07:582021. február 04., 07:58
2021. február 04., 09:422021. február 04., 09:42
Fenséges vadfajunk, a medve, sokunk számára titokzatosnak számít. Az európai barnamedve az érintetlen hegyvidékek lakója. Élőhelyét az ember számára nehezen elérhető, zavartalan erdőségek képezik. A romániai medveállomány becsült nagysága az évek során folyamatosan növekedett: 1950: 860, 1954: 1700, 1964: 3600, 1989: 7700, 1997: 5400 egyed. Véleményem azonban eltér a hivatalosan megállapított adatoktól.
(a becsült 7700-zal szemben), ami jóval fölötte van az optimális számnál. Erdélyben jelenleg a legnépesebb állományok megyénkénti elosztása: Kovászna (530), Hargita (610), Maros (380), Beszterce (230), Brassó (360), Szeben (210), Máramaros, (250) stb., természetesen a Kárpátok rengetegeiben. Az állomány számbeli különbségei az évek során a változó belpolitikai érdekekből erednek.
A más-más korok vadászatai lényegesen különböztek egymástól. A középkorban a vadászati jog a királyoké és a nemességé volt, a parasztoknak kötelességük volt hajtóként megjelenni a királyi vadászatokon. A medvevadászat veszélyessége miatt inkább szarvas-, bölény- és vaddisznóvadászatokat rendeztek. Megjelentek és erősödtek a Szent Hubertus- és a Szent Eustace-legendák, de megmaradt a Diana-szimbólum, mint a vadászat istennője.
Nekünk, magyaroknak különös fontossága van a csodaszarvas-legendának. Hunor és Magor a legenda szerint űzte a csodaszarvast, asszonyokra leltek, akiket elraboltak, majd letelepedtek Maeotis ingoványaiban (az Azov-tenger mellett).
Az első idevágó törvénykezés 1092-ben jelent meg, amikor I. Szent László király a papok nyomására megtiltotta a vasárnapi vadászatot. A 14. században feltalálták a puskaport, 1504-ben II. Ulászló király megtiltotta a jobbágyoknak a szabad vadászatot. Mátyás király (1458–1490) idejében már világraszóló vadászatokat rendeztek, ahol a szövetséges királyi családok vettek részt.
Az Istoria Vînătoarei din România (A romániai vadászat története) című könyvében Gheorghe Nedici azt írja, hogy Erdély fejedelme, I. Rákóczi György 1633-ban elejtett 5 medvét, 2 vaddisznót, 18 szarvast, 122 őzet, 32 foglyot és 21 rókát. 1676-ban Bethlen Miklós grófnak már serétes fegyvere volt.
A Habsburgok idején 1711-ben Erdély kormányzója először tiltotta meg a szabad parasztok lőfegyvertartását. Kivételt képeztek a határőrfeladatokat ellátó máramarosi, besztercei, székelyföldi parasztok, valamint a szászok. Mária Terézia idejében jelent meg az első vadászati törvény, amely a vadászati jogot a tulajdonjoghoz kötötte. Megjelentek a fegyvertartás első írásos formái, amelyek engedélyhez kötötték a lőfegyvert.
1871-ben gróf Teleki Sámuel bérbe vette a Görgényi-havasok nagy vadászterületeit, és elsőként ő élesztette újra a medvevadászatot bérelt területeken. 1888 októberében a görgényi vadászatra meghívták Wales hercegét, a trónörökös Eduárdot, valamint Otto és Friedrich főhercegeket.
Ferdinánd román király is sokszor vadászott a Görgényi-havasokban. Meghívottjai között olyan jeles vendégek is voltak, mint II. György, Görögország királya.
A vadászati idényt szabályozó első romániai törvény 1954-ben jelent meg. Ebben a medve vadászati idénye március 1. és január 15. között időszakra volt megszabva. A vadászat a kommunista vezetők fontos találkozási helyévé nőtte ki magát. Egy ilyen alkalomnak köszönhető az is, amikor a szovjet csapatokat kivonták Románia területéről.
A Román Kommunista Párt Gheorghe-Gheorghiu Dej pártfőtitkár vezetésével 1957-ben a Beszterce-Naszód megyei Románbudak erdeiben rendezett medvevadászatot, ahova a Szovjetunió elnökét, Nyikita Szergejevics Hruscsovot is meghívták. Hruscsov két medvét lőtt a vadászaton, és úgy tűnik, hogy a pálinkával öntözött euforikus pillanatokban a román fél meggyőzte a szovjet pártfőtitkárt, rendelje haza a szovjet csapatokat, ami egy évvel később, 1958-ban meg is történt.
Az 1965-ben hatalomra kerülő Nicolae Ceauşescu román kommunista pártfőtitkárt egy igazi szász vadász, a kommunista elveket valló Ion Gheorghe Maurer vezette be a vadászat titkaiba, amit később Maurer megbánt. A diktatúra idején született az a döntés, hogy medvére csak a nagyfőnöknek volt szabad vadásznia. Ez vezetett oda, hogy
A diktátor szívesen vadászott székelyföldi erdőkben. 1980-ban Homoródszentpálon a hitvese által kísért vadászaton két hajtásban 16 medvét ejtett el, és elképzelhető, még hányat sebzett meg. Rengeteg erdész, szekus és hajtó vett részt egy ilyen vadászaton. Fiatal erdészmérnökként én is jelen voltam. Ceauşescu meghívottakat is hozott magával: Todor Zsivkov bolgár vezetőt és Moammer Kadhafit, Líbia elnökét. Kadhafi nem lőtte a disznót: amikor a standba vaddisznók jöttek, elfordította a fejét, mivel a muzulmánok tisztátalan állatnak tartják.
Csoportkép a homoródszentmártoni medvevadászat résztvevőivel 1980-ban. Ceaușescu vendége volt Todor Zsivkov bolgár pártfőtitkár és Moammer Kadhafi líbiai vezető
Fotó: Benke József archívuma
Jómagam is kalandos helyzetbe keveredtem a vadászaton. El kellett készítenünk a terítéket, azaz a lőtt medvéket hasra fektettük – középen a legnagyobbakat, fenyőgallyal körbedíszítve. Ekkor kistermetű, sötét bőrű, és salopétába öltözött alakok jelentek meg, és el akartak küldeni. Az elején azt hittük, helyi cigányokkal van dolgunk, de hamar kiderült, hogy UZI-géppisztollyal felszerelt kubai nők voltak Kadhafi testőrei.
Melyik megyében épül nagyobb és fényűzőbb vadászház, melyik cserzőműhely tudja jobban kinyújtani a bőröket? A falusi emberek csak annak örültek, hogy a vadászat előtti éjszaka legalább megjavították az utakat. A mindenkori megyei első titkár, a szekusfőnök és az erdészeti igazgató képezte a politikai elitet, és ezek holdudvarához tartozott a vadászatokból hasznot húzó, harácsoló banda.
Ceauşescu egy nap alatt a legtöbb medvét Besztercén lőtte. Gyümölcséréskor a több ezer hektáros gyümölcsösökben sok medve fordult meg, így 1983 őszén 24 állatot terített ki a bukaresti nagyfőnök.
Az 1989-es változás után újra beindult külföldiekkel és belföldiekkel a medvére történő vadászat. Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, ami azzal a kötelezettséggel járt, hogy törvényeit az EU-s jogszabályokkal harmonizálja.
Ezzel párhuzamosan a vadásztatás terén azonban megjelentek a túlzott védelmi törekvések. 2016-ban a román kormány megtiltotta a medve, a farkas, a hiúz és a vadmacska vadászatát. A politikai krízis miatt Bukarestben egy technokrata kormány került hatalomra, a Környezetvédelmi Minisztériumban pedig drasztikus intézkedésekkel szóltak bele az addig jól működő vadgazdálkodásba.
jegyzőkönyvvel változtatta meg a Ragadozó Munkacsoport összetételét, ami törvénytelen eljárásnak számít. Számos társadalomellenes és az ország érdekeit sértő intézkedést hozott: ezek közé tartozik a medvevadászat egyoldalú megtiltása. Döntésekor arra hivatkozott, hogy nem ismerjük a romániai erdőkben élő medvék pontos száma, de az igazi ok politikai volt: ne veszítsék el azokat a választókat, akik csak a plüssmacit látják a tájban…
Később a helyzet annyiban változott, hogy a 2018-ban elfogadott Medve Akcióterv kimondta: a vadászat gazdálkodási eszköz, és a 407-es számú vadászati törvény előírja, hogy minden év május 15-ig ki kell adni a prevenciós medvekvótát. 2020-ban a túlzott védelem miatt a medveállomány száma mintegy tízezerre ugrott, ami túl sok, és exponenciálisan növeli a medvekárt. A romániai vadászati törvény megengedi a medve vadászatát, ez ellen azonban hevesen tiltakoznak a természetvédő szervezetek, mint a WWF, ACDB, Milvus stb. Az erdészeti és vadászati hatóság pedig eredménytelenül bizonygatja az igazát.
Sajnos a méregzöldek lobbija erősödik, és hamis képet mutat a társadalomnak.
A volt környezetvédelmi miniszterrel, Costel Alexével sem tudott boldogulni az erdészeti és a vadgazdálkodással foglalkozó szakma. Rendszeresen megtagadta a 407-es vadászati törvény betartását, tette bűnelkövetésnek minősül. A prevenciós medvekvóta elodázása politikai jellegű volt: nem akarták elveszíteni a városi szavazókat. Akik nem értenek sem az erdő-, sem a vadgazdálkodáshoz, azokat könnyű megvezetni a különböző vadászatellenes tézisekkel.
Kijelenthető, hogy a szakszerűen megszervezett és folytatott vadászat aktív természetvédelem is. A medveállományt vadászattal kell szabályozni, és fontos, hogy az ebből származó hasznot a vadásztársaságok visszaforgassák a vadvédelemre és a vadgazda egyéb kiadásaira. Csak így növelhető a lakosság toleranciája a nagyragadozókkal szemben, a vadgazdák pedig motiváltak abban, hogy megvédjék a nagyragadozókat. Az erdők pompás vadját, a barnamedvét tartalmas vadgazdálkodás keretében lehet megóvni, és a túlszaporulatot olyan vadászokkal tudjuk értékesíteni, akik hajlandók magas árat fizetnie e becses vadért.
A túlzott védelem hosszútávon a faj kihalásához vezet. Legyen már vége a pénzpocsékolásnak, a több tízmillió eurós eredménytelen védelmi tervek támogatásának, miközben Románia súlyos gazdasági krízisbe került a koronavírus-járvány miatt. A nem kormányzati „méregzöld” civilszervezetek hangzatos projektjei – amelyekhez az Európai Uniótól kaptak jelentős összegeket – csak papíron léteznek, és semmivel nem segítik, hanem inkább hátráltatják a szakszerű vadgazdálkodást, amely elsősorban a szakma feladata kell, hogy legyen.
A tudományosan alátámasztott vadgazdálkodás nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szükséglet is. Az egyre több faluközösséget veszélyeztető vadkárok csak így tarthatók kordában.
dr. Benke József
A szerző erdőmérnök, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!