Székely Mózes erdélyi fejedelem mellszobrát 2013-ban avatták fel Felsősófalván. Az egyedüli székely fejedelem sem tudott megbírkózni a Habsburg fölénnyel
Fotó: Thomas Campean
Az 1600-as évek eleje Erdély egyik legnehezebb időszaka volt. A Habsburgok hihetetlen pusztítást végeztek, az oszmán Porta által támogatott fejedelemség gyengének bizonyult Basta seregeivel szemben.
2019. augusztus 16., 09:372019. augusztus 16., 09:37
2019. augusztus 16., 09:412019. augusztus 16., 09:41
(folytatás 30. lapszámunkból)
Az erdélyi fejedelemség lakossága – az 1599 óta éveken át tartó rossz termés, a pusztító pestis, a marhavész és egyéb csapások miatt – nem tudta megrázkódtatások nélkül elviselni a háborús terheket. Basta generális egyik jelentésében írta, hogy Erdélyből nem folyik be évi 100 ezer forintnál több adó, viszont a fejedelemség török elleni védelme és a kormányzat költségei meghaladják az évi 300 ezer forintot. A Habsburgok számára tehát igen költséges volt erdélyi uralmuk fenntartása, ennek ellenére mindent elkövettek hatalmuk kiépítésére: kifosztották, és esetenként legyilkolták Erdély magyar lakosságát.
Mivel a fejedelem elismerte Erdélynek az oszmán birodalommal szembeni vazallusi státusát, a szultán parancsot adott a török–tatár csapatoknak, és a török hűségbe visszatért román vajdáknak Báthory Zsigmond katonai megsegítésére. Zsigmond a török–tatár segédhadakkal negyedszer is visszatért Erdélybe, mialatt Basta serege harc nélkül, de változatlanul rabolva kivonult Erdélyből.
Báthory Zsigmond 1601 végén a székely köznép felé fordult. Ezt közvetlenül a goroszlói csatavesztés után is megkísérelte, amikor kiáltványban tudatta a székely köznéppel: tiszteletben fogja tartani régi szabadságát. Ígéretei akkor nem találtak egyöntetű fogadtatásra, hiszen a székelyeknek csak egy része csatlakozott Zsigmondhoz. A marosszékiek és a csíkszékiek akkor Basta generális mellett kötelezték el magukat. Nem sokkal később a marosszékiek is elpártoltak a Habsburg hadvezértől, és Basta mellett csak a csíkiak tartottak ki.
Az oklevél külön kiemelte korabeli bátorságukat, amikor a Habsburgok fenyegetései ellenére is ragaszkodtak Zsigmondhoz. Katonai érdemekért kiemelte őket a póri állapotból: kivette őket a nemesek és más hatalmasságok uralma alól, és a szabadosok rendjébe iktatta. Fölmentette őket az adófizetés alól. Cserében viszont arra kötelezte, hogy ők és utódaik a fejedelem parancsára felfegyverkezve vegyenek részt a táborozásokon. Oklevelében azt is kiemelte, hogy hadakozás idején a lovas szabadosok és ivadékaik kötelesek jó lóval, karddal (hegyes tőrrel), kopjával, dárdával, páncéllal, vas mellvédővel, sisakkal és pajzzsal, a gyalogosok pedig puskával és egyéb hadiszerszámmal felszerelve hűségesen szolgálni.
Báthory Zsigmond fejedelemségének fennmaradása azon múlt, mekkora katonai segítséget kaphat a törököktől. A nagyvezér 1601 végén a következőket jelentette Nándorfehérvárról a szultánnak: „mellettünk valójában nincsen senki. Nincs ember a környéken, aki a szolgálatot ellátná." Zsigmond mellé Bektas pasát csupán 2000 katonával tudta küldeni, ám ahhoz hogy 1602-ben is megtarthassák Erdélyt, nagyobb segítségre volt szükség. Zsigmond fizetetlen katonái egyre elégedetlenebbek voltak.
Uralmát csupán az hosszabbította meg 1602 nyaráig, hogy Bastának is kevés katonája maradt, zömében fizetetlen katonanép, a dúló-fosztogató hajdúsereg. Emiatt alkudozott Basta generális Zsigmond fejedelemmel és engedélyezett többszöri fegyverszünetet.
Basta ajánlata, valamint Székely Mózes 1602. július 2-i tövisi csatavesztése nehéz helyzet elé állította az erdélyi fejedelemséget. Báthory július 3-án kétségbeesetten ezt írta Déváról egyik alvezérének: „Uram, nem jó itt nekem az megbódult, becstelen kurvafiak között lenni, jöjjön hamar kegyelmed, mehessek oda Basta uramhoz. De úgy jöjjön, hogy annyian legyenek, hogy bátorságos legyen az odamenetel.”
A székely köznép, bár örömmel fogadta Zsigmond szabadságlevelét, ahhoz erőtlen volt, hogy megoltalmazza Báthory trónját Basta és a Habsburg uralkodóhoz ragaszkodó Radu havasalföldi vajdával szemben. Nagy Szabó Ferenc szerint a székelyek vonakodtak Zsigmond hívó szavára nagy számmal a táborába menni. Székely Mózes hada július 2-án Váradjánál, a Maros-hídnál súlyos vereséget szenvedett a Basta seregeivel vívott csatában. 1602 végén Erdélyt – Görgény várának kivételével – ismét a Habsburg hadak uralták.
Az oszmán uralkodó azonban arra hivatkozott, hogy „Erdély fölöttébb közel van hozzánk”, ezért ragaszkodott hozzá, hogy Tündérországban a törököknek alárendelt fejedelem uralkodjon. Az adott körülmények között erre a tisztre a Porta Székely Mózest tartotta a legalkalmasabbnak. A székely lófőnek az 1603 áprilisában történő fejedelemmé választásában a székelység megnyerésére irányuló törekvése volt a fő ok.
A Porta által 1603-ban kinevezett fejedelemről, Székely Mózesről Szamosközy István ezt írta: „1553-ban született, jó megjelenésű, a közepesnél magasabb termetű, szikár alkatú, szakállas férfiú az akkori viszonyok közt hiányos műveltségűnek számított. Jelentős székely lófőcsaládban született Udvarhelyszéken. Fiatal korában sókereskedéssel foglalkozott, de indulatos természete miatt katonának állt. Kitüntette magát Báthory István 1575-ös, Bekes Gáspár elleni háborújában, majd az oroszországi harcokban, ahol a kor híres magyar katonájának, Bornemissza Jánosnak a parancsnoksága alatt küzdött. Ám itt is megölt két előkelő nemest, s csak meneküléssel menthette életét. Később a király megkegyelmezett neki és Erdélyben gazdag jószágokkal halmozta el. A tizenöt éves török elleni háború harcaiban kezdettől fogva részt vett. Tudjuk, hogy 1596-ban Zsigmond fejedelem udvari lovagjaként 40 lovasra kapott fizetést. 1599 végétől előbb Mihály vajdát szolgálta, majd szembefordult vele és újra Zsigmond fejedelem ügyét támogatta. Amikor Mihály vajda véglegesen elhagyta Erdélyt és Prágába távozott, Székely Mózes török földre menekült. Itt megbecsülték a jeles katonát.”
Székely Mózes fegyverbe szólította a székelyeket is. A székelység ismét válaszút elé került. Az 1602 nyarán diadalmaskodó Basta tábornagy elismerte és megerősítette a Báthory Zsigmondtól kapott szabadságjogaikat és összeíratta őket. Ekkor mintegy 10 ezer hadra fogható székely tett esküt a Habsburgoknak. Bár igyekezett kedvezni a székelyeknek, Basta mégsem vette figyelembe a saját tisztjeikhez való ragaszkodását: szabad választási jogukat megsértve idegen tiszteket nevezett ki föléjük.
Sokan megmaradtak Basta szolgálatában. A Habsburg tábornagy 1603. április végén azt írta Szamosújvárról, hogy naponta várja a hozzá hű székelyek érkezését.
Az 1603. július 17-i Brassó melletti csatában Basta szövetségese, Radu havasalföldi vajda szétverte Székely Mózes hadait. A csatában a székely fejedelem is elesett. Mindkét oldalon harcoltak a székelyek. Emiatt Rudolf császár augusztus 30-i rendelkezésében utasította Bastát: tegyen különbséget a Habsburgokkal szemben hűtlenné vált és a császárhoz hű maradt székelyek között. Az előbbieket büntesse meg szigorúan, viszont az utóbbiakat jutalmazza meg méltó módon. A császár kérte az idegen kapitányok kinevezését a székelyek fölé, ami viszont bántotta a székelyeket.
Radu vajda Brassó melletti győzelme után Basta azonnal visszatért Erdélybe. Vallon zsoldosai minden emberi mértéket meghaladó pusztítást végeztek. A Habsburg tábornok szeptember elejére összehívta Dévára az országgyűlést. Kijelentette, hogy mindenért, ami történt, az erdélyiek a felelősek, ezért kötelezte a nemességet, hogy büntetésképpen rója le vagyona negyedrészét. Azoktól, akik távol maradtak a gyűlésről, vagy Székely Mózes pártján álltak, vagyonukat hűtlenség címén elkobozta. A városok önkormányzatát eltörölte, az ún. „hűtlen” városokban csak a katolikus vallás gyakorlását engedélyezte. Az elkeseredés és a nyomor általánossá vált Erdélyben.
Báthory Zsigmond 1603-tól Csehországban a császár kegyelemkenyerén élt, Rudolf azonban nem tartotta be ígéretét, hogy papi pályára segíti. 1605 februárjában arra akarta rávenni, hogy távolítsa el az erdélyi fejedelemség éléről Bocskai Istvánt. Báthory erre nem vállalkozott, ezért 1611-ben felségárulással vádolták meg, és a prágai vár Hradzsin börtönébe vetették, ahol 14 hónapig raboskodott. A világtól elvonultan, magányosan halt meg 1613. március 27-én a csehországi Liabahovice nevű kisvárosban.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!