Kallós Zoltán mérai asszonyokkal beszélget
Fotó: Hagyományok Háza/Archív
A Hagyományok Háza feladatának tekinti Kallós Zoltán életművének ápolását és népszerűsítését. Az intézmény gondozásában az erdélyi néprajzkutatóról 2016-ban jelent meg riportkötet, Kallós fotógyűjteményének válogatását a Hagyományok Háza ősszel tette közkinccsé. Csinta Samu újságíró, A lélekmentő könyv írója a kutatóhoz fűződő emlékeiről osztja meg gondolatait a fotógyűjtemény fényében.
2020. november 16., 10:212020. november 16., 10:21
„A könyv születése életem egyik nagy élménye, amikor a táncházmozgalom, Kallós Zoltán neve, vagy a Válaszút kerül szóba, emlékek torlódnak fel bennem.
A fotók egy részével már találkoztam Válaszúton, másik részét pedig a Hagyományok Háza archívumában ismertem meg, egyedül talán az avasi fotók jelentettek számomra újdonságot. A munkatársak nagyban segítették a válogatást, így a Corvin téren emlékezetes kutatónapokat tölthettem. A képeket nézve felidézhettem magamban a Kallós Zoltánnal folytatott közös munkát és a beszélgetéseket. Itt is igaz a régi mondás: „Amit a kép el tud mondani, ahhoz az írás kevés”, így a beszélt nyelvi információk a képi világgal közösen alkotnak egészet.
Jóllehet, nem vagyok hivatásos fotós, de újságíróként a fotósok világát is jól megismerhettem. Kallós képi beállításain kevésbé érződik a művészi szándék; célja a fotókkal elsősorban a dokumentálás volt. Viszont igazi érdeme, hogy viszonylag kevés a beállított kép, a lencsébe mosolygó arc, vagy a pózolás, a fotográfiákon hűen osztja meg a saját világát, s a képeken a részletek is érdekesek. E felvételek is alátámasztják a Kallósról többek által mondott dicsérő szavakat: „Ő volt az a néprajzkutató, aki nemcsak odáig vette útját, ameddig a vonat járt.”
Moldvai gyűjtőúton
Fotó: Hagyományok Háza/Archív
Úgy tudom, hogy a munkáját segítő magnetofon és írógép mellett az első fotóaparátot is a Kodály Zoltán által vezetett MTA Népzenekutató Csoporttól kapta.
Szerette a felvételeit, a gyimesi és a moldvai képeit pedig mindig külön kezelte. Ennek oka az lehetett, hogy a Mezőség, Kalotaszeg jóval közelebb esett lakóhelyéhez, így ha hiányzott egy téma, könnyebben lehetett pótolni, míg a gyimesi és moldvai képek a távolság és a tiltások miatt érdemeltek külön figyelmet. Nagyon sokat mesélt is e fényképek születéséről: a prímás Vak Zoltiról, s a mellette gardonyozó feleségéről, Finánc Erzsiről, szállásadóiról, akik családtagként kezelték, s még a „dugipénz” helyét is megmutatták, hogyha szüksége lenne rá, vegyen kölcsön belőle.
A képeket „lapozgatva”, számomra igen kedvesekre is leltem. Figyelemreméltóak, amikor az adatközlői mellett-között üldögél, a banda felé tartja a mikrofonját, éli, megéli azt a számára nagyon fontos világot.
Két képet mégis kiemelnék: az egyik Mérán, 1984. május 9-én, egy lakodalomban, a Balladák filmje forgatásán készült. Zoli bácsi két asszonnyal – szorosan egymás mellett lépkednek –, az egyik pedig úgy hajol hozzá, ahogy akkor szoktunk, amikor valakivel a legbensőbb titkainkat is megosztjuk, akivel félszóval is megértjük egymást. E közelség jellemzi Kallós Zoltán egész életét, s egyben titka is munkásságának.
A másik Lészpedhez kapcsolódik, s a 60-70-es években örökítették meg: Kallós – Kornis Péter társaságában – moldvai adatközlőkkel látható. Ez már jobban megrendezett felvétel, de ugyanazt a közelséget sugározza, amit az első fotográfia.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!