„S nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára...” – Koroknyai Ottó festménye (1899)
Mátyás király uralkodása idején a Magyar Királyság Európa egyik legerősebb államalakulata volt. Nemcsak erős hadserege, hanem a magyar király kiváló diplomáciai érzéke tette azzá.
2018. július 28., 22:072018. július 28., 22:07
2018. július 28., 22:072018. július 28., 22:07
(folytatás lapunk július 19-i számából)
A Magyar Királyság katonai erejét és nemzetközi tekintélyét Mátyás nagyszabású külpolitikai terveinek végrehajtására használta fel. Célja egy erős dunai királyság megteremtése volt. Csehország és az osztrák örökös tartományok meghódítását, később pedig a német-római császári korona megszerzését tűzte ki célul. Úgy vélte, csak egy nagyméretű közép-európai erőösszpontosítás után nyílna lehetősége a törökök balkáni hatalmának megtörésére. Politikai elképzelésnek megfelelően külpolitikája a törökök felé védekező, Nyugat felé viszont támadó volt.
A kortársak és az utókor kétféleképpen értékelte Mátyás nyugati hódításait. Voltak, akik a Hunyadiak vezetésével létrehozandó közép-európai birodalmat tartották Magyarország utolsó esélyének arra, hogy elkerülje a katonai vereséget az egyre erősödő török birodalommal szemben. Mások viszont felelőtlen és költséges háborúknak tartották Mátyás nyugati hadműveleteit, amikor délen a törökök már Magyarország határainál álltak. Ez utóbbiak szerint a nyugati hadjáratokra kiadott pénzt és energiát a törökök elleni háborúkra kellett volna fordítani. Mátyás külpolitikai mozgásterét nyugaton a német-római császárság, valamint a cseh királyság, délen pedig a török birodalom határozta meg.
Uralkodásának első éveiben Mátyás királynak az osztrák és a cseh hódító törekvésekkel kellett megküzdenie. III. Frigyes császár és Pogyebrád György Magyarország megszerzésére összpontosították erejüket. Mátyás politikáját mégsem a német- és a csehellenes közhangulat határozta meg, amikor eldöntötte a cseh királyság és Ausztria meghódítását. Külpolitikáját befolyásolta a nagy horderejű dél-német tőke kelet-európai terjeszkedése, főleg az a meglátás, hogy a centralizációs politikájához oly nélkülözhetetlen pénzt nem találhatja meg Magyarországon.
gyakorlatilag a kereskedői haszon megcsapolásának lehetőségével. Mátyás elég erősnek érezte magát Ausztria és Csehország meghódításához, de más uralkodók is tápláltak birodalomalapítási ambíciókat Közép-Európában. Jagelló Kázmér lengyel király, Habsburg Albert veje szintén igényt emelt a magyar és a cseh trónra, akárcsak III. Frigyes a Habsburgok jogán. Ilyen körülmények között a magyar uralkodónak nem volt más választása: vagy kitör abból a bűvös körből, amelyen centralizációs politikája menthetetlenül visszahajlik a bárói ligák útvesztőibe, vagy a királyi hatalom belső megrokkanásával maga és országa esik áldozatul a külső hódításnak. Jelszava a hódíts, hogy meg ne hódítsanak elve volt.
Hunyadi Mátyás 1468-ban Pogyebrád György cseh király ellen indított támadást. A cseh uralkodó Mátyáshoz hasonlóan saját erejéből emelkedett a trónra. Annak ellenére, hogy Mátyást már vejévé fogadta, és semmi oka nem volt a vele való jó viszonyt megbontani, mégis tárgyalásokba bocsátkozott III. Frigyes német-római császárral, akinek titkos szerződésben megígérte, megszerzi neki Magyarország trónját. Viszonzásul a császár kilátásba helyezte számára Magyarország háromévi jövedelmét és a magyar sóból származó jövedelmeket.
III. Frigyesnek nem volt anyagi lehetősége a hadviselésre. Ausztriai tartományaiban is – a Magyar Királysággal egyetértésben – a nagyurak közül sokan lázadoztak ellene. Így
az 1462 utáni egységes Magyarországgal már kevésbé volt kedve III. Frigyesnek harcolni. A Habsburg császárra II. Pius pápa nagy nyomást gyakorolt: arra kérte, béküljön ki Mátyással, s ne akadályozza Magyarországot a törökök elleni harcokban.
Mátyásnak egy évtizeden belül sikerült hatalmát az ellene irányuló lázadás fészkeire is kiterjesztenie. Közben az 1467-i országgyűlésen kierőszakolta azt az adóreformot, amely zsoldos seregének a felállítását és állandósítását tette lehetővé.
Mátyás cseh háborújának előzményét az jelentette, hogy 1466-ban a pápa eretnekké nyilvánította a cseh királyt, mert az vassásilag is a husziták oldalára állt. Miután a pápa kiátkozta a keresztény egyházból Pogyebrád György királyt, Mátyás nagy lendülettel indított hadat Prága ellen. A háborúval a magyar politikai elit nagy többsége nem értett egyet, mert az előkészületek az adóprés megszorításával jártak. Az adót csak az országgyűlés vethette ki. Míg régebben néhány év is eltelt, míg összehívták az országgyűlést, a cseh háború idején Mátyás kérésére, szinte kéthavonta kerekedhettek fel a küldött urak, hogy minden megyéből a Rákos mezejére utazzanak az adó megszavazása végett. Korabeli közmondássá vált, hogy „a sűrűn tartott országgyűlések majdnem csak adót megszavazó géppé váltak.”
Mátyás keresztes hadjáratot indított Pogyebrád György cseh király ellen. A katolikus cseh rendek támogatásával 1468-ban Mátyást cseh királlyá választották, a hadműveletek azonban váltakozó sikerrel zajlottak. A trónt Hunyadi Mátyás még Pogyebrád halála után sem tudta elfoglalni, mert a cseh rendek a lengyel uralkodó, IV. Kázmér fiát, Ulászlót választották királyuknak. Az újdonsült cseh király és III. Frigyes 1474-ben szövetséget kötött, amelyhez IV. Kázmér lengyel király is csatlakozott. 1474-ben az egyesült német-cseh sereg betört Sziléziába, és ostrom alá vette a Boroszló falai közé zárkózott Mátyást. Ekkor tűnt ki a zsoldos sereg fölénye a feudális haderő fölött. A szövetségesek ostroma meghiúsult.
A III. Frigyes elleni hadjáratban Mátyás híres fekete serege a magyar bárók bandériumainak segítségével közel egy évtizedig tartó szívós várharcokban felmorzsolta a császár ellenállását. 1485. június 1-én a magyar uralkodó elfoglalta Bécset, és ezzel a Habsburgok osztrák tartományai Mátyás uralma alá kerültek.
1486-ban Mátyás király székhelyét Budáról Bécsbe tette át. Ennek ellenére a magyar uralkodó alapvető célját, a német területek birtoklását nem tudta megvalósítani. A német-római birodalom rendjei nem választották meg római, azaz német királlyá. Nem tudta elérni, hogy a császári trón várományosa legyen. Ellenében a birodalmi rendek 1486-ban Habsburg Miksát, III. Frigyes fiát választották királyukká.
Bár Mátyás király uralkodása idején a törökök az ország határánál állottak, a magyar uralkodó nem vállalta fel apja oszmánellenes politikájának folytatását. 1463. december 25-én Mátyás többhónapos ostrom után elfoglalta Jajca várát, ahol a törökök elleni védelem egyik legfontosabb központját építette ki. Az oszmánokkal szembeni passzív politikája lehetővé tette, hogy a törökök a Száva jobb partján felépítsék Szabács várát, de ezt Mátyás király 1476. február 15-én többhónapos ostrom után elfoglalta.
Az 1480–1481-es törökellenes csata Szarajevó és Szendrő mellett magyar győzelemmel végződött, amelynek hatására II. Bajazid szultán 1483-ban békét kötött Mátyással, s azt öt év múlva meghosszabbította. Ha Mátyás átérezte volna igazi hivatását, a török hatalom visszaszorítását, a mohácsi katasztrófát és egyéb más veszedelmet is elkerülhetett volna az ország.
Kiváló diplomáciájának köszönhetően sikerült számára a magyar korona visszaszerzése. A magyar király diplomáciai kapcsolatot tartott fenn 1476-tól a nápolyi királlyal, 1479-től a Svájci Kantonok Szövetségével és 1482-ben a moszkvai nagyfejedelemmel állt szövetséges kapcsolatban. Mátyás területi gyarapodást, katonai pozíciót akart magának Közép-Európában, s e célból hálózta be összeköttetéseivel az egész akkori európai kontinenst. Ugyanolyan hódító akarata volt, mint Miksa császárnak, akit időben megelőzött, de célja érdekében mesterien alkalmazta a diplomácia fortélyait, s ezért állíthatjuk, hogy az akkori Európában ő volt a legnagyobb kaliberű egyéniség.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!